Négy zsinagógát építtetne a Templom-hegyre egy izraeli civil szervezet vezetője, válaszul az ENSZ BT december végi döntésére, amely “megszállóknak” nyilvánította a zsidókat Júdeában, Szamariában és Kelet-Jeruzsálemben. Yaakov Hayman szerint csak így biztosítható a vallásszabadság a zsidóság legszentebb helyén, ahol hajdan a jeruzsálemi Templom állt. A terv várhatóan még Donald Trump javaslatánál is nagyobb vihart válthat ki, aki az amerikai nagykövetséget készül az izraeli fővárosba áthelyezni.

Első lépésként Hayman hamarosan kérelmet nyújt be az izraeli kormánynak. Az ügy előzménye, hogy szervezete három évvel ezelőtt engedélyt kapott a Templom-hegy hivatalos feltérképezésére, így 1967 – Jeruzsálem újraegyesítése – óta először műszakilag pontos térkép áll rendelkezésre a helyszínről.

Yaakov Hayman koncepciója szerint a négy zsinagóga a Templom-hegy négy sarkában épülne fel, a mecsetektől távol, de valamennyit a hajdani zsidó Szentély irányába tájolnák, és üvegfalakkal látnák el, hogy a hívők a szent hely felé fordulva imádkozhassanak. Hayman a Yishai nevű civil szervezet vezetőjeként azért küzd, hogy a zsidók ne csak a néhai Templom támfalánál (a Siratófalnál) imádkozhassanak, hanem a hegyen is.

A négy zsinagóga látványterve a Templom-hegy négy szegletében (forrás: Yishai)

Jogilag 2015 óta erre lehetőség van, a jeruzsálemi magisztrátus Yehuda Glick izraeli Likud-képviselő beadványa nyomán úgy döntött, hogy

a vallásszabadság alkotmányos jogát valamennyi hívő számára biztosítani kell Jeruzsálemben.

Ez azt jelenti, hogy a Templom-hegyen (természetesen nem a mecsetekben, hanem azokon kívül eső területen) engedélyezni kell a zsidók és a keresztények számára is az imádkozást. Erre ma gyakorlatban nincs lehetőség, sőt a hegy zsidók számára szinte megközelíthetetlen, és a muszlim Wakf felügyelők azonnal hangosan tiltakoznak, ha bárkit is imádkozással vagy a Szentírás olvasásával gyanúsítanak. 2016-ban mindössze 14 ezer zsidó léphetett be rövid időre a Templom-hegyre, szemben a Siratófalat évente felkereső több mint 7 millió látogatóval.

A 2013-ban készített hivatalos helyszínrajz a Templom-hegyről

Hayman szerint a Biblia világosan beszél arról, hogy a Salamon király által épített Szentély minden nemzet számára készült, és ezért nem sajátíthatja ki a helyet egyetlen vallás.

Az építkezéshez az izraeli kormány engedélye szükséges, de a tervet több izraeli főrabbi már támogatásáról biztosította. David Lau főrabbi szerint a Templom-hegyen

van hely zsidóknak, van hely keresztényeknek, van hely mindenkinek.

Ha a terveket sikerült elfogadtatni, akár már idén megkezdődhetnek a munkálatok, legalábbis Hayman ezt reméli. “Ha nincs szuverenitásunk a legszentebb helyünkön, akkor hogyan követelhetünk szuverenitást bárhol máshol? A zsinagógaépítés a Templom-hegyen segítheti politikai szempontból is Izraelt … Remélem, a kormány megérti ezt” – mondta Hayman.

Jeruzsálem 2017. június 7-én ünnepli a város újraegyesítésének 50. évfordulóját. Amikor 1967 nyarán az izraeli hadsereg felszabadította a jordániai megszállás alól az Óvárost, Slomo Goren katonai főrabbi több alkalommal imádkozott a Templom-hegyen, mindaddig, míg a helyszínt át nem adták a muszlim hatóság felügyeletének.