A hétéves átok: 2001 és 2008 után 2015 őszén jön az újabb összeomlás?
Globális egységgel orvosolnák az egyre mélyebb válságokat
A dollár alapú világgazdaság összeomlásáról cikkeznek a Kreml közeli orosz hírportálok, nyugati elemzőkre hivatkozva. Mint írják, a pénzügyi pánik a Wall Streetről indul ki, de órák alatt végigsöpör az egész világon, Sanghajtól Londonon át Brazíliáig. A “gazdasági földrengés az egyik piacot a másik után temeti maga alá” – állítja Larry Edelson, aki egyike volt azoknak, akik előre jelezték a 2008-as pánikot. Edelson szerint a krach alig egy hónap múlva bekövetkezhet, valamikor a szeptember 17. és október 7. közötti három hétben. A borúlátó gazdasági prognózisok hozzájárulnak az interneten gyorsan terjedő apokaliptikus várakozásokhoz, amelyekről korábbi cikkünkben írtunk.
A világgazdaság rövid, hétéves ciklusaira számos neves közgazdász felhívta már a figyelmet, köztük Tomáš Sedláček cseh kutató is, akinek a Jó és a rossz közgazdaságtanáról írt könyve néhány éve magyarul is megjelent. Sedláček akkor az ATV-nek adott interjúban azt állította, hogy a hétéves ciklusok már az ókorban jelentkeztek – erről szól például az egyiptomi hét bő és hét szűk esztendő története a Bibliában –, de ma a kezelhetetlenre duzzadt globális adósság miatt ezek a hullámzások egyre mélyülnek, és kezelhetetlenné válnak:
"Az egyiptomi fáraó – József bölcs tanácsának köszönhetően – úgy tudott túljutni egy nagyon nehéz válságidőszakon, amikor a lakosságot az éhenhalás fenyegette, hogy közben egy fillér hitelt sem vett fel. Miért nem kellett a fáraó kormányának kölcsönkérnie senkitől? Mert előtte megtakarítottak. Ma nagyon kevés, szinte egyetlen kormány sem viselkedik így."
Mindent elfogyasztottunk, amink volt, és még többet is, ezért lett sokkal súlyosabb a válság, mint amilyen lehetett volna.
– mondta Tomáš Sedláček.
Drámai szeptemberek
De vajon kimutathatók-e korunkban is ilyen 7 éves ciklusok a világgazdaságban? És ha igen, milyen dátumokhoz köthetők?
Kiindulópontként kézenfekvő a 2008. szeptemberi tőzsdekrach, hiszen erre mindnyájan jól emlékszünk.
2008. szeptember 29-én a Dow tőzsdeindex történetének legnagyobb egy napon belüli zuhanásával 777 pontot esett. A részvénytulajdonosok néhány óra alatt 1200 milliárd dollárt veszítettek. (Ez Magyarország 10 évi teljes nemzeti össztermékének felel meg!)
2001. szeptember 17-én, miután először nyitott ki a New York-i tőzsde a szeptember 11-ei terrortámadások után, a részvényindex 7 százalékkal volt alacsonyabb, mint a merényletek előtti napon.
1994. szeptember közepén a CNN által a “Nagy kötvénypiaci vérengzésnek” nevezett akciójával a Fed váratlanul több mint 1,5%-kal megemelte a 30 éves lejáratú kincstárjegyek kamatát, ezzel 1500 milliárd dollár veszteséget okozva világméretekben a kötvénytulajdonosoknak.
1987. október 19-én, a “fekete hétfőn” az amerikai tőzsde történetének legsúlyosabb zuhanását szenvedte el, egyetlen nap 22,5%-ot esett.
Az összeomlás: Egy viharos hét után a világ többé nem ugyanaz – írta címlapján a Time 1987 októberében, a fekete hétfő után.
1980. őszén az amerikai infláció rekordszintre, 13,5%-ra emelkedett, miután az iraki–iráni háború kitörése újabb bizonytalanságot eredményezett az olajpiacon.
1973. október 16-án kitört az olajválság: az OPEC egyetlen döntésével 70%-kal megemelte a kőolaj hordónkénti árát, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtott az október 6-án kitört jom kippuri háborúval kritikus helyzetbe került Izrael számára. Az olajembargó nyomán az árak néhány nap alatt a négyszeresére növekedtek, lezárva a világgazdaság második világháború utáni növekedési időszakát.
Az utóbbi közel fél évszázadban tehát nyomon követhetők a hétévente ismétlődő válságciklusok, amelyek rendszeresen drámai véget vetettek a köztük lévő növekedési buborékoknak. A válságból való kilábalások is illúzióra épültek: a világgazdaság eladósodottsága ugyanis folyamatosan növekedett.
A Nixon-sokk: az aranyfedezet vége
A hetvenes évek elejétől tartó mélyrepülést sokan Nixon elnök döntésére vezetik vissza, aki 1971. augusztus 15-én elnöki rendelettel megszüntette a dollár aranyfedezetét, szabaddá téve az utat a Fed számára, hogy korlátozás nélkül növelje a forgalomban lévő pénzállományt.
Egy pillanat alatt megszűnt az állami garancia a dollár aranyra való átválthatóságáról
A tőzsde mámorosan reagált: egyetlen nap alatt 33%-ot emelkedett a részvényindex. A világ azonban a mai napig fizeti Nixon döntésének árat. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász szerint a korlátok nélküli pénzügyi rendszer átmenetileg lehetővé tette azt, hogy a Fed pénzkibocsátással mérsékelje a gazdasági világválságok hatását, így nem ismétlődött meg az 1929-es dráma sem 1987-ben, a “fekete hétfőn”, sem 2008 őszén. Mindennek az ára az elszabadult adósság és az egyre nagyobb árfolyamhullámzások voltak, amelyek ma már kezelhetetlenné váltak.
Az orvosság, amit Nixon 1973-ban a gazdaságnak beadott, halálos méreggé vált a pénzügyi rendszerben.
Mi következhet?
A fentiek tükrében nem csoda, ha ma sokan felteszik a kérdést: vajon 2015 őszén, az újabb hétéves ciklus lezárultával újra összeomlás fenyegeti-e a világgazdaságot?
Doug Casey amerikai befektetési tanácsadó szerint a világon ma a legtöbb bank valójában csődben van, csak ezt még titkolni lehet, mert a “felelőtlen és ostoba kormányok több ezer milliárd dollár értékben bocsátanak ki fedezetlen pénzt.
Ezzel történelmi méretű katasztrófát készítenek elő.
– mondta Casey a Reason.com számára adott augusztusi interjúban.
A krízis már néhány héten belül elindulhat, ha a Fed elnöke, Janet Yellen szeptember 17-én évek óta először kamatemelést jelent be. Egy ilyen lépés “hisztériát indíthat be a befektetők között” – figyelmeztet Casey.
"Radikális döntésekre van szükség"
A várható összeomlás elől a világ vezetői megpróbálnak előre menekülni – írja az orosz rt.com elemzője. Francois Hollande francia elnök augusztus 17-én megjelent cikkében javaslatot tesz arra, hogy az eurózóna országai hozzanak létre új, közös kormányt. Hollande szerint csak ilyen radikális lépéssel lehet elkerülni azt, hogy a válságok felemésszék az Európai Uniót.
Sokan figyelnek Ferenc pápa amerikai útjára is, amelyre szeptember végén kerül sor. A történelemben először a katolikus egyházfő szeptember 24-én beszédet mond a washingtoni kongresszus két háza előtt, egy nappal később pedig az ENSZ 70. ünnepi közgyűlésén szólal fel New Yorkban. A várakozások szerint a pápa a klímaváltozással kapcsolatban radikális lépésekre szólíthatja fel a világ kormányait. De a világszervezet őszi napirendjén szerepelhet a palesztin állam hivatalos elismerése, így Ferenc egy új közel-keleti békekezdeményezéssel is előállhat. Ezt is befolyásolhatja az amerikai kongresszus döntése, amelynek szeptember 17-ig kell szavaznia az Iránnal kötött nukleáris egyezményről.
Emellett az ENSZ szeptember 25-én “Agenda 2030” címmel konferenciasorozatot indít, amely a klímaváltozásra hivatkozva globális döntéshozatali rendszer felállítását javasolja. Ez a kvázi világkormány a tagállamok számára kötelező határozatokat hozhat különösen váratlan természeti csapások esetén.