2015. sze 01.

"Ledől Bél": Az ISIS megsemmisítette Palmüra jelképét

írta: vigyazo
"Ledől Bél": Az ISIS megsemmisítette Palmüra jelképét

A "Sivatag Mátkája": a város az ókori világ egyik legkáprázatosabb emléke volt

_85298986_palmyra_before_after_624.jpg

Az ISIS májusban elfoglalta az egyik legjelentősebb ókori romvárost, a szíriai sivatagban fekvő Palmürát és a település mellett fekvő mai várost, Tadmurt is. Amint már műholdfelvételek is bizonyítják, a terrorállam korábbi, iraki ninivei műkincsrombolása után most a világörökség részét képező Palmürát is szisztematikusan elpusztítja. Az első században, i.sz. 32-ben avatták fel az ősi sémita istenség, Bél templomát, amelyet augusztus végén az ISIS felrobbantott. Néhány nappal korábban egy másik palmürai szentélyt, Baál Amin templomát is elpusztította. 

pripadnici-isa-tesko-ostetili-hram-bel-u-siriji_1441003132.jpg

Bél temploma Palmürában (archív kép)

A templomot i.sz. 32-ben avatták fel, azokban az években, amikor néhány száz kilométerre Palmürától Jézus Krisztus szolgált Galileában. Közel 2000 évig állt, mielőtt az ISIS megsemmisítette. Érdekesség, hogy Ézsaiás próféta már az i.e. 8. században előre jelezte a szíriai kultuszközpontok pusztulását:

Ledől Bél, elpusztul Nébó .. elesnek, összerogynak együtt. (Ézsaiás 46:1-2)

b627e1b72a674e9781cd2e17fc0b7b59_18.jpg

Mit tudunk a káprázatos ókori településről, amit a “Sivatag Mátkájának” is neveztek?

Palmüra (vagy latinos írásmóddal: Palmyra) egyik legismertebb magyar kutatója Grüll Tibor ókortörténész, aki tavaly az Antik Tanulmányok folyóiratban írt tanulmányt a városról. Ebből idézünk:

Palmyra lélegzetelállító romegyüttesét a művelt európai közönség már a 17. században megismerhette. A Damaszkusztól 200 km-re északkeletre, s az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra elhelyezkedő város a kietlen Szíriai-sivatag kellős közepén terül el. Sémi neve (Tadmor) „pálmafát” jelent. Az arabul „a sivatag mátkájának” is becézett város egykori túláradó gazdagságát azonban nem pálmafáinak, hanem a keleti kereskedelemben betöltött szerepének köszönhette.

palmyra_syria-1920x1080.jpg

A sokat emlegetett „levantei kalmárszellem” egyik ókori példája Palmyra. A Kr. e. I. században Róma befolyása alá került városállam két évszázad alatt a Közel-Kelet egyik leggazdagabb települése lett, amiről impozáns romjai ma is beszédesen tanúskodnak.

Palmyrát Michael Rostovtzeff nyomán máig „karavánvárosként” emlegeti a kutatás. Ez a terminus technicus lényegében helytálló is, de csak abban az értelemben, hogy Palmyra volt a karavánok szervezője és védelmezője, nem pedig kiinduló- és/vagy célpontja.

valyria-ramasite.jpg

A város gazdasági felemelkedésének az volt a titka, hogy a Seleukida időszaktól kezdve aktívan kivette részét a keleti kereskedelemből, ami ez esetben elsősorban a kínai selyemmel, arábiai illatszerekkel, indiai fűszerekkel, drágakövekkel és gyöngyökkel való kereskedést jelenti.

A palmyrai kereskedelmet azonban nem szabad úgy látnunk, mint amelynek egyedüli célja és feladata a keleti árucikkeknek a Mediterráneum felé közvetítése volt. A palmyrai entrepreneurök jelen voltak a Perzsa-öböl, a Parthus Királyság, az arábiai fejedelemségek, a Vörös-tenger menti római kikötők, és a nyugat-indiai királyságok kereskedelmi központjaiban, és alapvetően közvetítő kereskedelmet folytattak a fent nevezett államok között, melyek közül csak az egyik volt a Mediterráneumba vezető kereskedelmi útvonal. A közvetítő kereskedelem hasznával viszont kétségkívül városuk javát szolgálták, amely a III. század közepén – kihasználva a Római Birodalomban támadt válságidőszakot – váratlanul politikai hatalomra tört.

tetrapylon_palmyra.jpg

Palmyra gazdasági és katonai ereje azonban nem bizonyult elegendőnek a gyengélkedő Birodalommal szemben. A város Kr. u. 272-es katonai és politikai veresége után nem tudott többé lábra állni, s az anyaállam bukásával Palmyra kereskedői is elveszítették addigi befolyásukat.

Szólj hozzá

Írás UNESCO ISIS Szíria Ninive érték/ítélet Palmüra