Egy futurista transzhumanista élete
avagy, korunk önjelölt prófétái
Raymond Kurzweil korunk egyik vezető feltalálója és gondolkodója.
Nyughatatlan géniusz. Gondolkodó gép. Thomas Edison jogos örököse.
Ilyen és ezekhez hasonló áhítattal teli mondatokkal van tele a sajtó, mind Kurzweil érdemeit méltatják.
Ő találta fel a (síkágyas) szkennert, fejlesztett ki egy felolvasó készüléket vakoknak, és előállította az első szintetizátort, amely képes volt zongorahangon megszólalni. Emellett 2012 óta a Google vezető programozója és munkacsoportot is vezet, melynek címe: mesterséges intelligencia-kutatás.
Kurzweil egyfajta technológiai prófétává avanzsált az elmúlt években:
„Mivel az információmennyiség évente megduplázódik, 2029-re – és ebben a dátumban teljesen biztos vagyok – képesek leszünk teljes egészében modellezni az agyat. Képesek leszünk olyan gépeket előállítani, amelyeknek intelligenciája eléri az emberi agyét.”
Kurzweil három forradalmat jósol. Az első a genetikai forradalom, amely igazából már napjainkban zajlik. Kezünkben van a DNS térképe, képesek vagyunk azt manipulálni, új szerveket növeszthetünk magunknak, vagy akár húst állíthatunk elő mesterségesen.
A második a nanotechnológia forradalma. Ha meglesz hozzá a technológiánk, képesek leszünk atomonként felépíteni a dolgokat. Nanorobotokat építhetünk, amik akár a vérünkben úszkálhatnak majd.
A harmadik forradalom pedig a robottechnológia és a mesterséges intelligencia lesz. Képesek leszünk modellezni és feltárni az agy működését, ezzel létrehozhatjuk a mesterséges intelligenciát, és akár azt is megtehetjük, hogy teljes emberi agyakat töltünk fel számítógépekre és ott fejlesztjük azokat.
Kurzweil tehát teljes bizonyossággal állítja: 2045-re elérjük az örök életet. Egyébként ő maga naponta mintegy 120 pirulát vesz be, hogy kihúzza élettartamát, és ő is el tudja érni a hőn áhított örök életet. Természetesen Isten nélkül. Isten ellenében.