Kígyó- és teknőcolaj a feketepiacon

A világ szegényebb országaiban az orvosok oly ritkának tekinthetők, mint a fehér holló, pszichológusokat nem is tartanak számon. Akkor ez alapján a mentális betegségek elkerülnék ezeket a térségeket? Természetesen nem. Ami viszont igaz – ahogy ozy.com cikke folytatódik –, "rebellis" kutatók egy csoportja akupunkturával gyógyítókat, herbalistákat, sőt, még vudu papokat is felkeres, hogy megtudja, miként orvosolják a fejlődő országokban élők mentális betegségeit

Akwatu Khenti, a torontói egyetem asszisztens professzora Haitin a vudu varázslókat is magában foglaló helyi vallási vezetőkkel ismerteti meg a kognitív viselkedéspszichológiát. Ottani tevékenységének másik célja az, hogy megvizsgálja, mennyire bíznak a páciensek az őket kezelőkben.

Ez a bizalom azonban nem mérhető műszerekkel, hiszen a segítségre szorulók vakon tesznek eleget a „gyógyász” által javalltaknak. A hiedelemviláguk úgy tartja, hogy a gyengeség jeleként is értelmezett mentális betegségek oka természetfeletti, vagy egy gonosz szellemre vagy pedig Istennel való feszült viszonyra vezethető vissza. Tehát ezek a kulturális hiedelmek is közrejátszanak abban, hogy a sámánok által „felírt” kúrák több esetben hatásosnak bizonyulnak.

Az ősi gyógymódok újdonságként kezdenek beszivárogni a nyugati orvoslásba. A 2013-ban a WHO által kiadott Traditional Medicine Strategy a modern gyógyászati és terápiás eljárások kiegészítőiként szerepelteti az ősi kezelési metódusokat. Az ősi közösségek által készített naturtermékek egy részét egyébként szabadon forgalmazzák, ám valamiket csak illegálisan, mint ahogy a kígyóolajt is.

Kígyó-és teknősbékaolaj is megtalálható a feketepiacon árusított illegális orvosságok soraiban

A torontói Mount Sinai kórház orvosai Dawit Wondimagegnnel karöltve herbalistákat, vudu varázslókat és boszorkánydoktorokat is be akarják olvasztani a személyközi pszichoterápia területén kiképzett egészségügyi dolgozók helyi szervezetébe. A terveiban olyan kolostorok is szerepelnek, ahol Wondimagegnék iránymutatására a szerzetesek és apácák az oda száműzött ön-és közveszélyes, mentális problémákkal küszködőket a szellemi iránymutatás mellett megfelelő orvosságok felírásával kezelték. Hat hónap múlva az előzőleg bilincsekkel és béklyókkal láncolt betegek már házimunkák elvégzésében segédkeztek.

Khenti azt állítja, hogy az "ősi gyógyítók" becsületessége, szavahihetősége, tévedhetetlensége felé irányuló jóhiszeműség megegyezik a hivatásos fehérköpenyesekbe vetett bizalommal, ezért az sem számítana, ha az derülne ki, hogy a sámánok által alkalmazott gyógymódok pozitív eredménye csupán a placebo-hatásnak tudható be.

(szerző: alert)