Lehet kritizálni egy vallást? Ad-e a Korán jogalapot a terroristáknak? Van-e felelőssége a mérsékelt iszlámnak a terrortámadásokban? Hibás-e a nyugati sajtó? Hibás-e a muszlim közvélemény? Túl vagyunk a második körön az ELTE Vitaklub EURÓPA ÉS TERROR vitasorozatnak és - bár vitát azt láttunk bőven -, egyik fél sem engedett a 48-ból a fenti kérdésekben.

Ettől persze korántsem sikertelen a rendezvény, hiszen az egyet nem értés is hasznos vélemény. A nem polkorrekt álláspontban is lehet igazság. Sőt, néha többet meg lehet érteni a heves vitából, mint a mosolygós, udvariaskodó sajtótájékoztatókból. Helyszíni beszámolónk. Pro-kontra, pontról pontra.

A Ház szerint nem a vallási és társadalmi közeg a terrorizmus kiváltó oka.

- szólt a tételmondat, amit megvitatásra bocsátottak a szervezők. A támogatói oldalt M. Soós Tamás orientalista (Egri Főiskola) és Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő (NKE) képviselte. Az ellenvéleményt pedig Kis-Benedek József ezredes, biztonságpolitikai szakértő (NKE) és Ruff Tibor filozófus, teológus (SzPA) fejtette ki. Az előadásra meglepően sokan voltak kíváncsiak. A későn érkezők kénytelenek voltak lépcsőzni a padsorok között, a telt ház miatt. 

Pro 1.

Elsőként Soós Tamás jött tíz percben.

Szerinte prekoncepción alapul az iszlám nyugati értelmezése és ezért a történelmi előzmények és a sajtó is felelős. A Charlie Hebdo-ügy kapcsán az újságírók felelősségét hangsúlyozta, mint provokációt, nem csak az Iszlámmal, hanem a keresztényéggel szemben is. A Korán álláspontja szerint nem hogy nem erőszakra, hanem éppen a “párbeszédre és a tanácskozásra” buzdít. Soós emellett felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy vannak keresztény, katolikus és zsidó terrorcselekmények is, de még a buddhizmus nevében is követnek el erőszakot napjainkban, például Burmában. “A vallás csak egy köntös, nem korrekt köntös, túl sok lyuk van rajta.” összegezte ezzel a hasonlattal, miért hibás a vallást ráhúzni az aktualitásokra és így levonni következtetéseket. A terroristát szerinte egyébként roppant egyszerű meghatározni:

A terrorista az, aki azért öl, hogy meghaljon

Kontra 1.

Ruff Tibor pulpitushoz lépve jelezte, hogy szakmájából kifolyólag (teológus), a vallási kérdéskör mentén szeretné vitatni a ház álláspontját. Ennek során - a közönség egyre nagyobb derültségre - egymás után sorolta föl azokat a passzusokat a Koránból, amelyek szerinte hiteltelenné teszik azt a vélelmet, miszerint az Iszlám elválasztható az erőszaktól. Legalábbis, ha szöveghűen értelmezzük az Írást. (A témához bővebben lásd korábbi videónkat: 3 tény, amit nem tudtál az Iszlámról.)

“Természetesen nem vitatom azt, hogy létezik mérsékelt Iszlám, sőt a muszlim világnak többsége békében szeretne élni. Ugyanakkor az a szokás, hogy ha egy közösségen belül a közösségnek a kisebbsége olyan dolgokat tesz, amivel a közösség nagyobb része nem ért egyet, akkor a közösség nagyobb része feláll és azt mondja, hogy nem értünk egyet azzal, amit ezek a közülünk való emberek csinálnak.” - vázolta föl az iszlám belső önvédelmi mechanizmusának működését Ruff Tibor, majd zárásként még kifejtette, hogy az iszlám “belső immunrendszerének” fejlődése elengedhetetlen a megoldás felé vezető úton.

“Örvendetes, hogy most már számos vezető muszlim értelmiség és tekintély határolódik el az iszlamizmustól és az iszlám fundamentalizmustól, de a közösség belső immunrendszere működhetne még intenzívebben is. Ki kellene mondania, hogy nem tekintik testvéreiknek a terroristákat és gyilkosságnak minősítik cselekedeteiket.”

Pro 2.

Brutus ledöfte Cézárt, kezdte felszólalását Tálas Péter. A meglepett hallgatóságnak ez alapján fejtette ki, hogy szerinte a terrorizmus elválaszthatatlanul egybefonódik a politikával és annak okait is itt kell keresni:

“A terrorizmus politikai erőszakforma, nem vallási elsősorban. Nem a hit lényeges, hanem a politikai cél”

Tálas szerint a terrorizmus üzenetjellegű erőszak. Célja a megfélemlítés. Egy közismert politikai eszköz a háború, lázadás, forradalom stb. mellett. Nem más mint, a szabadságharcosok által választott hibás magatartás. 

További bizonyítéként felsorolta, hogy sok politikusnak volt korábban terrorista háttere. Még olyanoknak is, akik béke Nobel-díjat kaptak, vagy államelnökök lettek később. (pl. Arafat, Mandela ) Egyszerűen a történelem bizonyos időszakaiban, bizonyos helyzeteiben, sokan a politikai erőszaknak ezt a vállfaját választották.

“Bár vallási és társadalmi kérdésekre hivatkozik minden egyes terrorista, alapvetően politikát akar csinálni … Meglepő, de 432 terrorszervezet közül a legtöbb úgy ért véget, hogy teljesítették a politikai követeléseiket”

Tálas hivatkozott a Rand Corporation kutatására, mint végső, bár kissé ellentmondásos érvként a terrorizmus politikai természete mellett.

Kontra 2.

“A mai esemény aktualitását fokozza, hogy a kora délutáni órákban 90 keresztényt fogtak el. Gyermekeket, nőket, férfiakat, és hát az elmúlt időszakból tanulva, általában ki tudjuk következtetni, hogy mi vár rájuk és akkor elég nehéz arról beszélni, hogy vallási motívumok nincsenek ebben a kérdésben” - döbbentette meg a hallgatóságot Kis-Benedek József, miután megkapta a szót. Leszögezte, hogy a iszlám - iszlamizmus - szerepe a terrorcselekményekben bár nem kizárólagos, de egy fontos tényező (az etnikai, nacionalista, szeparatista indíttatás mellett). Látni kell ugyanakkor azt is, hogy “nem minden muszlim fundamentalista, és nem minden fundamentalista terrorista”

Tálassal abban egyetértett, hogy a terrorizmusnak van politikai vetülete, de az erőszak mégiscsak végső soron ideológiából származik. Álláspontja szerint a dzsihád nem szent háború, hanem egy istenhit terjesztését jelenti, az ebből a célból elkövetett terrorizmus pedig növekvő tendenciát mutat világszerte. Két pontot emelt ki, ami szerinte ezt az iszlamista ideológiát különösen veszélyessé teszi. Egy, hogy azonnali mennybemenetelt ígér az öngyilkos merénylőknek. Kettő, hogy a harcot nem attól teszi függővé, hogy megtámadják őket, vagy nem. A harc az alapállapot. Összetett és bonyolult kérdésről beszélünk, figyelmeztetett ugyanakkor Kis-Benedek az elhamarkodott véleménynyilvánítások ellen. Hogy mi a megoldás?

Oktatás, oktatás, oktatás

idézte Sisi egyiptomi elnököt válaszként.

Szavazzatok ti is a "Ház kérdésére":

Update: Az ELTE Vita Facebook-oldalán közzétette a titkos közönségszavazás eredményét:

Aki a vita előtt, majd után sem értett egyet a tételmondattal; tehát "NEM"-mel szavazott 209 szavazó. A vita előtt és után is a tételmondat mellett voksolt 33 ember. A támogató oldalnak sikerült meggyőznie 9 főt a hallgatóságból, az ellenző oldalnak pedig 19 szavazót. 

(A rendezvényen a következő tételmondatra lehetett szavazni: "A Ház szerint nem a vallási és társadalmi közeg a terrorcselekmények kiváltó oka." Blogunk ugyanezt a kérdést az est témájának megfelelően egy fokkal konkrétabban, az iszlám terrorizmusra vonatkoztatva tette fel olvasóinknak, így a két szavazás eredményei nem összevethetőek.) 

Fotók: Elte Közéleti Vita

Update2:

A vita előadói a médiában: Ruff Tibor interjúja az ATV-n, az M.Soós Tamással készült interjú pedig a Hetekben olvasható.