Raymond Kurzweil korunk egyik vezető feltalálója és gondolkodója.

Nyughatatlan géniusz. Gondolkodó gép. Thomas Edison jogos örököse.

Ilyen és ezekhez hasonló áhítattal teli mondatokkal van tele a sajtó, mind Kurzweil érdemeit méltatják.

Ő találta fel a (síkágyas) szkennert, fejlesztett ki egy felolvasó készüléket vakoknak, és előállította az első szintetizátort, amely képes volt zongorahangon megszólalni. Emellett 2012 óta a Google vezető programozója és munkacsoportot is vezet, melynek címe: mesterséges intelligencia-kutatás.

Kurzweil egyfajta technológiai prófétává avanzsált az elmúlt években:

„Mivel az információmennyiség évente megduplázódik, 2029-re – és ebben a dátumban teljesen biztos vagyok – képesek leszünk teljes egészében modellezni az agyat. Képesek leszünk olyan gépeket előállítani, amelyeknek intelligenciája eléri az emberi agyét.”

Kurzweil három forradalmat jósol. Az első a genetikai forradalom, amely igazából már napjainkban zajlik. Kezünkben van a DNS térképe, képesek vagyunk azt manipulálni, új szerveket növeszthetünk magunknak, vagy akár húst állíthatunk elő mesterségesen.

A második a nanotechnológia forradalma. Ha meglesz hozzá a technológiánk, képesek leszünk atomonként felépíteni a dolgokat. Nanorobotokat építhetünk, amik akár a vérünkben úszkálhatnak majd.

A harmadik forradalom pedig a robottechnológia és a mesterséges intelligencia lesz. Képesek leszünk modellezni és feltárni az agy működését, ezzel létrehozhatjuk a mesterséges intelligenciát, és akár azt is megtehetjük, hogy teljes emberi agyakat töltünk fel számítógépekre és ott fejlesztjük azokat.

Kurzweil tehát teljes bizonyossággal állítja: 2045-re elérjük az örök életet. Egyébként ő maga naponta mintegy 120 pirulát vesz be, hogy kihúzza élettartamát, és ő is el tudja érni a hőn áhított örök életet. Természetesen Isten nélkül. Isten ellenében.