Kim Casipong egy átlagos 17 éves fiatal lány, kedvenc filmje a Jégvarázs és legkedvesebb időtöltése a karaoke éneklés. Munkája azonban nem egy átlagos tevékenység – bár hazájában ez nem meglepő –: többek között kamu Facebook-profilokat hoz létre megrendelésre. Kim minden reggel elsétál a szögesdrót, a hat kutya és egy éjjeliőr mellett, hogy a munkahelyére érjen, egy rózsaszín bérházba, ami magasan emelkedik a nyomornegyed fölé Lapu-Lapu városában, a Fülöp-szigeteken – számolt be a The Week.

Kim lihegve ér fel a rózsaszín bérház harmadik emeletére, kinyitja a feszülettel díszített ajtót és üdvözli munkatársait. A függönyök be vannak húzva, a számítógép-képernyők mesterséges holdfényként világítják meg a szobát. Nyolc munkás ül két sorban, az eszközeik az asztalukon sorakoznak: egy számítógép, egy SIM-kártya-torony és egy régi mobil. SIM-kártyák tízezrei állnak téglákba rendezve a székek alatt, a számítógépek tetején és régi instant tésztás dobozokban szanaszét a szobában.

Richard Braggs, Casipong főnöke ül egy asztalnál a dolgozók mögött, időnként felpillantva dupla monitoráról, hogy ellenőrizze alkalmazottai képernyőit. A félhomály ellenére is Ray-Ban napszemüveget visel, hogy megvédje szemét számítógépe vakító fényétől. (A Richard Braggs csak álnév, amit üzleti céljaira használ.)

Casipong felrakja fülhallgatóját, elkezd tánczenét hallgatni, és ellenőrzi az ügyfélutasításokat. Ezek a leírások gyakran nagyon tömörek. Olyanok például, hogy a Sao Paulo edzőterem 75 brazil női fitneszfanatikust kér, vagy egy bár San Franciscóban 1000 helyi meleg rajongót akar. 

Hamis Facebook-profilok gyártása 20 és 30 év közötti gyönyörű amerikai nőkről

– ez a leggyakoribb megrendelés.

Az egyik ügyfél fizet a profilokért. Valószínűleg arra fogja használni őket, hogy Facebook-lájkokat adjon el olyan vásárlóknak, akik szeretnék fellendíteni szociális médiájukat, akár tiltott módon is.

A legtöbb profil, amit Casipong hoz létre, ilyen digitális közvetítőknek lesz eladva – ismertebb nevükön a "kattintó farmoknak". Ugyanolyan gyorsan, ahogy a Szilícium-völgy valami értékeset varázsol a digitális mulandóságból, a kattintó farmok hamisítványokat hoznak létre. Üsd be a Google-ba, hogy "buy Facebook likes" (Facebook-like vásárlás), és látni fogod, milyen egyszerű feketepiaci befolyást vásárolni az interneten. 1000 Facebook-like 29.99 dollárba kerül, 1000 Twitter-követő 12 dollárba, vagy bármennyi és bármilyen más típusú közösségimédia-rajongó megvásárolható, a YouTube-feliratkozóktól a Pinterest-követőkig.

A közösségi média ma az internet motorja, és ez a hajtómű szép, de gyanús üzemanyaggal működik.

Casipong játssza a szerepét a közösségi média manipulálásában a szokásos lépésekkel nap mint nap. Az ügyféladatok megadásával kezdi a Hamis Név Generátor weboldalán, ami élethű identitást ad a kitalált személynek: Ashley Nivens, 21 éves, Tennessee-ből most már egy diák a New York Egyetemen, aki részmunkaidőben dolgozik az American Apparelnél. Casipong ezután egy e-mail címet hoz létre. Az e-mail cím adja az alapját Ashley Nivens Facebook-oldalának, amit a profilkép tesz teljessé. A képet azok közül a fotók közül választja, amiket Braggs alkalmazottai randioldalakról szedtek le. A proxiszerver miatt egész idő alatt úgy tűnik, hogy Casipong Manhattanben használja az internetet, és a szoftver letiltja a cookie-kat (sütiket), amiket a Facebook arra használ, hogy nyomon kövesse a gyanús tevékenységeket.

Ezután Casipong berakja az egyik SIM-kártyát egy ősrégi, agyonhasznált Nokia mobilba, aminek már a számok is lekoptak a billentyűzetéről. Miután a telefon életre kel az új kártyával, beüti a telefonszámot Nivens Facebook-oldalára, és vár az ellenőrző kódra, ami sms-ben érkezik. Beírja a kódot a Facebookra, és – voilá! – Ashley Nivens létezik, a Facebook biztonsági algoritmusai szerint valóságos személy. Az egész folyamat körülbelül 3 percet vett igénybe.

Casipong néha csodálkozik, mi történik az ilyen Facebook-profilokkal, melyeket ő hoz létre, majd átad az ügyfeleknek. De ez számára csak egy munka. Neki is vannak nagy tervei. Egyszer majd lesz diplomája a webdizájn területén, reméli, hogy sikerül csatlakoznia a Fülöp-szigeteki elithez, talál egy jó munkát Ausztráliában, Új-Zélandon vagy az Egyesült Államokban.

Amikor Casipong este 6 órakor feláll az asztaltól, már meg is érkezett az éjszakai műszakban dolgozó alkalmazott, hogy átvegye a helyét.

Két éve Braggs a kenyerét spam e-mailek kiküldésével kereste. Félmilliárd e-mailt postázott, melyek tervrajzokat ígértek egy mitikus örökenergia-géphez, vagy e-könyveket kínáltak a lottó megnyerésének titkáról. Ez a fajta munka kb. egy évtizedig tisztelt pályának számított a Fülöp-szigeteken, Cebuban. Cebu több várost, köztük Lapu-Lapu városát is magába foglaló terület, az egyik legfontosabb üzleti kiindulópont a Földön, mely nem papírdobozokat vagy más kézzel fogható tárgyakat gyárt, hanem a webes üzletek „alapanyagait”.

Cebu, Fülöp-szigetek

Azonban 2010 és 2012 között internetes biztonsági szervek és bűnüldöző szervezetek világszerte több spamhálózatot felszámoltak. Ezek az erőfeszítések az e-mail házigazdák (gmail, freemail stb.) védekezési rendszerének hatékonyabbá tételével társultak. A letiltott cebui dolgozóknak más munka után kellett nézniük.

Eközben a közösségi média elterjedése drámaian felgyorsult. 2005-ben a Facebooknak 5,5 millió felhasználója volt, 2014 végére ez a szám 1,4 milliárdra nőtt. Ez majdnem annyi, mint az internet-hozzáféréssel rendelkezők fele.

2005 és 2012 között Amerikában a közösségi média felnőtt felhasználóinak száma 8%-ról 70%-ra nőtt. 

2009-ben a Facebook bevezette a „lájk” gombot. A Google és a Bing figyeli a vállalatok népszerűségét a közösségi médiában is („lájkok” száma), így jobb helyre tud kerülni egy vállalat a keresőrobotokban. A „lájk” egyre inkább pénzt jelentett a közösségi médián belül. Braggs és a hozzá hasonlók ebben találták meg új pénzkereseti lehetőségüket.

Létrejöttek a „kattintó farmok”, ahol a vásárlók befolyást vásárolhatnak a közösségi médiára. A „kattintó farmok” többnyire a fejlődő világban találhatóak, például Indiában, Indonéziában, Bangladesben és a Fülöp-szigeteken. Legtöbbjük kisebb csoportok vezetése alatt áll.

A Pepsit, Coca-Colát, Mercedes-Benzt és a Louis Vuittont is „kattintó farmok” alkalmazásával gyanúsítják. Valamint olyan celebeket is, akik 500.000-et meghaladó „lájkkal” rendelkeznek, köztük Paris Hiltont és LeAnn Rimest. Mitt Romney több mint 100.000 Twitter-követőre tett szert egyetlen hétvége alatt, miközben az előző nap mindössze 4.000 új követője volt.

A "kattintó farmok" veszélyeztetik a közösségi média egzisztenciális alapját – a gondolatot, hogy valódi emberek használják.

Ha a közösségi média már nem valódi emberekre épül – van egyáltalán értelme?

Amikor Braggs e-mailes vállalkozása 2012-ben megbukott, egy barátja tanácsára vágott bele az új üzletágba, és indította el saját „kattintó farmját”. 2013-ban már 17 alkalmazottja volt – köztük Casipong –, akik a nap 24 órájában váltott műszakban dolgoznak, szóval a farm sosem alszik. A dolgozók átlagosan napi 150 új profilt hoznak létre, melyeknek darabját Braggs 70 centért értékesíti. A „prémium profilok”, melyek a lecsupaszított életrajzi adatoknál többet tartalmaznak, akár 1,5 dollárba is kerülhetnek.

Braggs alkalmazottai többnyire egyetemet végzett fiatalok, akiket átitat az izgalom, hogy győzelmet arathatnak a rendszer fölött. Van egy Hacker nevű irodai kutyusuk, és egy szakácsuk is, aki minden nap ebédet készít a dolgozóknak. Casipong körülbelül 215 dollárt keres havonta. Ez jóval meghaladja a minimálbért, ami csupán 34 dollár egy hónapban.

Amit Braggs és a hozzá hasonló vállalkozók csinálnak, az nem illegális a Fülöp-szigeteken. A Facebook szolgáltatási feltételei nem bírnak nemzetközi jogokkal. És Braggsnek megvan a saját üzleti etikája: nem tartja magát rossznak, hisz nem hackeli meg senki bankszámláját, csak egy olyan szolgáltatást nyújt, amiért az emberek hajlandóak fizetni.

2014 februárjában a Facebookon a profilok körülbelül 7%-a, azaz majdnem 1,4 millió volt hamis vagy ismétlődő, és kb. 28 millió "nem kívánatos" – olyan célokra használt, mint a "spamming". Kutatások után augusztusban a Twitter is közzétette, hogy kb. 8,5%, azaz majdnem 23 millió (a 270 millióból) felhasználói fiók automatizált.

A Facebooknak és más közösségi oldalaknak nem érdeke, hogy ennek a problémának túl nagy teret adjunk, hiszen a bevételük 90%-a hirdetésekből származik. Ha a kutatóknak igazuk van abban, hogy a hirdetések a közösségi médiában még több hamis lájkolóhoz, rajongóhoz és követőhöz vezetnek, ez az üzleti modell a hirdetők által megkérdőjelezhetővé válik.

Lehetetlennek tűnik, hogy a Facebook, programozóinak segítségével és több milliárd dollárjával, végül ne tudja lerombolni Braggs hálózatát. Tudják az igazi nevét. De Braggs mégis bizakodó.

Minden rendszer emberek által készül, szóval mindig van rá mód, hogy becsapjuk és legyőzzük

– mondta Braggs.

(Írta: ombra)