Ugyanazon a napon, amikor az UNESCO másodszor is olyan határozatot hozott, ami tagadja Jeruzsálem és a Templom-hegy múltját, Izraelben régészek közzétették az eddig ismert legrégebbi héber nyelvű dokumentumot, ami említést tesz Jeruzsálemről. A Jerusalem Post beszámolója szerint az i.e 7. századi papirusz a Júdeai Királyság idejéből származik.

A kétsoros héber nyelvű szöveget tartalmazó dokumentumot a júdeai sivatagban találták meg. A lelet régiségtolvajok kezébe került, de az Izraeli Régészeti Hatóságnak sikerült visszaszerezni a páratlan iratot.

(a magyar felirathoz kattintson a "Feliratok" gombra)

A régészeti hatóság elnöke, Israel Hasson szerint a kétsoros héber szöveg az i.e. 7. századból, az Első Templom korából származik. A írás jól olvasható és így szól:

A király szolgálójától, Naharatából, boros korsók, Jeruzsálembe

A régészek megállapították, hogy a papirusz eredeti és egy Jeruzsálembe történt áruszállítás igazolása. Hasson szerint “a dokumentum beazonosítja a küldőt (a király egyik női szolgája), a település nevét, ahonnan az áru származott (Naharata), a küldemény megnevezését (bor) és a célállomást (Jeruzsálem)”.

A szövegben szereplő Naharata azonos a bibliai Józsué könyvében szereplő településsel, amelyről az Efraim és Benjamin törzse között húzódó határvonal leírásában olvashatunk: “Janoáhtól pedig lemegy Ataróthba és Naaróthba, és éri Jérikhót, és kimegy a Jordánnak.” (Józs 16,7)

A régészeti hatóság igazgatóhelyettese, Eitan Klein elmondta, hogy a dokumentum egyedülálló, mert független forrásként bizonyítja, hogy a Júdeai Királyság idején szervezett, írásos közigazgatás létezett.

Megerősíti a tényt, hogy Jeruzsálem központi szerepet játszott, és egyben a zsidó királyság gazdasági fővárosa is volt 2700 évvel ezelőtt

“A bibliai leírás szerint ebben az időszakban Manassé, Ámon és Jósiás király uralkodott Jeruzsálemben. A szövegből az nem derül ki, hogy melyik király számára érkezett a borszállítmány” – mondta Klein.

Az időjárásra és nedvességre érzékeny papirusz a régészek szerint azért maradhatott meg, mert a sivatagi klíma tartósította azt. Az izraeli kutatók szerint még számos más lelet rejtőzhet a Júdeai sivatagban, de versenyt kell futniuk a műkincstolvajokkal, akik a busás haszon reményében szisztematikusan kutatják a térséget. “A világörökségért felelős szervezeteknek az ilyen leletek védelmével kellene foglalkozniuk, ahelyett, hogy történelemhamisító határozatokat hoznak” – figyelmeztetett Israel Hasson.

A Jeruzsálem nevét tartalmazó papirusz felfedezése egyértelmű bizonyíték arról, hogy Jeruzsálem a zsidó nép örök fővárosa volt, az is marad

– mondta Miri Regev izraeli kulturális miniszter, aki szerint “a Templom-hegy Jeruzsálem és Izrael szíve, ami akkor is a zsidó nép legszentebb helye marad, ha az UNESCO akár tízszer is megismétli ezt a hamis és szánalmas határozatot”.

A leletet október végén a jeruzsálemi Héber Egyetemen mutatják be egy konferencia keretében, amelynek témája “Új, innovatív módszerek alkalmazása a jeruzsálemi régészeti feltárásokban”.