2017. sze 15.

Bloomberg: Hogyan gyarmatosította a nyugati tőke Kelet-Európát?

írta: eisen64
Bloomberg: Hogyan gyarmatosította a nyugati tőke Kelet-Európát?

Csak ábránd a politikai függetlenség a V4 országai számára

v4.jpgA populista politikusok elkéstek a nacionalista üzenetükkel írja Leonyid Breshidky orosz elemző a Bloombergen megjelent véleménycikkében. "A nacionalista retorika némely szavazót megtéveszthet abban, hogy vezetőik valóban függetlenek. A kelet-európai politikusok valójában nagyon kemény választás előtt állnak: vagy megelégednek azzal, hogy legfeljebb fügefalevélként használják a forradalmat, vagy pedig emelik a tétet és megkockáztatják, hogy elveszítik azokat a befektetéseket, amelyektől a gazdaságuk függ."

Újabb kelet-európai ország készül arra, hogy populista, bevándorlásellenes, euroszkeptikus kormányt válasszon: a Cseh Köztársaságban az októberi parlamenti választásokon Andrej Babis milliárdos pártja, az ANO nagy előnnyel vezet a felmérésekben. A közép-európai ország ezzel csatlakozna Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Szlovákiához. Ha ez vészjóslóan hangzik, legalább egy védőgát azért van a térségben a szélsőségekkel szemben: a nyugat-európai tőke.

 

Valójában a nyugati befektetések olyan fontos szerepet játszanak kivétel nélkül ezeknek az országoknak a gazdaságában, hogy a nacionalista politikusok miatt országaik inkább elvadult gyarmatoknak, mintsem a nagy integrációs projekt partnereinek tűnnek.

andrej_babis_shutter-20170519.jpgAndrej Babis cseh milliárdos, aki közép-európai Donald Trumpként miniszterelnök lehet októberben 

Egy közelmúltban megjelent tanulmány a kelet-európai országokat nemes egyszerűséggel “külföldi tulajdonban lévő országoknak” nevezi. “A tulajdonosok jellemzően európai országokból érkeznek (különösen Németországból)” írják. “Így bizonyos értelemben a helyzetük nem sokban különbözik attól, amilyen egy nagy gazdag ország periférián lévő régióinak a helyzete.” A tanulmány készítői szemében ez kényelmetlenség, mert miután az adott ország vagyonának és bevételeinek jelentős része külföldi részvényesek kezébe kerül, akik nem tartoznak a helyi legfelső egy százalékba, ezért eltorzítják a jövedelemkülönbségi adatokat, és ezek az országok kiegyensúlyozottabbnak tűnnek, mint amennyire valójában azok.

De vannak messzebb menő következmények is.

A gazdasági teljesítményükhöz képest a kelet-európai országok a legnagyobb negatív befektetési mérleggel rendelkeznek az Európai Unión belül, hacsak nem számítjuk Írországot, Görögországot, Ciprust, Portugáliát és Spanyolországot, vagyis azokat a nemzeteket, amelyek nagy mentőcsomagokat kaptak a legutóbbi pénzügyi válság során.

Külföldi tulajdonban lévő országok: nettó befektetési pozíció a GDP-hez képest.

bloom3.png

A bankválság sújtotta országoktól eltérően a kelet-európai országok ezeket a negatív pozíciókat azzal érték el, hogy folyamatosan nagyobb befektetéseket vonzottak, mint amekkorákat ki tudtak helyezni külföldre. Az ezekben a gazdaságokban lévő külföldi befektetési csomag a nemzeti össztermékhez képest magasabb, mint a fejlett országok átlaga.

Befektetők kedvencei: közvetlen külföldi befektetések a GDP-hez képest.

bloom2.png

Az ilyen befektetési arányokkal szeretnek büszkélkedni ezek az országok, bemutatva ezzel, mennyire nyitottak és milyen szívből jövően akarják az Európa gazdagabb feléhez való integrációt. De amíg az EU-t viharok tépázzák, ezek a nemzetek nem fogják fel teljesen azt, hogy a “külföldi tulajdonba kerülésnek” ára is van.

A hazai bankrendszer vége: A külföldi tulajdonban lévő bankok kezében lévő források aránya a bankrendszerben.

bloom1.png

A helyi cégek a pénzügyi válság alatt jöttek rá arra, hogy a külföldi tulajdonú bankok az elsők, akik csökkentik a kihelyezett kölcsönállományukat. Más szektorokban pedig a magas külföldi jelenlét nagy munkanélküliséget eredményezne, ha egy ország hirtelen kevésbé vonzóvá válna a külföldi tőke számára.

Lengyelországban és Csehországban a munkaerő egyharmadát külföldi cégek alkalmazzák.

Ezek egyben a legnagyobb, gazdasági szempontból legfontosabb cégek is: Lengyelországban ezek állítják elő az export kétharmadát; Csehországban a hozzáadott érték 42 százalékát állítják elő. E cégek közül csak néhánynak az elvesztése is fájdalmas gazdasági következményekkel járna, amit az üzletember és volt pénzügyminiszter Babis maga is jól ért.

ar-140509847.jpg

Németország, Hollandia és Franciaország a legnagyobb befektető a kelet-európai gazdaságokban. Ezen országok cégei számára világosak a térségben való befektetések előnyei: alacsonyabb munkaerőköltségekkel kell számolniuk, anélkül, hogy hagyományos piacaiktól túlságosan messzire kellene menniük, vagy kompromisszumot kellene kötniük a hazai piacvédelemmel. A populista kormányok sújthatják különadókkal a külföldi bankokat és üzletláncokat, mint azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök vagy a lengyel kormány megtette, és amire Babis is készül hatalomra kerülése után, de csak egy pontig:

ha túlságosan messzire mennek, a külföldiek a távozás mellett dönthetnek, nagy bajban hagyva ezzel ezeket a viszonylag kis gazdaságú országokat.

A magyar, a lengyel és a cseh kormányok ellenállhatnak a menekültek letelepítésével kapcsolatos európai direktíváknak, és dacoskodhatnak, amikor a törekvéseiket a bíróságok keresztezik. “Nem leszünk gyarmat”, mondta Orbán és a lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczinsky EU-tisztviselőknek különböző alkalmakkor. Ez azonban nem változtat a de facto státusukon, hogy a gazdagabb Nyugat gazdasági gyarmatai, hacsak a populista kormányok nem kezdik kisajátítani a külföldi vállalatokat   ami egy elképzelhetetlen fejlemény lenne.

Milos Zeman, a populista cseh elnök a közelmúltban azt mondta, hogy jobb lenne elveszíteni a EU-támogatásokat amint azzal a nyugat-európai országok fenyegettek is –, mintsem engedni az erőszaknak, hogy muszlim migránsokat kelljen befogadni. De nem a támogatások elvesztése az igazi veszély. Az igaz veszély igazából az lenne, ha a külföldi cégek aggódni kezdenének  a megváltozó gazdasági klíma miatt. Az EU-n belüli összetartás megtörése különösen az európai bíróságoknak való ellenállás, amelyek az unió politikáját tartják fenn idővel ezt eredményezheti, mert ezzel csökkenne a nyugat-európai befektetők védelme.

Orbán, aki régebb óta van hatalmon, mint szomszédos országbeli ideológiai szövetségesei, jól érti ezt: az európai bírósági döntések nyomán rendszeresen puhított álláspontján.

Az Európai Bíróság legutóbbi döntését sem utasította el közvetlenül, amely kötelezte a kelet-európai országokat arra, hogy vegyenek részt az EU menekültelosztási tervében.

A nacionalista retorika némely szavazót megtéveszthet abban, hogy vezetőik valóban függetlenek. A kelet-európai politikusok valójában nagyon kemény választás előtt állnak: vagy megelégednek azzal, hogy legfeljebb fügefalevélként használják a forradalmat, vagy pedig emelik a tétet és megkockáztatják, hogy elveszítik azokat a befektetéseket, amelyektől a gazdaságuk függ.

Valójában nincs is igazán választási lehetőség: Kelet-Európának végül támogatnia kell az integrációt, mint ahogy egyszer a tagságot is támogatta már. Véleményem szerint ez bizonyosság, a jövőben nem fog számítani az, hol van egy európai vállalat központja, mert az egyesült Európának közös költségvetése lesz, és a gazdasági összeolvadás elkerülhetetlen lesz.

A nacionalizmus egy pillanatig kaphat esélyt, de a hajó már elment:

A kelet-európai országok túl régóta nyitottak a befektetők előtt, és túlságosan elveszítették már a befolyásukat a gazdasági jövőjük felett, hogy meg tudják őrizni a politikai kontrollt.

 

Szólj hozzá

szlovákia csehország lengyelország bloomberg v4 Orbán Viktor Európai Unió