Közel harminc év elteltével Soros György a Nyílt Társadalom Alapítványnak adott interjúban újra beszélt arról, tinédzserként miként élte túl a vészkorszakot.

Soros György a gyermekkoráról 2017. decemberében:

"Az én gyerekkorom Magyarországon egy boldog gyerekkor volt. Ez kicsit megdöbbentő, amikor az ember meggondolja, milyen időket éltünk át. Ebben benne van a német megszállás ’44-ben. Természetesen voltak nehéz pillanatok, de valahogy úgy éreztem, hogy én ebbe nem pusztulhatok bele, mert ott van apám, aki irányít engem és aki tanít. És az, hogy átéltük és az, hogy apám tényleg sok embernek segített, tulajdonképen ez az, ami aztán arra vezetett, hogy egy alapítványt állítottam fel, amikor meggazdagodtam és erre költöttem a pénzemet.

Soros György a gyerekkoráról 1998-ban az amerikai CBS televízió riportjában:

Steve Kroft: - Ön egy magyar zsidó… aki megmenekült a holokauszt elől, azáltal, hogy kereszténynek adta ki magát.

Soros György: - Így van.

- És látta, amint sokakat a haláltáborokba szállítanak.

- Igen, 14 éves voltam. Elmondhatom, hogy akkor alakult ki a személyiségem.

- Milyen tekintetben?

- Olyan értelemben, hogy az embernek előre kell gondolkodnia, és meg kell érteni és előre kell érezni az eseményeket, amikor az embert fenyegetés éri. Ez a gonosz erős fenyegetése volt. Úgy értem, hogy nagyon személyes módón tapasztaltam meg a gonoszt.

- Úgy tudom, hogy a védelmezőjével együtt járt-kelt, aki megesküdött, hogy ön az ő örökbefogadott keresztfia.

- Igen, igen.

- Valójában együtt ment vele és segített neki a zsidó vagyonok elkobzásában.

- Igen. Ez így volt, igen.

- Úgy tűnik nekem, mintha ez egy olyan megtapasztalás lenne, ami miatt sokan hosszú-hosszú éveken át pszichiáterhez kényszerülnének. Nem volt nehéz ez önnek?

- Nem, egyáltalán nem. Egyáltalán nem. Talán gyerekként az ember nem látja az összefüggést. De ez nem okozott semmi, de semmi problémát.

- Semmi bűntudatot nem érzett?

- Nem.

- Például olyat, hogy “Zsidó vagyok és itt állok, látom, amit ezeket az embereket elviszik. Könnyen én is ott lehetnék. Ott kellene lennem.” Semmi ilyen nem volt?

- Nos, természetesen ott lehettem volna a másik oldalon vagy egyike lehettem volna azoknak, akiket elvisznek. De nincs értelme annak, hogy miért ne lettem volna ott, mert ez - nos, tulajdonképpen vicces módon - olyan ez, mint a pénzpiacokon. Ha én nem vagyok ott, akkor természetesen én nem csinálom meg, de mindenképpen elviszi helyettem valaki más. És akár ott voltam, akár nem, csak egy szemlélődő voltam, a vagyont tőlem függetlenül elvették. Ezért nem volt semmi szerepem abban, hogy azt a vagyont elvették. Ezért aztán nincs bűntudatom.

- Vallásos?

- Nem.

- Hisz Istenben?

- Nem.

A teljes interjú: