Egyébként remélem, hogy a halálbüntetést ellenzőknek valamelyik közeli hozzátartozóját pár napnyi kegyetlen kínzás megöli valaki, akiről pontosan kiderül majd, hogy kicsoda.

És hogy utána is ennyire ellenzik majd a halálbüntetést.

@Csak kérdezek...: En ugy vagyok vele, hogy ha csak EGY embert is pont a halalbuntetstol valo felelem tart vissza attol hogy embert oljon, akkor igen is legyen lehetoseg ra.
Mint amikor `Meg indig jobb ha van es nem kell hasznalni mintha nincs...`

@Alick: akkor szabadságvesztés se legyen? A téves ítélet miatt börtönben töltött éveket sem lehet visszaadni.

@keményen drogozó kisember: Nekem vajon, mint a halálbüntetést ellenzőnek, miért nem jut eszembe ilyet kívánni Neked?

Felhivnam a figyelmet erre a bekezdesre: Időközben más bűncselekmény miatt az apa börtönbe került, a három testvért pedig nevelőszülőknél helyezték el, de a fiút még ez sem akadályozta meg az erőszakoskodás folytatásában.

Kap a csavo 4 ev javitointezetet (!!) es az elso dolga lesz mint kijon (22 evesn) hogy elkap egy not es megeroszakolja... vagy kettot, vagy harmat. MErt nem erdekli...

@Csak kérdezek...:
Miért, hogyan kívánhatnád, te idióta?
Szerinted minek kellene történnie, hogy ne legyek a halálbüntetés mellett?

Nem megy a gondolkodás, mi?
Nem vagy esetleg még vega is mellette? Már csak az agyi kapacitás hiánya miatt gondolom.

Csak azt látom, hogy a hozzád hasonló szerencsétlen hülyéknek nincs annyi átélőképessége, hogy bele tudják magukat kéozelni a helyzetbe, míg maguk át nem élik.

@keményen drogozó kisember: A "vitastílusoddal" saját magadról állítasz ki bizonyítványt. Én csak mosolygok... :-) És csak kérdezek... Pl. miért van az, hogy egyes emberek képtelenek elfogadni, hogy a sajátjukétól eltérő vélemény is létezik, hogy abszolút igazság sok esetben nem létezik, csak különböző nézőpontok? Hogy azért, mert másnak más a véleménye, attól azt még nem idiótázzuk le, hanem érvelünk a véleményünk mellett. Miért kell a kompetenciabéli hiányt arroganciával "pótolni"?

Hack Péter megjegyzésével az a gond, hogy egy rablás alkalmával az áldozat nem tudhatja, hogy vajon a támadó meg áll-e az értékek eltulajdonításánál, vagy esetleg nem akar tanút/a hecc kedvéért is öl, vagy megveri az áldozatát.

Lásd legutóbb a Kaposvári dohánybolti rablás, ami sima rablásnak indult, és végül szerencsétlen eladólány halálával végződött.

@keményen drogozó kisember: Amit te akarsz, az bosszú, nem igazságszolgáltatás, pláne nem büntetés.
Egyes muszlim országokban ma is bevett szokás a súlyos bűnöket elkövetők válogatott módszerekkel való kivégzése, javaslom költözz oda, ha nem tetszik az itteni helyzet, Európában már nem divat a szemet-szemért elv.

Aki szerint meg a börtön szálloda, az felőlem nyugodtan beköltözhet egybe néhány évre (kezdetnek a fogház is megteszi, de aki igazán pihenni akar, annak ott a börtön, meg a fegyház), majd mesélje el hogy érezte magát a zsúfolt cellában a négy fal között, miközben mondjuk autófeltörésből képezte magát és a közismerten 3 Michelin csillagos séf által készített börtönkoszton élt, időnként pedig a legújabb filmeket nézte a 4K-s tévén.

@Tfilgol: Szerintem igen, az öngyilkosság is bűn, pontosabban fölösleges, mert nem lehet megmenekülni a bűnhődés vagy bármilyen fájdalom, szomorúság elől öngyilkossággal. Én ebben hiszek, de a hit az nem logikus dolog, ezért vitatkozni is felesleges rajta. Minden, amivel ártunk magunknak vagy másnak olyan dolog, amit akár evilágon akár a túlvilágon már nagyon bánunk majd, és van hogy a bűnhődés keményebb, mint egy halálbüntetés vagy egy börtön, én ebben hiszek. És ezzel most nem a pokol tüze maszlagot akarom itt mondani, hanem azt, hogy lehet rémálmaid lesznek egy életen át, vagy tönkremegy az életed valamilyen bűnöd miatt akkor is, ha sose derül ki, hogy te követted el. Erre értem, hogy magammal talán még nehezebb is elszámolni és együtt élni akár egy életen át a tudattal, ha elkövetek valami ilyesmit. Vannak akik sose teszik túl magukat a bűneiken, akkor se, ha a börtönből kijönnek, vagy le se ültetik őket.

@Muad\\\'Dib: Latom raporogtel rendesen a temara. Gondolom akkor vallalnad azt is, hogy a nyakaba rakod a kotelet a fergenek, es eltorod a csigojajat, mikor leesett a talcarol es ott fuldoklik majd elotted. Vagy, majd biztos lesz valaki, aki helyetted megteszi, amitol a gyomrod kifordulna, es eleted vegeig lennenek remalmaid? Vagty az mar nem is erdekel, hogy mi fog tortenni, csak dogoljon meg a fergese?
Nem mondom, hogy nem tartalak birkanak ezert az allaspontodert... :)

@Judit Szalai:
Mindez nagyon szép és tiszteletre méltó, de sajnos az emberek döntő többsége nem ilyen.
Az elmúlt 2000 év tapasztalatai alapján nem történt egy szemernyi előrelépés sem az ügyben. Akkor is voltak jók és rosszak és most is vannak. Ilyen értelemben semmit sem változtunk és szerintem nem is fogunk.
Szerintem a humanizmus nem több mint naiv ideológák, álmok és hiú ábrándok kergetése.
A valós és súlyos problémákat csak valós és súlyos eszközök oldják meg.
Szerintem a kiemelten súlyos gyilkosságokat elkövetőket úgy kell kezelni mint a rákos sejteket, és úgy is kell velük bánni.
Ennek a felelősségét társadalmilag fel kell vállalni és nem szabad elbújni a saját félelmeink mögé!

@Csak kérdezek...: te közben folyamatosan kitértél a válaszadás alól, és a másik stílusával voltál elfoglalva a mondandója helyett. Én pedig ezen mosolygok.

@Csak kérdezek...:
Nem, cica, te szimplán csak hülye vagy, és azért mosolyogsz, mert fel sem fogod, mennyire. Ha felfognád, sírnál. De hát ugye boldogok a lelki szegények...
És tényleg annyira gondolkodásképtelen barmok vagytok, hogy csak akkor tudjátok megélni, miért állnak emberek a halálbüntetés mellett, ha titeket is közvetlenül érint egy ilyen. Hát ezért kívánom nektek.
Mondjuk ha megölik a gyerekedet.
Hátha változik majd az álláspontod, baromka.
Mert addig mindenki kurvára nagy jogvédő bír lenni, amíg csak a partvonal mellől kell ugatni.

@Yobbágy Fery:
Nem, nem bosszú, igazságszolgáltatás.
De nem kell kivégezni, ha fel tudja támasztani azt, akit megölt.
Ennyi.
Ugyanis annak is joga lett volna élni.
Kát, hogy a hozzád hasnló sötét barmok ezt nem fogják fel, és a gyilkosok pártján állnak.

Hidd el, egy csomó ember beköltözne a börtönbe, mert rosszabbul él, mint a rabok.
Csak ezek nem interneteznek, demagóg seggfejkém, és ezt te is tudod.

Van egy-két frappáns utolsó mondat az idézetek között :)
De a legjobb akkor is a régi vicc:
Két pasas áll a bitó alatt, már épp teszik a hurkot a nyakukba. Megkérdezi az egyik:
- Te, haver, milyen nap van ma?
- Hétfő.
- Hétfő? Ez a hét is szarul kezdődik...

@Judit Szalai: van olyan is, aki magasról tesz rá és sosem bánja meg, tehát ezen értelmetlen agyalni. Másrészről pedig nem érted azt a biológiai ösztönös agressziót, ami megvan az emberekben (férfiakban főként). Mindig is gyilkoltuk egymást, és mindig is fogjuk. Ez így természetes. Nem azt mondtam, hogy jó dolog, hanem természetes.

Emberek embereket ölnek, ez tény. Ezzel a ténnyel pedig valamit kezdeni kell. Játszhatjuk a moralizáló erkölcscsőszt, hogy márpedig mi nem ölünk meg senkit, de akkor tudatlanok és álszentek lennénk. Hogy miért vagyunk tudatlanok azt a kapcsos részben kifejtem. Hogy miért kéne megoldást keresni a kérdésre, azt pedig a köv hozzászólásomban.

[kicsit OFF: a többség csupán azért nem öl meg másokat, mert sosem kerül olyan helyzetbe, ahol ez megtörténhetne, nem pedig a meggyőződése miatt. Tisztelet a nagyon szűk kivételnek, aki még akkor sem.
Ugye nem egy kísérletben bizonyították, hogy az emberek többsége simán kinyírja a másikat, ha nem az övé a felelősség (Zimbardo, Milgram, stb.). Az engedelmesség, alá-fölérendeltségi viszony és a tekintély többet számít, mint bármilyen papírlábakon álló erkölcs. Az ember egy élőlény, egy biológiai lény, állat, amelyet olyan alapvető ösztönök vezérelnek, amiről a 99%-nak halvány sejtelme sincs. A maradék 1% kutatta vagy tanulta :). Rögzített cselekvési minták, stb. Bizonyos helyzetekben az emberállatok ugyanúgy reagálnak, mert ez van beléjük kódolva. Kb 10% ez alól a kivétel. Ezt csak azért mondtam el, mert teljesen téves elképzelés, hogy egyénileg, a körülményektől függően vagyunk képesek döntést hozni. ]

@Csak kérdezek...: érdekes, hogy a komplex megoldásra mindig csak egyes részleteket kiemelve válaszolsz, a többi részét ignorálod. ez a mellébeszélés kategóriája. a halálbüntetés azért jó, mert olcsóbb, mint életben tartani azt, aki nem érdemes rá, nem kell szökéstől és bűnismétléstől tartani, és nem is lesz dicsőség lógni a lámpaoszlopon, legalábbis nem olyan menő, hogy legyen olyan, aki felnéz egy ilyen állatra.

ezzel szemben áll, az az álmisztikus "élet szentsége" meg hasonló bullshit, aminek a célja megfogalmazhatatlan. vedd úgy, hogy a gyilkos harcban áll a társadalom értékrendjével, és van úgy, hogy meghalt a csatában, ha az jobban esik az ártatlan lelkednek. ne a hit döntsön már az evilági dolgokról a 21. században...

"a jelenleg kiszabható legsúlyosabb büntetés sem áll arányban az okozott sérelemmel, és a büntetés nem állítja helyre a megbillent jogrendet. Sőt, tulajdonképpen indirekt módon azzal a következménnyel jár, hogy a jogalkotásunk mintegy privatizálja a halálbüntetést, tehát az államnak nem engedi meg, de magánszemélynek megengedi." Nem igazságos, hogy valakitől elvehetik az életét, de neki ezzel nem kell szembesülnie.
.
Önmagában butaság az az érv, hogy CSAK AZÉRT ne vezessük be a halálbüntetést, mert ártatlanok is áldozatul eshetnek. Noha magam is úgy vélem, hogy inkább meneküljön meg 1000 gyilkos, mint meghaljon egy ártatlan, vannak EGYÉRTELMŰ esetek. Ott ez az érv 100%-osan elbukik. Nem egy elkövető beismerte tettét (tévedés kizárva), sőt, a cikkben emlegetett utolsó mondatokat is figyelmen kívül hagyjátok (némely fordítás nagyon rossz), mert az elítéltek közül többen is közlik, hogy megérdemelik a kivégzést. Esetükben okafogyott az esetleges ártatlanokról beszélni, szóval az egyik legnagyobb érv máris kipöckölve.

A halálbüntetés visszaállítása Magyarország esetében meglehetősen elméleti a jelen helyzet szerint (EU-tagság és más egyebek).
Ettől függetlenül komoly téma, és elég nehéz lenne eldönteni, hogy kinek, melyik oldalnak van igaza.
Abban is van igazság, hogy a kivégzettek között lehetnek ártatlanok, plusz van-e egyáltalán bármiféle elrettentő, visszatartó ereje a halálbüntetésnek.
Viszont a társadalomnak nincs szüksége gyilkosokra, ráadásul miért tartson el egy ilyen bűnözőt akár évtizedekig az állam?

Kurt Russell mondta valamelyik interjújában, hogy aki gyilkolt, az kívül helyezi magát a társadalmon, és ő az ilyen embereket egyszerűen kihajítaná egy lakatlan szigetre. Ha visítanának, hogy nincs ennivaló, csak annyit mondana: ez szar ügy, keressetek magatoknak. Sok sikert!

Tulajdonképpen van igazság abban, amit mondott.
Amit egy ilyen helyen egymással tennének ezek az emberek, az nagyobb büntetés lenne, mint bármi, amit egy börtön- vagy halálbüntetés jelenthet.
Csak a szökés kiküszöbölésére kellene megfelelő megoldást kitalálni.
Mondjuk ettől még az a része megmaradna a dolognak, hogy kerülhetnének a helyre ártatlanok is.

@zobod: az elvesztett éveket még lehet kompenzálni vagy legalábbis utána szabadon élhet.
Ugyanez nyaktiló után semennyire nem müxik...

Ha csak egy embert kivégeznek ártatlanul, az PONT elég érv a halálbüntetés ellen, több nem is kell. Hiába mondja valaki, hogyha jobban szabályoznák a rendszert, körültekintőbben járnának el, akkor nem lesz ilyen tévedés. LESZ tévedés, mert emberek alkották és felügyelik, a tévedés bele van kódolva. A réseken egyszer csak átcsusszanna egy szerencsétlen. Akkor vajon mit csinálna a kivégző osztag? Széttárnák a kezüket, és azt mondanák: "bocs, ez van, azt hittük bűnös"? Gondoljatok bele, ha Magyarországon lett volna halálbüntetés például a móri gyilkosságkor, akkor lehet, hogy Kaisernek meszeltek volna. "002-ben ítélték el és 2009-ben mentették fel a vád alól, az alatt simán lett volna idő kivégezni.
Úgy gondolom, hogy vannak bűnök, amiért automatikusan jár a kötél, nem nagyon érdekel, hogy gyilkosok leszünk, mert megölünk egy gyilkost. Aki miattuk sír, az rossz emberekre pazarolja a szánalmát. Mindenkinek van választása - önvédelem kivételével -, és ha valaki úgy választ, hogy nem tiszteli mások jogát az élethez, akkor az ő jogát sem fogják tisztelni. Különben sem hiszen, hogy az elrettentést kellene felemlegetni a halálbüntetés céljaként. Feltehetően nem fogja elriasztani az elkövetőt, hanem csak kivonja a forgalomból örök időre. Mégis, ott van az esély rá, hogy egy ártatlant végzünk ki. Szóval van helye a halálbüntetésnek, de csak a legextrémebb, legnyilvánvalóbb esetekben kellene folyamodni hozzá.

@AntiChrist: Menekülés Absolomból. Majdnem Zs kategóriás film, de pont erről szól.

Én a halálb-t semmiképp se támogatom, mert - ahogy mondták - visszacsinálni nem lehet. Igen, ha valakiről 20 év múlva derül ki, hogy ártatlan, annak legalább van még 20 éve, és igen, megnyomorodott az élete, és nagyon sajnáljuk, de legalább nem halt meg.

A valós életfogytot viszont támogatom, ill. simán lehetne, hogy aki ott öngyi akar lenni, annak hagyják. Komolyan, aki 15. alkalommal van bíróság előtt, arról mit hisznek, hogy 16. alkalommal törvénytisztelő, példás állampolgárként fog viselkedni? Nem tud ember lenni, meg kell nézni, hogy gyógykezeléssel lehet-e segíteni rajta, mert esetleg valami pszichés baj okozza a bűnözői hajlamát ami talán gyógyítható, ha meg nem, akkor zárjuk be örökre, ne a többi embert boldogtalanítsa. Ha nagyobb börtönök kellenek, akkor nagyobb börtönöket kell csinálni, arra úgyis szívesen adóznak a népek.

@Zombi elvtárs: "akkor lehet, hogy Kaisernek meszeltek volna" aki sokszoros visszaeső bankrabló, és csak kárt okozott egész életében a tisztességes embereknek. Azért annyira nem lett volna kár érte, szal Kaiser pont egy tök rossz példa. De amúgy az érvelésed lényegével egyetértek.

@Zombi elvtárs:
Ja, mert Kaiser Ede kivégzésével tényleg sokat vesztett volna a társadalom. Sokszorosan visszaeső rabló (és lehet, hogy gyilkos is, csak épp nem a móri esetben).

És mi van azzal a helyzettel, hogy az életben hagyott gyilkos 30-40 év múval kiszabadul, és megint gyilkol? Annak az áldozatnak az élete ezek szerint semmit nem ér neked?

@tralalala:
Ja, kurva sokat ér a sajnálatoddal.
Gondolj bele, mi lenne, ha veled történne. És azért a van 20 éve, az kurvára nem ugyanaz a 20 év 50 és 70 éves kora közt, mint amit 30 és 50 között élhetett volna.

Ilyen alapon ne ítéljenek el senkit semmire - börtönre se -, mert lehet, hogy ártatlan.

@Zombi elvtárs: Igen, például :) Született egy-két film a témában, úgy rémlik. Mindenesetre ezt az okfejtést Mr. Russell egy elég régi interjújában tárta a nyilvánosság elé (szóval lehet, hogy megelőzte vele a filmet). Persze ez részletkérdés :)

Akárhogy is: a hiba mindenképpen benne van a rendszerben, és ugye halálbüntetés esetén már csak posztumusz lehet valakiről elismerni, hogy bocs, tényleg nem téged kellett volna kivégezni!

@Zombi elvtárs: ez az érv pont az előtted lévő hozzászólásokban lett kidöntve.

@AntiChrist: értsétek már meg, hogy nincs minden esetben hiba a rendszerben. Olvassátok már el más hozzászólását is, ne csak a magatokét fújjátok... Volt, aki mosolyogva ismerte be, hogy megölt 20 embert, miközben tudta, hogy kivégzik. Ő maga tárta fel a tényeket a nyomozóknak. Nem érdekelte, hogy meghal. A cikk is utolsó mondatokról szól. többen mondták, hogy MEGÉRDEMLEM. Mit nem értetek, most komolyan... Hogy lenne már tévedés lehetősége ilyen esetben? :D Ki lehetne úgy alakítani jogszabályt, hogy garantáltan egyetlen ártatlan se kerüljön bajba.

@keményen drogozó kisember: :DDD

Halálbüntetés-vita (Puzsér,Ellenpont,Rácz)
www.youtube.com/watch?v=hOr55CVey00

@Zsuzsi2525: szerintem te vagy a hülye.
Mind a homoszexualitás, mind pedig a pedofília a normálistól gyökeresen eltérő vislekedésmód. Az, hogy az egyiket tolerálja a társadalom, a másikat pedig nem, csak hely, kor és társadalom függvénye.

@sélli_: az még hogy bezárják, de ezek benn évekig fogják szexuálisan zaklatni és megalzni azokat, aki mondjuk sokkal kevesebbért kerültek oda.

@Yobbágy Fery: az a baj, hogy vagy csúsztatsz, vagy pedig tényleg ilyen hülye vagy. Egyik sem vet túl jó fényt rád.
Nem az agysebész professzornak vagy a konzervatóriumi karmesternek lesz sétagalopp a börtön, mert nekik otthon kényelmesebb.
Hanem az ikú húszas romagyereknek, aki állati korülmények között lakik a putriban és a hozzá hasonlóknak.

Nem, mert ha tévedtünk, nem lehet visszacsinálni.

@Bullfrog: ez pont így igaz az emberölésre is, vagy azt vissza tudod csinálni? Meg a nemi erőszakot is?
Ja, hogy azt sem, akkor viszont oda az érved.

@tralalala: és biztos vagy benne, hogy ha választhatnál 20 év biztosan börtönben töltendő év és egy ciánkapszula között, hogy az elsőt válsztanád? Mert sokan nem.

Nem kell ide halálbüntetés. Sátortábor a Hortobágyon egész évben kenyéren és vízen. Ezt Amcsiban megcsinálták a sivatagban és még olcsó is.

@Judit Szalai: A büntetőjog is különbséget tud tenni a szándékos emberölés, a halált okozó testi sértés, és az önvédelem között is. És bele sem néz a fejedbe. Egyébként nagyon távol áll tőlem minden erőszakos megoldás, de vélelmezem, ha megtámadnának, és kés kerülne a kezembe, akkor ijedtemben komolyabb sérülést okoznék a támadón. Ha azért támadna, hogy megerőszakoljon, Isten látja lelkem teljes erőből tökön is rúgnám. (megkockáztatom többször) Sosem értettem, hogy miért mossuk össze a jogos önvédelem, halálbüntetés, emberölés témáját.

Nem nagyon szoktam a témákhoz hozzászólni, de...
Véleményem szerint nem esett szó a dolog valódi veszélyéről, mégpedig a határokról. Úgy látom, abban mindenki egyet ért, hogy a halálbüntetés, gyilkosság esetén felmerülhet mint büntetési forma. De mi van azzal, ami ma halált érdemel, de egy paradigma, kormány esetleg nézőpont váltás után már nem.
Szóval, mi van az előző rendszer politikai elítéltjeivel? Ők is csak "hullik a forgács"?
Ha ma halálra ítéljük pl a buzikat, holnap kivégezhetjük a kubatov listán szereplő pártkatonákat?
Vagy csak a zsidókat, esetleg a kékszeműeket? Ki húzza meg ezt a határt? És ha már gyilkosság, minden kivégzés után hóhért is cserélünk?

@Horst Nilgerson: Nocsak, egy náci.

Kolompás Győző, alföldi öregembergyilkos utolsó szava: dikkmán, a zzelnöki kegyelmet hogy írják? (szociokulturális hozzászólásunkat olvasták)

@woar: ne kekeckedjél már, nem kell ebből világnézeti kérdést csinálni, meg politikai gyilkosságokat vizionálni. Gátlástalan, könyörtelen, a másik ember egyetlen életét semmibe vevő gyilkosok sorsáról beszélünk, hogy természetes halálukig, esetleg évtizedeken át, tartsa-e őket az állam börtönben, vagy - megfelelő jogi eljárás és korrekt védelem mellett - kaphassanak halálos ítéletet, amit aztán valóban végre is hajtanak rajtuk.

@Horst Nilgerson: Férfi vagyok, te hülye :D Ezt csinálod: Saját példádon vagy mások, de elszigetelt - esetleg csak hallomásból, sokadkézből ismert - beszámolóin keresztül próbáltad meg igazolni egy általános érvényűnek szánt állításod igazságát, vagy kikezdeni egy nem általános érvényűnek szánt állítás helyességét. Magyarán senkit nem érdekel, h neked milyen kollégád hol dolgozott, ez önmagában nem igazol semmit.
A tesztoszteron nevű hormonról pl. hallottál már?
Nem tudom mi bajod van egyébként, mintha nem lenne tény, hogy minden történelmi korban férfiak gyilkolták egymást (és nőket, gyerekeket) milliószámra. Szerinted nem így volt? FFi túlszaporodást nem követett pl. mindig háború? ;)

@ohmyFgod: Olvasd el még egyszer, amit írtam!
"...nincs minden esetben hiba a rendszerben." Hol mondtam én (de akár bárki más), hogy minden esetben hibás ítélet születik? Arról van szó, hogy ahol halálbüntetés van, ott ártatlanok IS vannak a kivégzettek között. Senki nem írt olyat, hogy KIZÁRÓLAG ártatlanokat szoktak halálra ítélni.
Egyértelmű, hogy a téves ítéletek úgy általában előfordulnak valamilyen százalékban a jogszolgáltatásban, csak ugyebár halálbüntetés esetén nincs mód a jogorvoslatra.

"Ki lehetne úgy alakítani jogszabályt, hogy garantáltan egyetlen ártatlan se kerüljön bajba."
Áruld már el, hogy hogyan? Kizárólag azt ítéled halálra, aki beismeri, hogy embert ölt?

Azért az nem semmi, hogy értő olvasás és elemi logikai ismeretek híján kritizálsz másokat :) Tudom, hogy a blog.hu-n vagyok, de ez akkor is elismerésre méltó teljesítmény.

@AntiChrist: Én tudom, hogy sok betűt látni egymás mellett felkavaró lehet olyannak, aki nem szokott olvasni, és ebben a rohanó világban egyesek képtelenek egy mondatnál többet elolvasni, de legalább ne hívd fel a figyelmet arra, hogy hülye vagy. Így már nem csodálom, hogy nem értetted meg, amit írtam, ezért elmagyarázom a kedvedért.

Egyetlen szóval sem állítottam, hogy azt mondta volna bárki, hogy mindig hibás ítélet születik. A szövegkörnyezetet figyelembe véve el sem tudom képzelni, hogy mi járhatott a fejedben, mikor erre gondoltál. Vicces, hogy már a következő mondatom arról szól, hogy el kellett volna talán olvasni más hozzászólásait is, nem csak a magatokét fújni. Látom, nem sikerült azóta sem.

Arról beszéltem, hogy nem csak olyan rendszert lehet elképzelni, mint ami jelenleg van a világban, hogy ártatlanok is szívnak időnként. Meg lehetne oldani, hogy valóban csak az elkövetőket végezzék ki, tévedés lehetősége nélkül. Ezt érvekkel támasztottam alá pl. cikkből vett utolsó mondatokra és némely sorozatgyilkos hozzáállására utalva, ott van leírva. Például ha bevallja az illető az elkövetést, és elismeri, hogy megérdemli a halált, akkor nincs hiba a rendszerben, nem tudunk kivégezni ártatlant. Ha a jogszabály ilyen esetben lehetőséget adna a kivégzésre, máris előbbre lépnénk. Csomóan beismerték tettüket tudva, hogy halál a jutalmuk, szóval nem akarna mindenki trükközni. Ebben az esetben tévedésről szó sem lehet, és még tudnék egyéb példákat is mondani, de már nem megyek bele, mert lépek.. Akinél ezek a különleges feltételek nem teljesülnek, azokat nem lehetne kivégezni. Ennyi.

@Zsuzsi2525:

"Nemi-erőszak, pedofília stb" - tipikusan olyan bűncselekmények, amiket nők találnak ki bosszúállási céllal. Vagy bigott erkölcscsőszök nyilvánítanak valamit bűncselekménnyé. Válóperben simán dobálóznak ilyen vádakkal, hogy aput ellehetetlenítsék, vigyék a vagyont az asszonyok. A nemi erőszak vádak 90%-a hamis. A pedofilok, "szexuális bűnözők" közt rengeteg olyan is van, aki mondjuk 24-25 éves tanárként szerelembe esik egy 15-17 éves tanítványával, kölcsönösen kívánják egymást, lefekszenek, ezért a férfi kap 30 év börtönt az USA-ban (mondjuk te ki is végeznéd...), mert ez statutory rape. Mert tanár-diák viszony.
A nemi erőszak gusztustalan, de sokkal ritkább, mint a média sugallja és elsősorban az áldozatokat kellene feljogosítani, hogy akár fegyverrel is megvédjék magukat. A rendőr mindig későn érkezik...

Én tudnék sok bűnözőnek halálbüntetést kívánni, de sajnos ismerem a jogászokat, bírókat, az igazságszolgáltatásban dolgozókat, ügyészeket... sokukra egy rühes kismacska életét se bíznám rá. Egyetemről kikerülve, nulla élettapasztalattal, protekcióval benyomták őket egy bírósági fogalmazói állásba, aztán onnan már csak idő és seggnövesztés kérdése a bírósági, ügyészségi titkári, majd bírói, ügyészi kinevezés. Pont olyan hivatalnokok, mint az okmányirodai papírtologatók vagy pöcsfejű, korrupt NAV revizorok. Arctalan, felelőtlen massza. Felfelé nyal, lefelé tapos mentalitás. Ők csak ne ítéljenek halálra senkit. Az államot inkább lebontani kellene, mert már így is túlburjánzott (adók, korrupció, oktatás-idomítás, cégekkel, egyházakkal összefonódás) nem pedig még emberek megölésére is feljogosítani.
Az emberek önvédelemhez való jogát kell elismerni, fegyvertartást, fegyverviselést lehetővé tenni.

@ohmyFgod: "FFi túlszaporodást nem követett pl. mindig háború?" - ostobaság, nincs olyan, hogy férfi túlszaporodás. Kb fele-fele arányban születnek a két nemből csecsemők. Hajszálnyival több fiú, de ők gyakrabban és korábban is halnak.
A férfi semmivel se agresszívabb a nőnél, csak a férfit küldték a csatába a múltban, mert a nőket valamiért kímélték mindentől (többek közt a saját társadalma nő tagjai küldték harcolni a férfit, hogy a nők életfeltételeit biztosítsa). A nők potyautasok voltak, élvezték a védelmet, de elkerülték a sorozást (amikor már volt sorozás, az újkorban).
A férfiakban több a tesztoszteron... Na és? A férfiak agytérfogata és intelligenciája is magasabb, a felfedezések, művészetek, találmányok, tudományok esetében is döntően (szinte kizárólagosan) ők jeleskedtek.
Mellesleg rövidebb ideig élnek... Mert asszonypajtás kicsinálja őket vagy a feminista állam csak őket küldi harcolni a feminista társadalom érdekében.

@Bafana: egyetértek
lehet, hogy más okból, de pont így gondolom, mint te
A halálbüntetés a mai bírói, rendőri, ügyészi, politikusi garnitúrával egy rémálom lenne. Sok bűnözőre kívánok én is halált, de ma az államban pont úgy nem bízok, ahogy egy használtautó-kereskedőben vagy quaestoros brókerben se.
A rendpártiakban mindig azt furcsáltam, hogy ha van egy probléma, akkor annak megoldását rögtön az államtól várják. Nem rendet akarnak, hanem több állami gondoskodást valójában. Az államnak akarnak extra jogosítványokat adni, vele akarnak rendet teremtetni, közben ők maguk egyre több alapvető jogukról lemondanak, aztán csodálkoznak, ha a rendpárti állam visszaél, rosszul él a jogosítványaival, túlhatalmával. Még a parlamenti képviselőket se hívhatjuk vissza, meg a korrupt bírákat, ügyészeket (akiket a politika nevez ki, nem a polgárok)! Ezeknek akarunk halálbüntetés kiszabási jogot adni?
Fegyvertartásra csak az állam erőszakszervei jogosultak, az államot alkotó, eltartó, létrehozó polgár nem. Önvédelemre csak elméletben van lehetősége. Vicc a köbön, ahogy etatista droidok sírnak a halálbüntetésért, de a saját jogaikat nem követelik ki (pl önvédelemhez, fegyvertartáshoz való jog, állami zaklatástól való védelemhez való jog, korrupt vagy alkalmatlan hivatalnokok, képviselők visszahívásának joga).

@mojoking77:
a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab
Nem nagyon találom, hol írtam olyat, ami alapján én össze-vissza akasztgatnék mindenkit?
Két dolgot írtam:
- ha valaki azzal jön, hogy ártatlanul is kivégezhetnek valakit, jöjjön azzal is, hogy egy kiengedett gyilkos is ölhet újra, mivel mindkét esetben súlyos jogszolgáltatási hiba van
- ha tényleg maximálisan szeretnénk, hogy minden individuum önállóan dönthessen a preferenciáiról, miért akarnám rákényszeríteni az élet iránti tiszteletemet arra, akit ez láthatóan hidegen hagy
Ráadásul még azt is kiemeltem, hogy az USA több államában lévő szabályozást borzasztóan megengedőnek érzem a halálbüntetésekkel kapcsolatban, és sokat szigorítanék rajta, mikor alkalmazható.
Majd meséld el, ebből hol jött át neked a rápörgés, meg a hulljon a férgese szöveg.

@Muad\\\'Dib:
Eleve hülye a felvetésed, mert ahol már halálbüntetésről beszélünk, annak a tényleges életfogytiglan lenne a megfelelője a jelen rendszerben, mert jelenleg az a legsúlyosabb büntetés. Tehát szó sincs kiengedésről.

Másrészt a társadalom morális rendjét jobban megingatja, ha tévedésből végeznek ki valakit, mint ha tévedés miatt engednek szabadon egy gyilkost.

@keményen drogozó kisember:
Két óriási különbség van. Egyrészt ha valakit ártatlanul elítélnek mondjuk 50 évre, akkor annak ugyanúgy van valamekkora esélye, hogy 1 év alatt kiderül, mint hogy 49 év alatt, miközben egyre több évet vettek el az életéből. Halálbüntetésnél már mindegy, hogy a végrehajtás után mikor derül ki. Tehát te a legszélsőségesebb példával jöttél, holott ez esetben rengeteg enyhébb példát is fel lehetne hozni.

Másrészt anyagi kártérítést még mindig lehet adni a tévesen elítélteknek, a halottnak már max. a hozzátartozóinak adhatsz. Nyilván persze ez sem adja vissza az éveket, de a semminél jobb.

@keményen drogozó kisember:
Ha 15 év után szabadult, azaz tényleges életfogytiglant sem kapott, az azt jelenti, hogy eleve nem a legsúlyosabb büntetést kapta. Innentől kezdve ez nem érv a halálbüntetés mellett, mert nem a legsúlyosabb büntetés esete.

@keményen drogozó kisember:
Ez mégis milyen "érv"? Ha logikusan végiggondolnád, rájöhetnél, hogy az igazságszolgáltatás nem véletlenül a sértettek és hozzátartozóik bosszúvágyát hivatott kiszolgálni. Majd szólj, ha ezen túlléptél, és akkor vitatkozhatunk.

Szvsz az egyetlen jó érv a halálbüntetés mellett az, hogy akkor nem kell az életfogytiglant finanszírozni.

@Muad\\\'Dib:

Két erősen különböző eset párhuzamából próbálsz érvet faragni, ami ritkán szerencsés. Amikor ártatlanul végeznek ki valakit, akkor az állam, amikor a kiengedett gyilkos ismétel, akkor az egyén gyilkol. Az első probléma gyökere az állami szerepvállalás korlátaihoz, a második az egyén morális preferenciáihoz kapcsolódik. Alkalmazhat-e az állam olyan törvényeket, melyek olyan szituációhoz vezethetnek, amelyben köztisztviselői gondatlanságból elkövetett emberöléshez asszisztálnak? A tévedésre apelláló, halálbüntetés elleni érv a jogalkotás problémáinak lényegesen mélyebb rétegét érinti, mint a kiengedett gyilkos esete.

@tralalala:
De pont, hogy jó példa, mert attól, hogy valaki más, a gyilkossághoz képest kevésbé súlyos bűncselekményt elkövetett, még ártatlan marad abban az ügyben, a többiért meg amúgy nem járna halálbüntetés. Szóval tökmindegy, hogy egy ártatlan bárányról van szó, vagy egy kisebb bűncselekményt elkövetőről téves ítélet esetén.

@keményen drogozó kisember:
"És mi van azzal a helyzettel, hogy az életben hagyott gyilkos 30-40 év múval kiszabadul, és megint gyilkol? Annak az áldozatnak az élete ezek szerint semmit nem ér neked?"

Akkor neked is:
Jelenleg a tényleges életfogytiglan a legsúlyosabb büntetés, ha lenne halálbüntetés, akkor az lenne a legsúlyosabb, de még akkor is lenne olyan, aki csak tényleges életfogytiglant kapna. Ha nem vetették ki a tényleges életfogytiglant, akkor halálbüntetést sem kapna, ha ceteris paribus vezetnénk be a halálbüntetést.

Ez az "érv" csak amellett szól, hogy gyilkos ne szabadulhasson soha a börtönből, nem amellett, hogy legyen halálbüntetés.

@ohmyFgod:
Abból, hogy beismered, még nem következik, hogy el is követted. Ráadásul ez esetben nyilván csak azokat végeznék ki, akik maguk is ezt szeretnék, ez egy fajta önkéntes halálbüntetés lenne, köze nincs ahhoz, amiről itt vitatkoznak az emberek.

@ohmyFgod: "te közben folyamatosan kitértél a válaszadás alól, és a másik stílusával voltál elfoglalva a mondandója helyett. Én pedig ezen mosolygok. "

Mégis, ezek közül a kérdések közül melyikre kellett volna ténylegesen válaszolnom:

"Miért, hogyan kívánhatnád, te idióta?
Szerinted minek kellene történnie, hogy ne legyek a halálbüntetés mellett?

Nem megy a gondolkodás, mi?
Nem vagy esetleg még vega is mellette?"

@Zsuzsi2525:

Értem az érveidet, és el is fogadom a saját inerciarendszerükben, mint egy lehetséges alternatívát.

Ugyanakkor maga az inerciarendszer is vita tárgya részemről. Az, hogy egy felnőtt keddtől tudja mit csinál, hétfőn még nem (akkor még ugye fiatalkorú volt), bürokratikus döntés (egyébként az idősebb generációkról is sokszor maximum jóindulatú statisztikai értelemben hiszem el, hogy tudják, mit csinálnak). Hogy egy gyerek hogyan is működik, ebben sem vagyok biztos (különösen, hogy saját mintákat is nevelek), a (mai?) 13-14 éves lányokat (és fiúkat) leginkább érdeklő dolog a szex és a szesz, ráadásul ez nem valami civilizációs betegség, a "klasszikus" táncrendben ilyenkor már eladósorban voltak (akár gyereket is vártak a férjüktől).

Az, hogy engem személy szerint taszít a pedofília, az saját etikai értékelésem, amely a kortárs többségi társadalom etikai értékelésével épp analóg. Hogy otthon ilyesmiről fantáziál valaki, az viszont hidegen hagy, amíg nem kell tudnom róla konkrétan. A homoszexualitás tekintetében a teljes neutralitással "küszködöm", épp annyira nem érdekel, hogy valaki homoszexuális, mint az, hogy csorbulnak-e ilyenkor a jogai. A homoszexuálisok házasságát ugyanakkor teljesen értelmezhetetlennek tartom, az élettársi viszony ellen semmi kifogásom, a gyermek örökbefogadást meg egyenesen támogatom (többek között azért, mert az állami gondozási rendszer épp, hogy nem kiemeli, hanem konzerválja azokat kulturális "értékeket", amelyeket a gondozottak eredeti családja vall - annál pedig az én társadalmi csoportom értékrendje szerint szinte minden jobb).

Máskülönben viszont el tudok képzelni egy olyan érvelési rendszert, amely a hivatalos droghasználati alapelvek mintájára (belépő drogok) a pedofíliát levezeti a homoszexualitásból - ez pediglen megint csak indulati és eredménymentes vitákhoz vezet.

Szóval elég sok szempont, álláspont létezik, valójában mindegyikük jóindulatú, féltésből és támogatásból épül fel - más olvasatban, mindenki hülyeséget beszél, gondol, aki nem azt mondja, amit én. Ez utóbbi olvasat viszont aligha szül megegyezést, vagy kompromisszumot - mármint szigorúan szvsz.

@inreallife: "érdekes, hogy a komplex megoldásra mindig csak egyes részleteket kiemelve válaszolsz, a többi részét ignorálod. ez a mellébeszélés kategóriája. a halálbüntetés azért jó, mert olcsóbb, mint életben tartani azt, aki nem érdemes rá, nem kell szökéstől és bűnismétléstől tartani, és nem is lesz dicsőség lógni a lámpaoszlopon, legalábbis nem olyan menő, hogy legyen olyan, aki felnéz egy ilyen állatra."

Ha vetted volna a fáradságot, és elolvasod az összes hozzászólásomat, láthattad volna, hogy elég komplex és konzisztens véleményem van a dologról, de a gyk. leírom ide is, összefoglalva:

1. Ha a társadalom elvárja az egyéntől az emberi élet tiszteletét, akkor ezt önmagától is el kell várnia.

2. A halálbüntetés sehol nem szüntette meg a vele fenyegetett bűncselekmények elkövetését,

3. viszont NINCS 100%-os bizonyosság arra, hogy nem végeznénk ki olyat, aki nem követett el halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekményt (amire számos példa is van),

4. ha pedig az a cél, hogy kizárjuk a bűnismétlést, akkor erre tökéletesen megfelelő a (tényleges) életfogytiglan büntetés.

5. Ez ellen nem lehet érv az, hogy a kivégzés olcsóbb, mert akkor ezen az alapon vagy az összes bűncselekményt halállal kellene büntetni (ne kelljen fizetni a rabok tartását), vagy egyáltalán nem kellene büntetni semmit (vö. önbíráskodás és anarchia).

+1. És ki lenne az a világbölcse, aki majd meghúzza a határt, hogy ezt még halállal büntetjük, azt meg már nem? Akkor pedig kezdődhetne az össznemzeti vita, hogy "És ha ezt nem büntetjük halállal, akkor miért nem? Miért ne mehetnénk lejjebb? Stb. stb.

Akkor, a halálbüntetés-pártiknak én is felteszek egy paradoxont:

Ha egy bűnöző megöl valakit, akiről egyébként kiderül, hogy amúgy halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekményt követett el, akkor emberünket kivégezzük, mert embert ölt, vagy kitüntetjük, mert megszabadította a társadalmat (bírósági ítélet nélkül!) egy gyilkostól? Mert mindkettő levezethető a logikátokból, de egymást kizáró lehetőségek.

És ez még csak nem is élettől elrugaszkodott példa, simán előfordulhat az alvilágban.

@beszélő név:
Ezzel azt érvvel részben egyetértek. Bár én a kiengedett, és újból gyilkoló bűnöző esetében is visszavezethetőnek érzem a problémát az általad említetthez.
Hiszen végső soron pontosan ugyanúgy köthető az államhoz a dolog. Nem vizsgálták megfelelően a személy pszichológiai profilját, nem megfelelő mértékű büntetést kapott, nem megfelelően kezelték a kiengedését, nem ellenőrizték veszélyes e még a társadalomra, stb.

@nagybalfasz:
Az a tényleges életfogytiglan, ami ellen sokat fellépnek, hogy embertelen, és amit sokan szeretnének megváltoztatni.

@nagybalfasz:
A másik felvetésedet pedig inkább döntetlennek érzem. A társadalmat az is igencsak megviseli, ha azt látja, hogy egy veszélyes embert az állam mindenféle kontroll nélkül visszaenged az utcára. Akár a másik esetben itt is azonnal meginog az igazságszolgáltatásba vetett bizalom.

@Muad\\\'Dib:
Az, hogy az egyén gyilkol-e vagy sem végső soron nem az állam felelőssége. A büntetőtörvénykezés általános céljai közül csak az egyik a megelőzés, viszont ez az, amelyiket általában a legkisebb hatékonysággal képvisel. Az állami jogalkotás tulajdonképpen felmutat egy rendet, amit preferál, amit véd, és amennyiben sérül, akkor helyreállít. A prevenció ehhez képest másodlagos.

@beszélő név:
Amennyiben arról beszélünk, hogy akármelyik ember fog e bűnt elkövetni, egyetértek.
De, ha egy más ismert szélsőségesen erőszakos (gyilkos) emberről beszélünk, akkor már azt gondolom, igenis az állam feladata lenne, hogy elkülönítse a társadalomtól arra az időre, amíg még veszélyt jelent rá. Ugyanis ideális esetben egy elzárásnak kettős feladata van. Egyrészt magának az elkövetőnek a megbüntetése, másrészt a társadalom megóvása a veszélyes elemektől. Ha a második sérül, akkor egyenes út vezet a napjainkban is szaporodó önbíráskodásokhoz.

@Muad\\\'Dib:
Igen, rátapintottál a lényegre, amit talán emígy fogalmazhatnánk általánosabbra: Az állam által képviselt rend megsértője tulajdonképpen milyen jogait játszotta el bűnös cselekedetével? Adott esetben az élethez való jogát (halálbüntetés)? Vagy csupán a javuláshoz való jogát (tényleges életfogytiglan)? Vagy azt a jogát, hogy morális döntéseket hozzon? Ez utóbbi sérül a te javaslatoddal, amikor az állam kijelöli, mintegy projektálja, hogy miként döntene az egyén. Nem biztos, hogy ez védhetetlen álláspont, de az bizonyosnak tűnik – és erre mutattam rá első hozzászólásommal –, hogy argumentumként nem összemérhető az állam tévedéséből fakadó következményekkel.

@beszélő név:
Adott (igen ritka) esetben a halálbüntetést sokkal humánusabbnak tartom, mint a mai büntetési formákat, ami abból indul ki, micsoda szörnyűség lenne valakitől elvenni az élethez való jogot.
Lásd: ujkurir.blog.hu/2015/03/28/amerika_legkemenyebb_bortone

Ez a humánus megoldás? Élethosszig tartó kínzás? Én azt gondolom ez a viselkedés a társadalmak fokozódó gyávaságát és álszentségét mutatja. Mindenki megnyugodhat, hogy ő bizony roppant humanista, mert nem ítél halálra senkit, de az élethosszig tartó embertelen megalázást már rendben lévőnek találja, és elfordítja a fejét, sőt, mint az ottani hozzászólások mutatják, megértően bólogat.
Ezek után nem vagyok biztos benne, hogy én képviselem az embertelen nézetet.

@lezsír: "FFi túlszaporodást nem követett pl. mindig háború?" - ostobaság, nincs olyan, hogy férfi túlszaporodás."
Helyenként és időnként előfordult durva férfitöbblet. Néhol egész falvak alakultak ki, ahol szinte csak férfiak voltak. Történelmi okok miatt is előfordulhatott, ezért a túlszaporodás valóban nem volt pontos megfogalmazás, bár ez kissé szőrszálhasogatás, szerintem tökéletesen érthető miről beszéltem. Beszéljünk férfitöbbletről, mindegy milyen kiváltó oka van. Kínában jelen pillanatban is vannak egész agglegényfalvak, mert a lánygyermekeket elvetették, és nem egyszer előfordult, hogy a lánycsecsemőket megölték máshol is. Most már erős a központi hatalmak vannak, és nyilván nem megy egymásnak két falú kapákkal és kaszákkal, de ez értelemszerűen nem minden korszakban volt így.

"A férfi semmivel se agresszívabb a nőnél, csak a férfit küldték a csatába a múltban"

Neeem, nem agresszívabbak csöppet sem. Ez komoly? :D Kik "küldték" a férfiakat? A nők? A földönkívüliek? Miről beszélsz? A férfiak mentek maguktól, és a teljesen természetes dolog, hogy a hímek megküzdenek egymással a többi fajnál is. Csak az embernél ez nem csak szaporodással kacslatos, hanem hatalmi kérdés is.

"(többek közt a saját társadalma nő tagjai küldték harcolni a férfit, hogy a nők életfeltételeit biztosítsa)"

Ezt az állításodat nyilván igazolni is tudod. :D

"de elkerülték a sorozást (amikor már volt sorozás, az újkorban)." Úgy mondod, mintha ügyeskedtek volna, hogy megússzák...

"A férfiakban több a tesztoszteron... Na és?"

Na és? A tesztoszteron és az agresszió kapcsolatáról volt szó, mi az, hogy na és? :D Te teljesen kész vagy. Hogy jön ide a művészet? A férfiak jeleskedtek a művészetben, akkor az azt jelenti, hogy nem voltak agresszívabbak? Arról ne is beszéljünk, hogy a nők esélyt sem kaptak arra évszázadokkal korábban, hogy megmutassák mit tudnak művészetek terén, de ebbe ne menjünk bele. Valahol még most sem.

"Mellesleg rövidebb ideig élnek... Mert asszonypajtás kicsinálja őket"

Volnál szíves igazolni ezt az állításodat? Mert én úgy tudom, hogy biológiai okai vannak annak, hogy a nők hosszabb ideig élnek, de te biztosan többet tudsz.

"vagy a feminista állam csak őket küldi harcolni a feminista társadalom érdekében." Nem tudtam, hogy valamelyik államot nők irányítják. Belinkeled nekem melyiket? Pl. Magyarországot, ahol 386 országgyűlési képviselőből kb. 35 nő van? Tényleg, mutass már egy helyet, ahol a hatalom többségében nők kezében összpontosul.
Téged vert anyád kiskorodban vagy mi bajod van, miért vagy ennyire szemellenzősen nőgyűlölő?

@Muad\\\'Dib: Szerintem a kivégzés, és az élethosszig tartó kínzás mellett még van alternatíva. Egy tényleges életfogytiglan akkor is lehet elég kemény büntetés, ha nem magánzárkában, direkt pszichikai presszió mellett töltöd el. És könyörgöm, most ne gyertek azzal, hogy "persze, még mit nem: kapjanak internetet/lapostévét/nőket/kimenőt is!?!?", mert nem erről beszéltem. Sok mindent meg lehet vonni, ami büntetés (leginkább ugyebár a szabadság), de nem direkt kínzás, a társadalom viszont mentesül a társaságától. (Valaki írta/idézte, hogy aki embert öl, az kiírja magát a társadalomból. Nos, egy tényleges életfogytiglan valódi kiírásnak számít.)

Adolf Eichmann: " Találkozunk a pokolban.."

@nagybalfasz: "Abból, hogy beismered, még nem következik, hogy el is követted." Ha kényszerítés nélkül ismered be, akkor 99%, hiszen kevesen rohannak oda, hogy én voltam, engem végezzetek ki, és ezek jó eséllyel ki is derülnek. Kényszerről mindenesetre semmiképpen sem beszélhetünk. Tény, hogy voltak olyanok, akik el akarták vinni más helyett a balhét, hogy híresek legyenek, de ha ők direkt meg akarnak halni, az az ő bajuk, ott nincs morális felelőssége senkinek. Ha annak érdekében akarja átverni a rendszert, hogy meghalhasson, akkor lelke rajta, erre kár szót pazarolni. A vonat alá is beugorhatna ennyi erővel.

Hogy a bánatba ne lenne köze a témához? A megoldásról beszélek, a kompromisszumról. Ez csak egy példa volt a sok közül, amelynél ki lehet küszöbölni a hibalehetőséget. Értelmezzük már, amit a másik ír! Csak egy példa volt. Olyan esetekben is engedném, ahol pl. rögtön elkapják a helyszínen, mert a rendőrök szeme láttára vágta bele a baltát háromszor a család utolsó élő tagjába, miután a többieket már agyonverte. Vagy éppen elkapják a túszejtőt, aki 6 túszt kivégzett. Vagy éppen nem buherált kamerafelvételen _tökéletesen_ látszik, hogy ki követte el, és egyéb bizonyítékok is alátámasztják, stb. Most hadd ne soroljak ezer példát, hadd ne alkossam már meg most a jogszabályt minden részletre kiterjedően, azért mert kekeckedsz és lusta vagy belegondolni. Próbáld meg megérteni, hogy nem minden fekete-fehér. Megfelelő szabályozással és garanciákkal mindenképpen megoldható lenne, hogy úgy alkalmazzunk halálbüntetést bizonyos, különleges esetekben, hogy ártatlanok nem szenvedhetnének emiatt. Az USÁ-ban ez jelenleg nem így működik, és emiatt jogosan felháborodhatunk. Túl könnyen elítélnek valakit, akár egyetlen tanúvallomás alapján, ami egész egyszerűen döbbenetes. De azért mert ott (is) szarul csinálják, az nem azt jelenti, hogy nem lehetne jól. Igaz, sok elkövető is így megúszhatná, de nem baj, nekik maradna az életfogytiglan. A lényeg, hogy egyetlen ártatlant se öljünk meg.

Na!!!!
Ezt azért nehezen hiszem!!
"saját kézzel végzett ki 7000 lengyel tisztet"
Azt meg hogy??? Egy ember kivégzése fél perc. Azaz Sztálin hírhedt embere 7 napon keresztül egyfolytában gyilkolt??????? ( ha azt vesszük alapul, hogy naponta 8 órát szánt erre)

@Csak kérdezek...: ne bohóckodj már. Ahogyan mások is jelezték már neked, ebben az esetben is csak kiragadtál néhány példát, és játszod az értetlent. Rögtön az elején azzal kezdődött, hogy Keményen drogozó kisember túlzásokba esve azt mondta, hogy azt kívánja hogy tapasztaljtátok meg milyen amikor... Nyilván ilyet nem szabad mondani, és értelmes ember nem is teszi, de te a konkrét lényegi elem elől kihátráltál, és csak azzal voltál elfoglalva, hogy hogy lehet ilyet kívánni. Arra kellett volna személyeskedés helyett reagálnod, hogy vajon abban az esetben, ha a saját gyerekedet megerőszakolnák, megkínoznák és feldarabolnák, majd a bíróságon röhögve a szemedbe néznének és azt mondanák, hmm bárcsak téged is elkaptalak volna, vajon akkor is azt mondanád, hogy ne végezzük ki szegény bácsit?
Keményen drogozó persze a maga módján kiakadt, hogy nem a lényegre reagáltál, és tereltél, és ezt a saját stílusában elmondta neked. Abban teljesen igaza van, hogy terelsz és csak bizonyos dolgokat ragadsz ki, és ezt már legalább hárman mondták neked velem együtt ebben a diskurzusban, úgyhogy talán el kellene gondolkodnod.

@ohmyFgod: Ebben a kérdésben szándékosan összekeveritek az egyén esetleges bosszúvágyát a társadalmi igazságszolgáltatással. Ezért is tiltott az önbíráskodás. A kérdés maga pedig direkt provokatív, ami nem a társadalmi megoldást keresi, hanem a zsigeri reakciót (akarja) provokálni... Egy ilyen kérdés a halábüntetés létének eldöntésekor szerintem irreleváns.

Így megfelel a válaszom?

@ohmyFgod: Csak hogy egy példával is megvilágítsam: ha valakinek szándékosan flegyújtják az egy élet munkájával felépített házát, vagy bárhogy máshogy földönfutóvá teszik, az is hajlamos lenne kitekerni a tettes nyakát, de ez ugyebár más nem az a kategória, amiért máshol halálbüntetés jár. De a Ti logikátok szerint - mivel az egyén legszívesebben megölné az illetőt - ezért is ki kellene végezni, ugye?

@Csak kérdezek...: a tényleges életfogytiglan nem számít a társadalomból való kiírásnak. Hogy számítana, amikor egész intézményrendszert kell fenntartani a dolog érdekében? Ha belegondolunk összeadhatjuk, hogy a társadalom mi mindent elkövet évtizedeken keresztül, hogy a helyzet fennmaradjon: rengeteg pénzt és erőforrást áldoz, dolgozik, és figyel annak érdekében, hogy ezek az emberek be legyenek zárva. Folyamatosan ott van a jelenlétük, nincsenek eltüntetve. Akkor lehetne kiírni, ha a társadalomnak soha többé semmi dolga nem lenne, igaz?

Az a helyzet pedig továbbra sincs megoldva: "hogy elképzelhető olyan bűncselekmény, kifejezetten csak az élet elleni bűncselekmények között és ott is a sokszorosan minősülő bűncselekményeknél, ahol a jelenleg kiszabható legsúlyosabb büntetés sem áll arányban az okozott sérelemmel, és a büntetés nem állítja helyre a megbillent jogrendet. Sőt, tulajdonképpen indirekt módon azzal a következménnyel jár, hogy a jogalkotásunk mintegy privatizálja a halálbüntetést, tehát az államnak nem engedi meg, de magánszemélynek megengedi."
Ha te a jogos arányosságot, ami egyébként az egész jog egyik legfontosabb eleme, és alapzata, te leegyszerűsíted bosszúállásnak, akkor tegyed. Én meg bosszúállásnak hívom akkor a jogos kártérítést is. Nem érdekel ki minek hívja, magával a helyzettel kell kezdeni valamit, méghozzá igazságosan. A jog a jó és méltányosság művészete, fogalmaztak az azt létrehozó Rómaiak (Celsus azt hiszem), melynek célja az igazságosság és méltányosság érvényre juttatása, hiszen nem csak elvont szabályokról, hanem társadalmi érdekekről és értékekről van szó. Ha egy magánszemély kinyírhat egy vagy több embert, akkor az egyensúly helyreállításához megfelelően kell kárpótolnia az érintetteket és a _társadalmat_. A büntetés csak másodrendű cél. Mivel a halált nem lehet visszacsinálni, kárpótolni nem lehet, és azzal, hogy egy szobában ül élete végéig, nem állt helyre semmi, csupán növelte az egyenlőtlenséget, mint ahogyan arra Hack Péter is rámutat.Ez pedig aláássa az átlagemberek többségének jogba vetett bizalmát, és elégedetlenséget szül.

@Csak kérdezek...: nem felel meg a válasz, mert ugyanúgy terelsz. Nem válaszolsz konkrétan a kérdésre, hanem a kérdés "provokatív voltára" és céljára próbálod a hangsúlyt helyezni. Nyilván mindketten tudjuk, hogy miért próbálsz terelni, hiszen te is azt mondanád, hogy abban az esetben jogos lenne a kivégzés. Egyrészt ez mutatja, hogy rengetegen csak addig moralizálnak, amíg a kérdés másokat érint, ez pedig az empátia hiányára utal, de úgy is fogalmazhatnék, hogy "más faszával könnyű verni a csalánt". Könnyű úgy halálbüntetés ellen érvelni, hogy magad sosem voltál érintett a kérdésben. Igenis nagyon fontos, hogy bele tudd gondolni magad a másik helyébe, és egy jó ügyvéd egyébként sokszor ezt is próbálja elérni a bírónál, esküdteknél. Rohadtul nem mindegy, hogy átérzed-e a történteteket.

Az én logikám szerint egyáltalán nem következik az a konklúzió, amit levezettél, ez téves értelmezés. A ház felgyújtása "csupán" anyagi kár, amely emberéletet nem követel (ha csak nem arra irányult, de gondolom te sem erre céloztál). Ilyen esetben nem szükséges likvidálni az illetőt, az túlzás lenne.
Oculum pro oculo, dentem pro dente. Lenézett elv ez manapság, pedig alapvetően meghatározója a jogrendnek. Ha 10 ezer forintos kárt teszel a biciklimben, akkor köteles vagy megtéríteni azt a kárt, sőt, esetleg többet. Ha megölöd a fiamat, természetesen nem a te fiad életét kéne elvenni, mert ő már egy külön személy, nem tehet róla, így vele szemben nem lenne méltányos, neked azonban felelned kell VELEM (családdal) szemben is, és a társadalommal szemben is. A bicaj esetében sem elégednék meg 500 forintos kártérítéssel, mert ez súlyos arányeltolódással járna, ami a bűnelkövetőt védené.
Gyilkosság esetében ugyan ennek az elvnek kellene érvényesülnie. Nem elégednék meg valami kisebb büntivel, hacsak nem abban az esetben, ha nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy te tetted. Akkor más, nem kívánnám a halálodat semmiképpen. Elégedett lennék a börtönnel/fegyházzal. De ezt írtam le feljebb is.

@ohmyFgod: "a tényleges életfogytiglan nem számít a társadalomból való kiírásnak. Hogy számítana, amikor egész intézményrendszert kell fenntartani a dolog érdekében?"

Azt az intézményrendszert leginkább nem az életfogytosok miatt kell fentartani, azok aránya az összes elítélt között elenyésző (2013-ban 29 fő jogerős ítélettel). Vagy, mint ahogy kérdeztem: a költségminimalizálás érdekében lőjönk le minden bűnelkövetőt?

"Sőt, tulajdonképpen indirekt módon azzal a következménnyel jár, hogy a jogalkotásunk mintegy privatizálja a halálbüntetést, tehát az államnak nem engedi meg, de magánszemélynek megengedi."

Nem, nem engedi meg, kifejezetten tiltja! Hol van olyan leírva, hogy az egyén ölhet?

"Ha te a jogos arányosságot..." A jogos arányosság az, amit a jog társadalmi szinten annak tekint. Egyes országokban halálra kövezik a házasságtörőket. Nálunk hány embernek kellene ezért meghalnia? De nem hal meg, mert a mi jogrendünk szerint ez még csak nem is bűn. Ennyit az arányosságról.

"Ha egy magánszemély kinyírhat egy vagy több embert, akkor az egyensúly helyreállításához megfelelően kell kárpótolnia az érintetteket és a _társadalmat_."

Kit, és hogyan kárpótol egy kivégzés? Te magad írta, hogy a meggyilkoltat nem támasztja fel, a bűncselekményt nem teszi meg nem történtté. Akkor itt nyilván már csak az érzelmi szomj (értsd: bosszú) oltásáról lehet szó, valós kárpótlásról nem.

@ohmyFgod: De ha egy gyilkosság esetén releváns az, amit az egyén gondol/érez (legyen az akár az, hogy dögöljön meg a gyilkos is), akkor egy jelentős anyagi kár esetében miért nem az? Miért nem lehet azt mondani, hogy "mivel az egyén igazságérzete ebben az esetben is azt súgja, hogy dögöljön meg, aki földönfutóvá tett, végezzük ki az elkövetőt!"?

Ilyenkor jön az általad is említett "arányosság", meg ilyenek. De hát az arányosságot sem az egyén méri, hanem a társadalom mondja meg, miért mi jár (vö. az előző, házasságtörésért megkövezős hasonlatommal).

Akárhogy is, arra lyukadunk ki, hogy egy bűncselekmény megítélésénél nem az (érintett) egyén véleménye a releváns, hanem a társadalmi konszenzus.

Szerintem.

@Csak kérdezek...:
"Akárhogy is, arra lyukadunk ki, hogy egy bűncselekmény megítélésénél nem az (érintett) egyén véleménye a releváns, hanem a társadalmi konszenzus."

A társadalmi konszenzus az mit is jelent pontosan?
A társadalmat nem egyének alkotják?
Ha igen akkor a társadalmi konszenzus az egyéni vélemények valamilyen formájú együttese?
Minden egyéné?
Minden egyéné aki szeretné ebben a kérdésben kinyílvánítani a véleményét?
Akkor miért nem lehet erről a kérdésről népszavazást kiírni?
Annak az eredménye VALÓBAN társadalmi konszenzus lenne.
Ma Magyarországon nem ez van, e halálbüntetés megítélése egyeltalán nem tarsadalmi konszenzuson alapul.
Ez tény.

@ohmyFgod: De még fordítok egyet az egyén kontra társadalom kérdésen:

Van egy tisztességes, becsületes szülő, annak meg egy gazember gyereke, aki még a szüleit is bántalmazza esetleg (ugye, életszerű?). Egyszer valakinek nagyon útjába kerül az illető, és megöli. Mit érez az egyén (a szülő)? "Végre, valaki megszabadított a kínomtól!" Akkor ebben az esetben - messzemenőkig figyelembe véve az egyén véleményét - tüntessük ki a gyilkost?

Vagy hogy?

@Tfilgol: A többi kérdésemre nem válaszoltál! :-)

Ezért engem nagyon csúnyán megszóltak! :-)

Komolyra fordítva: ha ebben a kérdésben népszavazást írnának ki, azok, akik kivégzés pártiak, sokkal könnyebben fel tudnák kelteni az emberek zsigeri reflexeit (olyan kérdésekkel, amivel engem is bombáztak: mit gondolnál, ha a Te gyerekedet/szülődet/szerettedet ölné meg valaki?), mint az ellenzők a józan ész hangját. És abban ne legyen kétsége senkinek, hogy a kampány nem maradna el.

Így mi lenne az eredmény: borítékolhatóan lenne halálbüntetés, de ez nem ész, hanem ösztön alapon dőlne el.

Szerintem.

@Csak kérdezek...: Hadd kezdjem azzal, hogy minden tiszteletem a tiéd, amiért most normálisan vitatkozunk. Máskor ne etesd a trollt tereléssel, és akkor nem fognak neked anyázni az egyszerűbb emberek :)

"Azt az intézményrendszert leginkább nem az életfogytosok miatt kell fentartani, azok aránya az összes elítélt között elenyésző (2013-ban 29 fő jogerős ítélettel)."
Ez önmagában igaz, de ha nem lenne más elítélt, mert a világon megszűnnének a bűncselekmények, csak az előre kitervelt, különös kegyetlenséggel véghezvitt minősített gyilkosság elkövetői lennének, akkor mit mondanál? Akkor mit diktálna a logikád?
De a jelenlegi helyzetben is igaz ettől függetlenül, hogy ezen emberek miatt akkor is jelentős erőforrásokat használunk fel pluszban. Az őröknek is komolyabb erőfeszítés ilyen rabokat őrizni, mint a fehérgalléros bűnözőket, vagy éppen a fogházban a piti csalókat. Többe kerül bonyolultabb, megterhelőbb a társadalomnak.

Vagy, mint ahogy kérdeztem: a költségminimalizálás érdekében lőjönk le minden bűnelkövetőt?"
Nem ezt mondtam. Mi most azokról beszélünk, akik érintettek lennének a kivégzésben. De tény és való, hogy a jelenlegi rendszert nem tartom jónak. Az nem igazi kárpótlás, hogy beül a börtönbe. Az egyensúly ezzel nem igazán áll helyre, csak a semminél jobb. Én dolgoztatnám őket, egészen másképpen, mint jelen körülmények között, de ebbe most ne menjünk bele.

"Nem, nem engedi meg, kifejezetten tiltja! Hol van olyan leírva, hogy az egyén ölhet?" Én még csak joghallgató vagyok, nekem nem kell hinni, de Hack Péter alkotmányjogász csak tudja mit beszél, amennyiben azt állítja, hogy a törvény engedi. Valószínűleg nem engedhetne meg magának ilyen ostobaságot, ha nem lenne igaz. De tessék:
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
A törvény vélelmezi, hogy ilyenkor az élet kioltására irányul a támadás, és a jogos védelem elve miatt nyugodtan agyonütheted azokat, akik bátorkodnak a fenti körülmények között rád támadni. A támadónak kell viselnie a kockázatot, ez nem a védekező terhe. A jogalkotó felmérte, hogy nem állíthat minden házhoz rendőrt, nem tudja biztosítani az állam minden állampolgár védelmét, így lehetőséget kell biztosítani számukra önmaguk és mások megvédelmezésére, ami indokolt esetben a támadó fél életének kioltásával is járhat. Nagyon helyesen, mert a korábbi szabályozás méltatlan volt, és hatalmas felháborodást keltett. Teljesen jogosan követelték az emberek ezt a változást.
Plusz én még hozzáteszem, hogy a sorozatgyilkos szabályoktól függetlenül kinyírja az embereket, és ez esetben oly mindegy, hogy a törvény tiltja-e. És ezzel valamit kezdeni kell, mert sokkal súlyosabb kárt okoz, amit holmi börtönbüntetéssel feledtetni lehetne.

"A jogos arányosság az, amit a jog társadalmi szinten annak tekint. Egyes országokban halálra kövezik a házasságtörőket. Nálunk hány embernek kellene ezért meghalnia? De nem hal meg, mert a mi jogrendünk szerint ez még csak nem is bűn. Ennyit az arányosságról."
Leírtam, hogy a jognak milyen elvek szerint kell működnie. A jog alapból társadalmi szinten működik, ez a lényege, ezzel nem tudom mire gondoltál. Az általad említett társadalmakban sárija van, vagyis vallási alapokon nyugvó igazságszolgáltatás. Egészen más kávéház, nem felel meg az arányosság elvének, szerintem sem és szerintük sem. Ők ott nem arányosságra törekszenek ilyenkor. Megcsalásért emberölés? Pusztán azt mondják, hogy ez "jár" érte, mert Allah meg blabla, de egy szóval nem mondják, hogy arányban van a kettő.
Az arányosság objektív fogalom. Ez nem nézőpont kérdése. 1kg=1kg mindenhol. Ha te ettől eltérsz, akkor te nem veszed figyelembe az arányosságot, de az attól még ugyanaz marad. Az arányosság tökéletesen megállapítható bárki számára. Az ítéletekben nem egyszer azét hoznak súlyosabb (aránytalan) ítéletet, mert pl. el akarják riasztani a többieket, és ilyenkor az illető valamilyen szinten áldozata annak, hogy vele statuálnak példát. Én nem beszéltem olyanról, hogy végezzünk ki olyat, aki nem érdemli meg.

"Kit, és hogyan kárpótol egy kivégzés? Te magad írta, hogy a meggyilkoltat nem támasztja fel, a bűncselekményt nem teszi meg nem történtté. Akkor itt nyilván már csak az érzelmi szomj (értsd: bosszú) oltásáról lehet szó, valós kárpótlásról nem."
Errefelé bújik meg a lényeg. Jelenleg nincs halálbünt., igaz? Ezért fordítsuk meg a kérdést a jelenlegi helyzet szerint. Mit érünk el azzal, hogy támogatjuk az arányeltolódást? Azzal olyan jelzést adunk, hogy te ugyan kinyírhatsz 20 embert, de legfeljebb börtönben ülsz cserébe, és ennyi. Ez nem igazságos, és nem méltányos az áldozatokra nézve. Az egyensúly visszaállítására kell törekedni

@Csak kérdezek...:
Én kérek elnézést! :-)
A többi kérdésedre nem válaszoltam, mert nincs vele különösebb vitám.

Ha jól értem azt állítod, hogy észérvek alapján nem létezik/létezhet/létezett olyan súlyos bűncselekmény amiért el lehet venni egy ember életét?

Az ÉN eszem érvei alapján (és nem vallási alapon) senkinek sincs joga elvenni egy ember életét: sem egyénnek, sem társadalomnak. És ezt a gondolkodásomat jól megtámogatja az a tény, hogy amúgy sincs 100%-os bizonyosság, hogy a "jó" embert végezzük ki, így nálam ez kerek.

De ez az én véleményem, nem kinyilatkoztatás, csak egy a sok közül, viszont hajlandó vagyok róla vitatkozni.

@Tfilgol: Az ÉN eszem érvei alapján (és nem vallási alapon) senkinek sincs joga elvenni egy ember életét: sem egyénnek, sem társadalomnak. És ezt a gondolkodásomat jól megtámogatja az a tény, hogy amúgy sincs 100%-os bizonyosság, hogy a "jó" embert végezzük ki, így nálam ez kerek.

De ez az én véleményem, nem kinyilatkoztatás, csak egy a sok közül, viszont hajlandó vagyok róla vitatkozni.

@Csak kérdezek...: "De ha egy gyilkosság esetén releváns az, amit az egyén gondol/érez (legyen az akár az, hogy dögöljön meg a gyilkos is), akkor egy jelentős anyagi kár esetében miért nem az? Miért nem lehet azt mondani, hogy "mivel az egyén igazságérzete ebben az esetben is azt súgja, hogy dögöljön meg, aki földönfutóvá tett, végezzük ki az elkövetőt!"?"
Nagyon jó a kérdés, szeretném a lehető legjobban átadni, amit erről gondolok, remélem sikerül érthetően kifejeznem magamat. Nagyon fontos az empátia, de a másik érzéseinek és körülményeinek a figyelembevétele nem jelenti azt, hogy a kezébe adjuk az ítélkezés jogát. Egy bizonyos határig szabad csak figyelembe venni az érzéseit. Ha a határon átlépne (kiírtaná a másik családját hetedíziglen egy lopásért), akkor az nem vehető figyelembe, mert az arányok tartása a másik oldal szemszögéből is ugyanúgy kötelező. Ugyanakkor az sem méltányos, ha az érzéseit és sérelmét nem vesszük figyelembe. A fotelból, a témától elvonatkoztatva nem szabad okoskodni. Valamilyen szinten át kell érezni, de az egyensúlyt meg kell tartani. Tartom továbbra is, hogy az arányosság objektíven megítélhető fogalom. Lopásért nem járhat halál. Az arányosság szerint halál csak halálért járhat, de itt kell megfelelő fékeket és garanciákat beépíteni a rendszerbe, mert legfontosabbnak azt tartom, hogy ártatlan ne kerülhessen bitófára. Ha emiatt sok gyilkos is megúszná a kivégzést, akkor legyen. 1000 bűnös meneküljön meg, mintsem egy ártatlan is megölessék. De meg lehet oldani, hogy akit viszont kivégzünk, az tényleg megérdemelje. Nehéz, körülményes, de ki lehet építeni olyan rendszert. Abba ne menjünk bele, hogy visszaélnének vele (pl. diktatúrában), mert ott amúgy is visszaélnek vele, tehát ez irreleváns.

"Akárhogy is, arra lyukadunk ki, hogy egy bűncselekmény megítélésénél nem az (érintett) egyén véleménye a releváns, hanem a társadalmi konszenzus."

Hát nem az érintett véleménye a legfontosabb tényező, az egyszer biztos. Nem is azt mondtam, hogy annak kell lennie. De kiemelten figyelemmel kell lenni rá. Mondhatnánk azt is, hogy egy 10 ezer forintos bicajlopás a társadalomnak nem okoz kárt közvetlenül, csak az egyénnek. Itt pl. figyelembe kell venni mindkét tényezőt, és figyelembe is veszik. A minősített gyilkosoknál viszont ezeket figyelmen kívül hagyjuk, mert jórészt morális okokra hagyatkozunk. (Civilizáltnak tartjuk, miközben államok szó nélkül elrendelik mások kinyírását (titkosszolgálatok), miközben emberi sorsokat tönkreteszünk lazán, népeket kergetünk pusztulásba. Ez így álszent dolog, már csak ezért sem tetszik.). Szerintem ne a társadalmi konszenzus legyen releváns, lásd iszlám államok. Ott megvan a konszenzus, mégis súlyos arányeltolódás van a másik irányba. Az is mélységesen elítélendő nálam. Mint ahogy a jelenlegi EU-s elképzelés. Mindkettő túlzás a maga irányában.

@ohmyFgod: Ne vedd kibúvásnak a téma alól, jó volt vitázni, de a téma kifogyhatatlan, én viszont kifogytam az időből, és nem mostanában lesz ennyi. Köszönöm az értékes gondolatokat, és ha összefutunk esetleg hasonló blogokon, biztos tudjuk majd folytatni... :-)

@Csak kérdezek...: Kezd hosszú lenni, ezért jó ez a kis összegzés.

"Az ÉN eszem érvei alapján (és nem vallási alapon) senkinek sincs joga elvenni egy ember életét: sem egyénnek, sem társadalomnak."

Az a helyzet, hogy ezt én is így gondolom. De a gyilkos ezt az egyezséget megtöri. A párhuzam akkor lenne tökéletes, ha az állam is "csak úgy" elvenné más életét, pl. mert nem úgy szavazott, vagy mert szüksége lenne a vagyonára. Az állam ilyet nem csinál. Az állam a társadalmat védi, hatalmát tőlük kapja, a mi érdekünkben. [Alaptörvény B) cikk (3) A közhatalom forrása a nép.] Tehát ellenreakcióként, nem okként, hanem okozatként az állam is elvehetné a gyilkos legértékesebb kincsét, amit ő is megtett mással, mert az igazságosság és arányosság ezt követeli meg, és ennyivel szerintem a sértettnek is tartozunk.

"És ezt a gondolkodásomat jól megtámogatja az a tény, hogy amúgy sincs 100%-os bizonyosság, hogy a "jó" embert végezzük ki, így nálam ez kerek."

Ezzel egyetértek, de ezt ki lehet küszöbölni, ahogy írtam róla. Ha nem lehetne, akkor maximálisan a halálbüntetés ellen lennék. Hozzá kell tennem, hogy jelen körülmények között a halálbüntetés ellen vagyok, mert sehol nem tudták súlyos, brutális hibák megvalósítani. Rengeteg ember szenvedett ártatlanul, és ez megengedhetetlen. Én tényleg csak arról beszélek, hogy meg tudnánk alkotni a jól működő rendszert, ahol ártatlannak semmiképpen sem lehetne baja. (életfogytiglanra is ez vonatkozna amúgy nálam. Nem ítélhetnének el senkit, hacsak nincs tökéletes bizonyíték. Ne kelljen 40 év után rájönni, hogy hibáztunk. Sajnos elhamarkodottan ítélkezünk, gyenge bizonyítékok alapján. Ezeket konkrétan megtiltanám, nem lenne annyi mérlegelési jogköre a bírónak vagy az esküdteknek.

De ez az én véleményem, nem kinyilatkoztatás, csak egy a sok közül, viszont hajlandó vagyok róla vitatkozni.
"

@Csak kérdezek...: ok. Ha még tudod olvasd el az utolsót, nem kell reagálni. :) Minden jót!

@Csak kérdezek...:
"De ez az én véleményem, nem kinyilatkoztatás, csak egy a sok közül, viszont hajlandó vagyok róla vitatkozni."

Akkor én vitatkoznék, vagy inkább kérdeznék valamit ami lehet, hogy már kissé filozofikus de szerintem pont itt van a lényeg.
Mi tesz emberré egy embert?
Szerintem ebben a kontextusban az "ember" nem egy faj, nem egy genetikailag a DNS alapján meghatározható élőlény, hanem több.
Az én eszem szerint az emberiség ellen elkövetett háborús bűnösök, a többszörös visszaeső sorzatgyilkosok, a pedofil gyilkosok, az előre megfontoltan aljas indokból nyereségvággyal gyilkoló egyének a tettük elkövetése pillanatától már nem emberek.
Emberi DNS-el rendelkező élőlények, akiktől a lehtő legrövidebb úton meg kell szabadulni, meg kell ölni őket.
Nem érzelmi vagy vallási alapon, hanem észérvek alapján.
Szerintem ebben hatalmas többségű társadalmi konszenzus van.
Ezeket a lényeket MIÉRT NE öljök meg, miért ne vonjuk ki örökre és mágváltoztathatatlanul a társadalomból?
Milyen észérv alapján?

@Csak kérdezek...: most ezzel új frontot nyitunk? :D

@Csak kérdezek...:
Ebben nem vitatkozok veled, szerintem sem vagyunk állatok.
Az állatok valóban nem szolgáltatnak igazságot és nem is büntetnek.

De a kérdésemet mégegyszer felteszem:
Ezeket a lényeket MIÉRT NE öljök meg, miért ne vonjuk ki örökre és mágváltoztathatatlanul a társadalomból?
Milyen észérv alapján?

@Csak kérdezek...: Láttad a Drakula halott és élvezi című filmet? Az utolsó szó miatt... :)

Egy kimaradt:"Magyarország ebben is jobban teljesít."

Rajk László: " Nem ezt ígértétek elvtársak.. !"

@ohmyFgod:
Az a helyzet, hogy olyan példa nincsen, ahol tényleg 100% a bizonyosság, mert a rendszerben mindig lehetnek hibák. Elvileg minden esetben 100%-os a bizonyosság, ha valakit elítélnek, mivel a jogrendszer az ártatlanság védelméből indul ki, aztán utólag mégis vannak ügyek, amikor kiderül, hogy tévedés volt, és éppen az ártatlanság védelmének elvéből következik, hogy soha nem tudhatod előre, hogy melyik ügy lesz ilyen. A dolgok nem mindig olyanok, amilyennek látszanak.

@nagybalfasz: "Elvileg minden esetben 100%-os a bizonyosság, ha valakit elítélnek, mivel a jogrendszer az ártatlanság védelméből indul ki,"
.
Nos, ez egyáltalán nem így van. Viszonylag friss hír, az USÁ-ban évtizedek után engedtek ki valakit, aki ellen annyi bizonyíték volt, hogy arc alapján azonosították. Valóban hasonlított arra az alakra, aki megpróbált megerőszakolni egy nőt, de hogy ez alapján lehetőséget biztosít a jogszabály az elítélésre, az egész egyszerűen döbbenetes. Hiába van ártatlanság vélelme, mit sem ér, ha közvetett bizonyítékok is elegendőek lehetnek. Rengeteg esetben születik döntés pusztán azok alapján, ami már fogalmilag is kizárja, hogy 100%-os döntés legyen.

A 100% tényleg túlzó, elegendő 99,99%.

@AntiChrist: 1.) Te személyeskedtél először (2015.05.22. 00:00:23) nagy mellénnyel, aminek kiváltó oka az volt, hogy egyszerűen félreértettél valamit, mert nem voltál képes egy pár soros szöveget összefüggően értelmezni. -> most ismét személyeskedsz miközben engem vádolsz a személyeskedéssel. Nem vagy semmi. Ezt projekciónak hívják, ami a frusztráltságodból fakadó elhárító mechanizmusod, ami életbe lépett, amint kiderült, hogy te voltál a hülye.

2.) "Sose hallottál még olyanról, hogy hamis tanúvallomás,“ És a többi hasonló hibalehetőség.
Ezek azok a hibák, amiknek a kiküszöböléséről beszélek. Olyan összefüggő garanciarendszert kell létrehozni, ami önmagában lehetetlenné teszi valakinek a halálra ítélését ha nem 100%, hogy ő követte el. 99% már kevés. (és ezt kiterjeszteném az életfogytiglani fegyházbüntetésre is).
EZ MA NEM VALÓSUL MEG!
Leírtam, hogy túl könnyen ítélnek el embereket, sokszor csak közvetett bizonyítékok alapján. Pl. friss hír, hogy arc alapján, csupán az azonosítást követően ítéltek el valakit, mert hasonlított az elkövetőre, és huszon x évet ült ártatlanul, most szabadult. Szerinted itt megvalósult, hogy 100%-os bizonyíték alapján ítélték el? Marhára nem, mégis megkapta az életfogytiglant. Essen már le a tantusz, hogy arról írtam végig, hogy ilyen ne történhessen meg. A jogszabály lehetőséget adott, hogy a fickót elítéljék. És itt van a hiba, ezt nem is érdemes tovább ragozni.

És azt is hozzátettem korábban:
„De hadd ne alkossam már meg most a minden részletre kiterjedő szabályozást, pár fórumos troll kedvéért.“

3.) „hamis beismerő vallomás, igaz? Olyan esetről, hogy valaki feltűnési viszketegségből, esetleg pénzért, vagy más egyéb miatt vállalt magára olyan bűntettet, amit nem ő követett el. Tévedés kizárva, igaz? A logikus gondolkodáshoz ugyanannyit értesz, mint a joghoz :)"

Ez már megint egy másik eset, nem véletlenül tértem ki rá külön. Tehát újabb öngólt sikerült lőnöd. Tehetséged van ahhoz, hogy komplett idiótát csinálj magadból mindenki előtt.

Mivel 2.) pontot elmagyaráztam, maradnak ezek az extrém esetek, amikor valaki önszántából akarna meghalni. Azt ne felejtsd el, hogy az említett garanciák szerint egy szaros beismerő vallomás önmagában még kevés lenne ahhoz, hogy kivégezzenek. Nagyon komoly, egymásra épülő közvetlen bizonyítékok, hazugságvizsgálat, esetrekonstrukció, stb. kellenének. Ti mind a jelenlegi hibás rendszerből indultok ki, de ezt teljesen el kell felejteni, mert most tényleg nem valósul meg a „minden kétséget kizáróan“ elv.

A tragédia az, amikor egy ártatlan embert, akinek semmi köze az ügyhöz, az akarata ellenére kivégeznek. Ha jön valami őrölt, aki csodás módon át tudná verekedni valahogy magát minden extra lépcsőfokon, ami a halálbüntetés kiszabásának feltétele lenne, az annyira meg akar halni, hogy nyilvánvalóan különösebben nem kell sajnálni, a társadalom vele nem veszítene semmit. Ahogy írtam feljebb, ennyi erővel a vonat alá is ugorhatna, ez nem az igazságszolgáltatás felelőssége.

Mivel erre az esetre külön kitértem, természetesen a tévedés lehetetlenségét az említett ártatlan, semmiről nem tehető, meghalni nem akaró állampolgárok tekintetében értettem. (logika, ugye) A teljesen őrült alakok védelme megmondom őszintén nem igazán hoz lázba. Ha annyira meg akar halni valaki másért… pff akkor hajrá. De azért nem lenne olyan könnyű dolga.

Na, további jó trollkodást.