Nemrég beszámoltunk arról kutatásról, amelyben a Yale pszichológusai megállapították, hogy az emberek hamis képet alkotnak saját intelligenciájukról, mióta az információk könnyen elérhetőek az interneten. Nicolas Carr nemrég magyarul is megjelent könyvében még tovább megy: szerinte az internet nem csak az életmódunkat, hanem az agyunkat is átprogramozza. Milyen lesz az új generáció tudata, a Google-memória?

A szilíciummemória tökéletes működése óriási áldás lehet a gondolkodás szempontjából

– írta Clive Thompson, a Wired magazin munkatársa.

Tényleg így van? - teszi fel a kérdést Nicholas Carr a Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? - A sekélyesek kora című művében, amelyet a HVG Könyvek sorozatban jelent meg magyarul. (A könyvből a Hetek közölt részleteket.) szerint az emberi agy az elmúlt évtizedben átalakult az új technológiák következtében. A kérdés, hogy az ismeretszerzés megváltozott módja csak a szokásokat változtatja meg vagy ennél mélyebbre ható változásokat is eredményez bennünk?

Vannak, akik az információáradat miatt töredezett figyelmet nem tekintik problémának.

Igaz, hogy már nem tudnám elolvasni a Háború és békét, de soha nem voltam olyan kreatív, mint ma

– állítja Bruce Friedman bostoni orvosprofesszor. Még radikálisabban fogalmaz Joe O’Shea filozófus: „Semmi értelme leülni és az elejétől a végéig elolvasni egy könyvet. Nem ez az idő felhasználásának az ideális módja, mert a világhálón hamarabb is hozzájuthatunk azokhoz az információkhoz, amelyekre szükségünk van. Aki megtanul ügyesen »vadászni« az interneten, azok számára a könyvek egy csapásra fölöslegessé válnak.”

Carr szerint a világháló nyújtotta gazdagságért cserébe „le kell mondanunk a régi, lineáris gondolkodási folyamatokról”. De milyen is a lineáris elme: Nyugodt, koncentrált, és nem lehet elterelni a figyelmét. Ezt a típusú gondolkodást

félrelöki egy újfajta elme, amely rövid, feldarabolt és gyakran egymásba érő adagokban akarja és egyben kénytelen is magába szívni és szabadjára engedni az információt – minél gyorsabban, annál jobb

Közismert, hogy a látás elvesztését az agyban lévő neuronok drasztikus információ­hiányként érzékelik, és ha ez tartóssá válik, elkezdenek alkalmazkodni: átprogramozzák magukat, aminek következtében például a hallás és az érintés érzékenyebbé válik.

De nem csak a fizikai károsodások nyomán képes alkalmazkodni az agy. A rugalmasság képessége – az úgynevezett „neuroplaszticitás” – az életmód, sőt az általunk használt eszközök változását is figyelembe veszi.

Az új készségek elsajátításának azonban ára van: „Ha nem használjuk mentális készségeinket, akkor nem csak elfelejtjük őket: az agytérképen az adott készségekhez kapcsolódó helyet megkapják azok, amelyeket gyakrabban használunk” – állítja Jeffrey Schwartz pszichiáter.