2015. jún 11.

Nyolc alkotásunk, amelyek végezhetnek az emberiséggel

írta: Europa22
Nyolc alkotásunk, amelyek végezhetnek az emberiséggel

Életveszélyes találmányok és új eszmék

greygoo.jpg

Lehet, hogy legizgalmasabb találmányaink és új eszméink lesznek az emberiség sírásói? Összegyűjtöttünk nyolc alkotásunkat, amelyek esélyesek lehetnek erre. Csak remélni tudjuk, hogy nem szabadítjuk magunkra a végzetet.

we-are-the-borg-voyager-themed-star-trek-voyager-10641260-2560-1600.jpg

1. A borganizmus
Először Aszimovnál, majd a Star Trek sci-fi sorozatban találkozhattunk a borgokkal, céljuk az univerzum élőlényeit egy közös intelligenciába asszimilálni. “A technológiával való integráció nem csökkenti az individualitást, ezáltal csupán könyebbé válik az egyéniségünk kifejezése egy globális, kollektív tudatban" – állítja Travis James Leland író. Sokak szerint a modern technológia már most lehetővé tenné egy telepatikus nooszféra, azaz egy közös informatikai agy létrehozását. A telekommunikációs és vezeték nélküli internet rendszerek továbbfejlesztésével eljuthatunk az idegrendszerhez is kapcsolódó technológiához. “Borganizmus”-nak is nevezik ezt az emberfeletti össztudatot, amely az egyének korlátain túllépve tömegeket irányító, hihetetlenül komplex célok elérésére is képes lenne.

2. Genetikai kasztok
Francis Fukuyama filozófus szerint a transzhumanizmus napjaink egyik legveszélyesebb gondolata. A génmanipulált ember létrehozása ugyanis egyszer s mindenkorra véget vetne az emberek közötti egyenlőség ideáljának. A génmódosítás technológiájának bevezetésével kasztok jönnének létre, hiszen a gazdagok jelentős genetikai előnyre tennének szert a szegényekkel szemben. Aki megteheti, eldönthetné milyen nemű, milyen magas, milyen bőrszínű gyermeke szülessen. A dizájner-bébik a betegségekkel szemben immunisabbak és a társaiknál erősebbek és intelligensebbek lennének.

1424632681_d65280241e6986e5673059b12606c791.jpg

3. Szürke ragacs
1986-ban egy Eric Drexler nevű mérnök hívta fel a figyelmet arra, hogy a nano-robotok egyszer még fellázadhatnak az emberiség ellen. A nanotechnológiának számtalan pozitív hatása lehet – rákos sejtek elpusztítása, károsodott DNS helyreállítása. Ugyanakkor molekula-méretű, önmagukat reprodukáló robotok könnyen elkezdhetnének versenyre kelni az élő organizmussal, megemésztve azt és végül az egész élővilágot “szürke ragaccsá” változtatva (angolul: Grey Goo). Ez az elmélet ihlette Michael Crichton Préda című bestseller régényét. A szürke ragacs legyőzésére egyesek szerint léte kellene hozni a kék ragacsot, a nanobotok (nano robotok) olyan alfaját, amely az autonómiára törő, rosszul viselkedő szürke ragacsokkal szemben adna védelmet.

4. Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (MI) primitiv formája már létezik, a sakkozó számítógép, illetve az autónkban működő GPS erre épül. A komplex MI olyan, az emberi intelligenciára jellemző tevékenységekre lenne képes, mint például a gondolkodás, tervezés, tanulás, látás, vagy természetes kommunikáció. A MI támogatóinak célja a szingularitás elérése, amely az a pont, ahol a gépi intelligencia eléri és felülmúlja az emberit. Szerintük ez a szuper-tudat elvezetne az civilizáció fejlődési folyamatainak a megjósolásához is. A milliárdos üzletemberek, Bill Gates és Elon Musk is komoly aggodalmának adott okot az MI továbbfejlesztésével kapcsolatban. Stephen Hawking tudós a következőt mondta: “A komplex MI az emberi faj végét jelentheti. Amint az emberek kifejlesztenék a MI-t, az elszabadulna és önmagát egyre gyorsabb ütemben fejlesztené tovább.”

5. Robo-hedonisták
A Wirehead (szó szerint drótfej) olyan személyekre utal, akik agyuk élvezeti központját elektromos impulzusokkal mesterségesen stimulálják és ettől való totális függőségben élnek. A jelenség egy 1950-ben elvégzett kísérletre alapul, amelynek során James Olds eletródákkal stimulált patkányokat. Az állatok az élvezet javára lemondtak az evéről és alvásról is, amíg éhen nem haltak. A kísérletet később más állatokon és embereken is elvégezték, az utóbbiak rendkívül kellemes érzésekről számoltak be. Létezik egy olyan új, hordozható technológia (Thynk), amely már képes a felhasználó hangulatán változtatni – a függőséget okozó drogok mellékhatásai nélkül. A Thynk elektomos impulzusokat küld az agyba az intelligencia, a tanulási képesség, az éberség javítása céljából. Egy másik modern technológia a Transkraniális Mágneses Stimuláció, amely ideiglenesen képes az agy veszély érzetét megszüntetni, tehát a részegségnél megfigyelhető magabiztosságot hozza létre – az józanság elvesztése nélkül. A technológia ellenzői szerint ez olyan emberek megjelenéséhez fog vezetni, akik bármikor képesek lesznek nemcsak a hangulatukat módosítani, hanem kikapcsolni a félelem vagy empátia érzéseiket.

6. Infomorfok
Charles Platt 1991-ben adta ki Szilikon agy (The Silicon Mind) című regényét, amelyben az emberek úgy kívántak eljutni a halhatatlanságra, hogy a tudatukat számítógépekre töltötték fel. Innen származik az infomorf kifejezés, amikor egy ember agyi struktúráit egy biológiai mátrixról egy elektronikusra másolnák át. A 2014-es Transzendens című film is éppen erről szólt. Ennek előnyei lennének a saját magunk nagyobb intelligenciára és boldogságra való átprogramozása, a fizikai törvényektől való függetlenség, a halál legyőzése. Az ötlet megvalósításának útjában technológiai és morális akadályok is állnak. Az emberi agy rendkívül bonyolult, számos működése a tudomány számára a mai napig rejtély – az öntudat létezésére se tudjuk a magyarázatot. Emellett leheteten lenne meggyőződni arról, hogy az infomorf ugyanaz a személy, mint ami az emberi testben volt és nem csak egy másolat, amely hasonlóan viselkedik.

maxresdefault_6.jpg

7. Transzgénikus emberek
A transzgénikus állatokba mesterségesen beültették egy másik faj génjeit. Ezzel a technológiával létrehoztak már a sötétben világító egereket, illetve különböző színekben foszforeszkáló halakat (Glofish). Ugyanezzel a módszerrel próbálják újra feltámasztani a mammutot is. Elméletileg létezik a technológia arra, hogy transzgénikus embereket is létrehozzunk. Az emberek így szert tennének a csak más fajokra jellemző képességekre, mint például a víz alatti szonár-észlelésre, sokkal élesebb érzékszervekre, vagy éppen fotoszintetizálásra.

8. Homo elektrikusz
A kiborg szót először Manfred Clynes és Nathan S Kline használták egy 1960-ban megjelent cikkükben. “Amennyiben az embernek odakint az űrben, amellett, hogy a járművét vezetnie kell, folyamatos ellenőrízéseket és módosításokat kell végeznie, hogy életben maradjon, akkor a gépek rabja lesz.” Ennek a problémának a feloldására javasolták a kiborgok, az ember-gépek létrehozását. A modern kibernetika a közelmúltban nagy előrelépéseket ért el a bionikus karok, az idegrendszernek a gépekhez elektródákkal történő rákapcsolásán, illetve a mesterséges szemkamerán. Juval Noah Harari, a Jeruzsálemi Egyetem professzora szerint kétszáz éven belül az emberek helyett isten-szerű kiborgok fognak élni a földön. Az amerikai hadsereg fejlesztésekért felelős részlege, a DARPA többek között a mesterséges kromoszómák kifejelesztésén is dolgozik. A jövő katonái így képesek lennének alvás nélkül, minimális élelemmel harcolni, emellett infravörös látásuk is lehetne.

Szólj hozzá

nanotechnológia artificial intelligence transzhumanizmus kvantum darpa glowfish grey goo