Pünkösd az Egyház születéséről szól, de az ünnep előtt olyan közvélemény-kutatás jelent meg Amerikában, ami inkább a keresztény hit visszaszorulását jelezi: 78 százalékról 70 százalékra csökkent a magukat kereszténynek vallók aránya, miközben az emberek 23 százaléka állítja, hogy semmilyen valláshoz nem kötődik. A csökkenés szinte minden felekezetet érint, az evangéliumi keresztények az egyedüli csoport, akik tartották magukat. Az Új Exodus magazin pünkösdi számában Németh Sándor elemzi ezt a felmérést. Előzetesként néhány gondolat a beszélgetésből.

A lelkész, aki a Vidám Vasárnap címmel az ATV-n jelentkező interaktív televíziós istentisztelet házigazdája, is a vele készült nagyinterjúban beszél többek között az iszlám környezetben élő mártíregyházról, a a próféciák megfontolt értelmezéséről, a Frigyláda utáni kutatásokról és a technológiába vetett modern hit csapdáiról.

A világegység iránti törekvésekről:

A szekularizálódott világban egyre erősebb az igény a kultúraváltásra: szeretnék lecserélni a zsidó-keresztény örökséget egy olyan kultúrára, amely szerintük jobban illik a modern emberhez. Emellett a globalizáció is nagy szerepet játszik a keresztényellenességben, mert a globális kapitalizmus akkor tud terjeszkedni és biztonságosan működni valamint elfogadottá válni az egész világon, ha a vallások abszolutizmusát, hatalmát és társadalmi befolyását relativizálni tudja. Márpedig a kereszténység kifejezetten abszolutisztikus: azt hirdeti, hogy egyedül a Názáreti Jézus Krisztus az Üdvözítő. Ez komoly akadály a világ egyesítése útjában azok szemében, akik úgy gondolkodnak, hogy a jólétet, a „szép új világot” a népek, nemzetek egyesítése tudja elhozni az emberiség számára. 

A Pünkösd üzenetéről:

A körülményeket és a környezetet – nem beszélve az ember ótermészetéről - ma kevéssé lehet okos gondolatokkal, vonzó emberek és vonzó gyülekezetek által pozitívan befolyásolni. Ma ugyanolyan természetfeletti erőre van szükség, mint amivel Isten megszabadította Izrael fiait az egyiptomi fogságból, illetve amivel pünkösd után az apostolok ki tudtak törni abból az ellenséges gyűrűből, ami a főpapok vezetése által a Názáreti Jézus letartóztatásától a feltámadásáig terjedő időszakban létrejött Jeruzsálemben. Egyértelmű, hogy ezt az ellenséges gyűrűt az apostolok nem saját képességeikkel, intelligenciájukkal, tudásanyagukkal tudták áttörni, hanem csakis a pünkösdkor kapott rendkívüli kenetettel. Ezt kell keresni ma is.

Ehhez viszont az kell, hogy a mai keresztények megismerjék, hogyan száll le, jön le rájuk a mennyből a kegyelem.

 A biblia próféciák értelmezéséről:

A próféciákat valójában csak akkor tudjuk pontosan megérteni, amikor beteljesednek. Előtte is lehet helyesen, sőt viszonylag pontosan értelmezni őket, a megvalósulás mikéntje, formája mégis akkor válik teljesen nyilvánvalóvá, amikor bekövetkezik. Az egyháztörténelemben sokszor volt olyan, hogy túl későn, vagy túl korán kezdték egy igazságot megtenni. Mindkettő nagy problémát okozhat. A próféciák azonban érzékennyé teszik az ember szellemét az aktualitásra. Ez a kulcs a jövővel kapcsolatosan. Látjuk, mennyi kárt okoztak azok a keresztények, akik olyan dolgokat prognosztizáltak a közeljövőre, különféle helyzetekre, amelyek nem teljesedtek be.

Fotó: Instagram / @faithparkbudapest

A keresztény cionizmusról:

Vannak, akik szerint az Izrael államával kapcsolatos minden erőfeszítés felesleges volt; mások ezzel szemben azt vallják, hogy Izrael újjáéledése egyenes irányú evolúció eredménye lesz. Mi egy harmadik álláspontot képviselünk: nevezetesen azt, hogy már a fizikai helyreállítást is támogatni kell, és imádkozni kell a jelenlegi vezetőkért is, Isten adjon nekik kegyelmet arra, hogy elkerüljék a tragédiába vezető döntéseket; és szoruljanak ki a vezetésből azok, akik megszentségtelenítik ezt a szent ügyet.

A Frigyláda utáni kutatásról:

Még ha nem is hoznák elő a Frigyládát, már annak óriási jelentősége lenne, ha lokalizálnák és pontosan megállapítanák, mit tartalmaz, és erről tényszerű bizonyítékot is adnának a világ számára. A konkrét előhozatal nem kis kihívást jelent a zsidóság, de az egész világ számára is. Lehet, hogy ha Izrael és a világ jelenlegi állapotát nézzük, ez a lépés több bajt okozna, mint megoldást.

Jeruzsálem jövőjéről:

Ézsaiás próféta mondja, hogy egyszer felderül Jeruzsálem igazsága. Nagyon várjuk ezt, hiszen ma Jeruzsálem igazsága még el van taposva. A próféták azonban arról szólnak, hogy Jeruzsálem igazsága felragyog és a nemzetek számára ez lesz a fáklya, amelyet felismernek.

Ezt a célt a nemzetekből származó keresztényeknek önzetlenül kell szolgálni.

A technológiába vetett hitről:

Az európai kultúrában az elmúlt évezredek során hihetetlenül elnyomták az ember szellemét, a keleti vallásokban azonban éppen arra tesznek nagy hangsúlyt, hogy felszabadítsák az ember szellemét, és megtanuljanak élni annak kreativitásával, képességeivel. Úgy tűnik, hogy ma a zsidó-keresztény kinyilatkoztatásnak nagy árat kell ezért fizetnie.

A 14 oldalas, teljes interjú az Új Exodus pünkösdi számában!