Idén világszerte közlekedési zavarokat és sötétséget okozó erős homokviharokról szólnak a tudósítások, de a szakértők nem tudják egyértelműen megállapítani a jelenségek okát. Némelyek szerint a globális felmelegedés miatt válnak egyes területeket különösen érzékennyé a homokviharok megjelenésére, viszont egy európai tudós rámutatott, hogy a porviharok száma a korábbi évtizedek során is változó volt.

Egy a nemrég nyilvánosságra került elképesztő videó Fehéroroszországban készült, ahol - már írtunk róla -, egy monumentális porvihar egyetlen perc alatt éjszakává változtatta a nappalt.

Kína az év eleje óta 4 súlyos homokvihart vészelt át, és így környezetszennyezéstől szenvedő városaiknak most új kihívással kell megbirkózniuk – idén már a negyedik homokviharral.

A képen az észak-nyugati Quinghai-tartomány egyik városát, Golmudot láthatjuk, ahogy ellepi a négy órás homokvihar, ami mindössze 30 méterre csökkentette a látótávolságot.

A kínai Nemzeti Meteorológiai Központ a homokviharok miatt azt tanácsolta a lakosoknak, hogy maradjanak otthon, a helyi hatóságoknak pedig azt, hogy gyorsítsák fel a közterületek megtisztítását a homokvihar után.

Decemberben egy ausztráliai kisvárosban, Queenslandben a lakosok szerint példátlan nagyságú porvihart fényképeztek le:

Április elején Nagy-Britanniát „véres esőnek” nevezett szaharai porfelhő borította el. Az alábbi képen London ikonikus épülete, a The Shard látható a porfátyolon keresztül.

Steven Godby geográfus szerint azért gyakoribbak ezek események: „A por Észak-Afrikából származik, felkapja egy északi légáramlat, mely olyan messzire is képes azt elszállítani, hogy elérje az Egyesült Királyságot is. Mi mégsem élünk át olyan súlyos viharokat, mint amiket a homokviharok forrásához közel élők tapasztalnak”.

Jordánián, Szaúd-Arábián, Irakon és Iránon rendkívül erős homokviharok söpörtek át, az Arab-félszigetet pedig egy Egyesült Államok-méretű homokvihar fedte el. Februárban tomboló homokviharok borították be Izraelt, Libanont és Egyiptomot, évek óta nem tapasztalt légszennyezést okozva.

Az április 4-ei képen láthatató homokvihar végigsöpört Szaúd-Arábián, Ománon, az Egyesült Arab Emírségeken, majd elérte Indiát és Pakisztánt - mindössze hét nap alatt. Mindez április elsején kezdődött, amikor erős szelek korbácsolták fel a homokot Szaúd-Arábia északi részén, a kialakult porfelhő pedig délkelet felé kezdett mozogni az Arab-félszigeten át, míg végül kiterjedése megegyezett az USA területével. 

A térség főbb városaiban, mint például Rijádban vagy Dubaiban, mindez káoszhoz vezetett, mert egyes helyeken tájékozódni sem lehetett a narancsszínűvé vált utcákon. A homokvihar emellett a tengeren hajótöréseket, a szárazföldön pedig közúti baleseteket okozott, több száz repülőjáratot kellett törölni miatta, míg a lakosok életét légzési nehézségek keserítették meg.

Dr Emlilo Cuevas-Agulló, a spanyolországi Izana Légkörkutató Központ igazgatója szerint „bár nehezen tudjuk megmondani, gyakoribbak-e a homokviharok, viszont egyre több ember érintett az ügyben. Az utóbbi 5-10 évben folyamatosan vizsgáljuk a jelenséget előrejelző rendszerekkel és műholdakkal, így jobban átlátjuk a problémát. A népességnövekedés és az ahhoz tartozó infrastrukturális fejlesztések a sivatagos és száraz régiókban növelik a homokviharok megjelenésének esélyét.”

További természeti anomáliákról is olvashat blogunkon: a titokzatos szibériai óriáskráterekről itt, a kazahsztáni füstgyűrűről itt, a Föld 17 legmérgezőbb helyéről pedig itt.

(írta: goldilocks)