Antiszemita püspök, Himmler olasz rajongója és magyar misztikus filozófusok - őket tekinti példaképnek a Jobbik elnöke. 

Az év elején bajtársi interjút adott a Betyársereg hivatalos honlapjának Vona Gábor. A Jobbik elnöke büszke harcostársaira: azt mondja, a nemzeti táborban 

"a régi arcok szinte szagról ismerik már egymást"

Vona az interjúban őszintére igyekszik hangszerelni a figurát, “nektek-ezt-is-elmondom” stílusban. Ilyeneket mond:

"A politika mocskos, de nekem éppen ezért nagy kihívás is."

“Egyfajta életkísérletnek fogom fel, amelynek lényege, hogy abban a szakmában, amit politikának hívunk, hogyan lehet becsületesnek maradni, államférfiú módjára viselkedni, 

"egyszerre Isten országát és a magyarok hazáját építeni."

Vona amúgy is sokat hivatkozik Istenre az interjúban: “istefélő ember vagyok”, mondja. “Tisztán tudok-e Isten elé állni?”, kéredzi a lelkiismeretétől (a válasz igen), családjában pedig “majd a Jóisten dönt”, hogy lesz-e újabb gyermekáldás. 

 A világban és mindenben azt keresem, mi az, ami Istenhez tartozik, és mi az, ami nem 

A fenti állítás fényében érdekes megnézni azt, hogy Vona kiket nevez meg az interjúban “szellemi iránytűinek”?

“Azt sokan tudják rólam, hogy mennyire nagyra tartom Hamvas Bélát, Prohászka Ottokárt vagy Julius Evolát, mint ahogy azt is, hogy Baranyi Tibor Imre, tradicionális gondolkodó az egyik fő tanácsadóm szellemi kérdésekben.”

A kommunista párttagból ünnepelt ezoterikus filozófussá lett Hamvas, és a masszívan antiszemita Prohászka püspök tevékenysége jól ismert. Kevesebbet hallani azonban a másik két példaképről. 

Nézzük csak, kikre figyel Vona Gábor?

Báró Julius Evola 

A szicíliai nemesi családból származó Evola fiatalon szinte minden ideológiát kipróbált, volt dadaista, anarchista és futurista is, mígnem 24-25 éves korában rátalált az okkultizmusra, ami ettől kezdve életének szenvedélyévé és vezérelvévé lett. 

Evola egymás után falta az alkímiáról, mágiáról és a keleti tudományokról, különösen a tibeti lámák bölcsességéről és a tantrikus jógáról szóló könyveket. Közben kipróbálta a hallucinációt kiváltó drogokat is, hogy megismerhesse a “megváltozott tudatállapotban történő megismerést” (A drogokkal később felhagyott, mondván, ezek csak “mankók” a szellemi megismerésben)

Evola 1927-ben megalapította az Ur Csoportja (Gruppo di Ur) elnevezésű ezoterikus páholyt, amelynek a célja az volt, hogy az ősi római pogány vallás felelevenítésével “szellemet lehelljen” az akkor kibontakozó fasiszta mozgalomba. Benito Mussolini felfigyelt a fiatal, buzgó Evolára, akit ugyan “hisztérikus fanatikusnak” tartott, de számított rá a fasizmus népszerűsítésében. 

Evola és Mussolini kapcsolata azonban egyfajta kutya-macska barátság volt. A misztikus filozófus jobbról kritizálta a fasisztákat, akiket materialistának és demagógnak tartott. Mussolini támogatását azonban elfogadta a Vér és Szellem (Sangue e Spirito) című folyóiratának kiadásához. 

A fajelméleti kiadványt a nácik is támogatták, és Mussolini bukása után 1943-ban Evola Németországba költözött, ahol a Heinrich Himmler által alapított SS Ahnenerbe Intézet számára folytatott kutatásokat. Az SS Ahnenerbe Himmler kedvenc projektje volt, a több száz fős intézet az árja faj ősi, történelem előtti gyökereit kutatta, többek között Tibetben is. 

Evola a “Jegyzetek a Harmadik Birodalomról” című művében méltatta Himmler “kereszteshadjáratát”, amit az SS vezetője az “új európai rend megteremtéséért” kezdett. Sajnálkozik, hogy nem járt sikerrel Himmler kiugrási kísérlete 1944-ben, amely ha megvalósult volna, “talán másként alakult volna Európa sorsa: el lehetett volna kerülni a ‘hidegháborút’ és a kommunizmust a ‘vasfüggönyön’ túli Európában.” - írja Evola.

A háború után Julius Evolának szerencséje volt. Mivel formálisan nem volt sem a fasiszta pártnak, sem az SS-nek a tagja, így népszerű neo-fasiszta ideológusként szabadon tovább publikálhatott. Három évtized alatt sorra jelentette meg okkultista könyveit a “Jóga hatalmáról”, a “Tantrikus szex metafizikájáról”, a “Megvilágosodás útjáról a mithrászi tradíció” szerint és így tovább. Háromkötetes főműve a

 Bevezetés a mágiába címet viseli. 

Julius Evola magyarországi fordítója az a Baranyi Tibor Imre, akit Vona Gábor a Betyársereg interjúban fő tanácsadójának nevez szellemi kérdésekben.

Baranyi jobbról, a Magyar Szigeten Vona Gáborral 2011-ben

A 47 éves Baranyi szenvedélyesen érdeklődik a tradicionális okkultizmus elméleti és gyakorlati irányzatai iránt. Ezoterikus könyvek fordítójaként vált ismertté a kilencvenes években. Ilyen címekkel jelentkezett: “Muszlim asztrológia”, “Zen. A szamurájok vallása” és “Bevezetés a hindu doktrinák tanulmányozásához”.

Baranyi 1996-ban megalapította Debrecenben a Kvintesszencia Kiadót, és ő hozta létre a tradicionális szellemiség jegyében megalkotott A Metafizikai Hagyomány Centrumát, illetve a tradicionális erők összefogását célul kitűző Lux Mundi – Spirituális Szövetségi Alapítványt. 

A Jobbik megalakulása óta szoros bizalmasa Vona Gábornak, rektora a 2012-ben a Jobbik támogatásával létrejött Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémiának. Az intézmény tavaly azzal keltett feltűnést, hogy kiderült: az akadémia egyik oktatója az aradi vértanúkat árulóknak, Haynaut viszont hősnek tartja.

Baranyi Tibor Imre nem csak az Attila Király Akadémián igyekszik megfelelő ideológiai képzést adni a fiataloknak. Vona Gábor főtanácsadójaként azt vallja, hogy 

“Jövőbeni sorsunk az ifjúság nevelésén múlik ... olyan az ifjúság, mint a szántóföld: amilyen magot vetünk bele, olyan termést fog hozni számunkra.”

Lássuk, milyen magot is vetne Baranyi az ifjúságba? 

Baranyi szerkesztette, és 2012-ben a saját kiadójával jelentette meg Julius Evola: A jobboldali fiatalok kézikönyve című művét. A könyvhöz Vona Gábor írt előszót.

Így méltatja Evolát a Jobbik elnöke:

“Julius Evola a huszadik század legnagyobb gondolkozóinak egyike, a tradicionális szemlélet – René Guénon mellett – meghatározó jelentőségű személyisége. Írásainak tematikája olyan széles körű, műveinek minősége olyan mély, amely példa nélküli: 

 a hermetikától a politikáig, a mágiától a történelemig, a yógától az alkímiáig, a buddhista aszkézistől a szexusig csupa alapművet írt.” 

Vona Gábor nyíltan arra készül, hogy ő legyen Orbán Viktor után Magyarország következő miniszterelnöke. Baranyi Tibor Imre az elnök modern kori Raszputyinjaként nyilván követné Vonát a hatalomba. Nem túlzás kijelenteni, hogy ezzel Magyarországnak olyan kormányfője lenne, akinek a spiritizmushoz és okkultizmushoz való vonzalma modern kori történelmünkben csak Szálasi Ferenchez mérhető.