„Megerőszakolnak minket. Ezért mi megöljük őket.” Egyre nagyobb a szigorúan csak jezidi nőkből álló fegyveres zászlóalj, melynek nem titkolt célja az Iszlám Állam gyengítése és harcosainak túlvilágra küldése. A terrorista milícia aktívan gyakorolja a szexrabszolga-tartást, a megerőszakolt, piacokon megvásárolt hölgyek nagy része jezidi, akik közül most sokan visszavágnak az őket ért gyalázatért.

Az ENSZ januári jelentése szerint legalább 3500 rabszolga van az ISIS harcosainak birtokában. Legnagyobb része nő, mivel a milícia bevett szokása a meghódított területek férfijainak meggyilkolása. Nem úgy a hölgyek esetében. A legtöbb harcos szereti egyből érvényesíteni az iszlám által engedélyezett jogait, és feleségül kér egy lányt.

A jezidiek esetében azonban ez sosem működik. A nők minden alkalommal elutasítják a házassági ajánlatot. A harcos ilyenkor megerőszakolja áldozatát. Aki ezt a megpróbáltatást kibírja, szexrabszolga-árverésre kerül, ahol egy doboz cigaretta árától kezdve akár kétezer dollárt is fizetnek a fiatal hölgyekért. Természetesen az ár alakulása a lányok kinézetétől függ, és ráadás, ha valaki szűz. A megvásárolt személyek mostantól egy harcos tulajdonai, bármikor kötelesek teljesíteni uruk akaratát. (Vannak európai nők, akik önként állnak a szexuális dzsihád szolgálatába, róluk itt írtunk.)

Mit mond az iszlám?

Az iszlám nem tiltja a rabszolgatartást. Sőt, a saría törvény sokat beszél erről a gyakorlatról. A muszlim embereket arra tanítják, hogy éljenek úgy, ahogy Mohamed élt. Mohamed pedig rabszolgatartó és -kereskedő volt, aki sokszor létesített szexuális kapcsolatot a rabszolgáival, akiket háborúkban szerzett. Tehát a szexrabszolga-tartás nem az iszlámtól elrugaszkodott gondolat.

Nők az Iszlám Állam ellen

2014 augusztusában az ISIS elfoglalta a Sinjar hegységet és a környező városokat. A kurd pesmerga erők és az Egyesült Államok 50.000 jezidit evakuált a helyszínről. Ennek ellenére megközelítőleg 5000 jezidi férfit mészárolt le a terrorista milícia. A borzalmas vérfürdő után a meggyilkolt férfiak özvegyei és lányai úgy döntöttek, kiveszik részüket a harcból, és a Nap Lányai néven csoportot alapítottak. Ez a zászlóalj a Pesmergától kapott kiképzést és folyamatosan új tagokkal bővül. Vezetői szerint a Nap Lányai egy olyan csoport, amely példát akar mutatni a térség minden nőjének.

A gárda legmegrázóbb vonása mégis az, hogy a hölgyek nagy része megjárta az Iszlám Állam poklát: szexrabszolga volt. Sokan közülük megszöktek vagy családjuk kifizette értük a váltságdíjat, és ahogy kijutottak, életüket ennek az új ügynek szentelték. A szörnyű borzalmakat átélt lányok újult erővel képzik magukat és vesznek részt a harcokban. Előnyt jelent az, hogy sokan közülük értékes információkkal bírnak az ellenségről: csapatok elhelyezkedése, fontos lőszerraktárak stb.

Már több mint 120 jezidi hölgy kapott kiképzést és állt be a terrormilícia ellen folyó harcba. A csapat legfiatalabb tagja tizenhét éves, a legidősebb is csak harminchét. A már kiképzettek mellett további 500 lány felkészítése is folyik.

De miért Nap Lányai?

A Nap mint égitest fontos szerepet tölt be a jezidi kultúrában. Ősi gyökerekre tekint vissza ez az Irakban meghonosodott egyistenhívő vallás. Feltehetőleg 700.000 jezidi ember élt Irakban az Iszlám Állam térnyerése előtt. Azóta viszont, a terrorista milícia népirtó vallási tisztogatásának köszönhetően, legalább 200.000 jezidi került rabszolgaságba vagy menekült el szülőföldjéről. A már említett sinjari mészárláskor jezidi nők a sziklákról ugrottak le, választva ezzel a gyorsabb, szenvedés nélküli halált.

Jezidi gyerekek hagyományos öltözetben

A zoroasztrizmusból, kereszténységből és iszlámból egyaránt eredeztethető vallást Ummajjad sejk alapította a 11. században. Vízkeresztség és körülmetélés éppúgy megtalálható benne, mint a tűz isteni forrásában való hit. Ez a vegyes eredet vezetett ahhoz, hogy a történelem során sokszor bélyegezték őket szektának. Vádolták (és vádolják) őket azzal is, hogy sátánimádók, mivel tisztelnek egy Melek Tavvus nevű angyalt, aki a keresztény értelemben vett ördöghöz hasonlóan elesett Isten kegyelmétől. A különbség az, hogy Melek megbocsátást nyert és visszatért Istenhez a mennyekbe. A 18–19. század ottomán uralma alatt a jezidik 72 vallási tisztogató mészárlást szenvedtek el. Az Iszlám Állam „még hitetlenebbnek” tartja őket, mint a keresztényeket.

Harc Moszulért

Moszul 2014 júniusa óta az Iszlám Állam központja. Az onnan elmenekült szexrabszolganők nagy támogatást jelentenek a kurd és Pesmerga erőknek, mivel „ismerik a járást” a városban. „Azok az arab emberek, akik az Iszlám Államhoz csatlakoztak, elárultak bennünket. Nem hagyhatjuk, hogy ez még egyszer megtörténjen… Ők nem emberek. Azért vagyunk itt, hogy bosszút álljunk és megvédjük a földünket” – mondja Adiba Sido, a Nap Lányai helyettes parancsnoka.

Moszul visszafoglalása hatalmas veszteség lenne az Iszlám Állam számára, tehát ez az igazi cél. „Az Iszlám Állam harcosai soha nem fognak a mennybe jutni” – mondja nevetve Xate Shingali, a pletykára reagálva, miszerint a terrorista milícia tagjai félnek a Nap Lányaitól, mert ha egy nő fegyverétől halnak meg, nem kerülhetnek a Paradicsomba és nem részesülnek a rájuk váró 72 szűz adta örömökből. – „Mi fogjuk megölni őket.”

Vannak még fiatalabbak is, akik felveszik a harcot a terroristákkal szemben: A 10 éves kislány, Miriám, akinek a megbocsátásról szóló dala bejárta a világot, az iraki Erbilben, a menekülttáborban él, az otthonukból elűzött kurd keresztények között.

Korábban írtunk Matthew VanDyke amerikai filmrendező és “startupper” forradalmárról, aki Moszul közelében kiképzőtábort üzemeltet keresztények számára, és az asszír keresztény harcosokról, akik szintén felvették a harcot az ISIS halálkommandóival.