Régi bölcsesség, hogy az eredet hordozza a véget is. Bár a 120 milliárd dolláros éves bevétel, és összesen majd egymilliárd készülék eladása után még korántsem beszélhetünk témánk “végéről”, mégis sokat tanulhatunk a jelenéről és a jövőjéről, abból a rendkívüli korszakból, ami Steve Jobs középsulis éveitől az Apple megállapításáig eltelt (1972 - 1976).

Már csak azért is, mert az életével foglalkozó megannyi cikk és irodalom egyöntettűen állítja, hogy ez a bizonyos négy év formálta a visszahúzódó, önmarcangoló fiatalembert azzá a karizmatikus látnokká, aki életre hívta a világ legértékesebb és legnagyobb befolyású vállalatát. Bizonyos szempontból az Apple már csak azoknak a hatásoknak az elnyújtott kibontása volt, amelyek Jobst fiatalkorában érték. Ahogy ő fogalmaz:

Varázslatos időszakban váltam nagykorúvá.

Posztunkban összegyűjtöttük a nyolc legfontosabb hatást, ami ez idő alatt érte és amelyek nélkül ma nem létezne az az eszköz, amin talán éppen ezt a cikket olvassa :)

 1.  A drogos zsidó jógi 

Jobs a szabszellemű hippi egyetemen, a Reed-en kattant rá egy zsidó, biszexuális buddhista szerző, Baba Ram Dass (eredeti nevén: Richard Alpert) könyvére, a “Be here now”-ra. A hippi mozgalomra gyakorolt hatalmas befolyása miatt az “ellenkultúra Bibliája” -ként emlegetett mű milliós példányszámban fogyott a hetvenes évek elején a vietnami háború enyhülésével a politikáról spiritualitás felé forduló fiatalok között. 

Legyél itt, most: Baba Ram Dass könyvének borítója

A Be Here Now ezekkel a főbb témákkal foglalkozott:

• spiritualitás
  
• jóga
• meditáció
• pszichedelikus drogok

Nagyon mélyenszántó könyv, megváltoztatott engem

- mondta Jobs a műről, ami egy életre hozzákötötte őt a keleti vallások szeretetéhez.

„Kezdtem ráébredni arra, hogy az intuitív megértés és tudatosság sokkal nagyobb jelentőségű, mint az absztrakt gondolkodás és az intellektuális logikai elemzés” - fogalmazta meg később az Apple filozófia lényegévé váló felismerését.

 2. Az almafarm mágikus zsarnoka 

Robert Friedland jómódú polgári zsidó családból indulva vált egy elítélt szélhámos, züllött karizmatikus drogdíler, hippikommuna-vezető és spirituális útkereső guru keverékévé. Ő volt az, aki a zen buddhizmus iránti érdeklődést tudatos életmóddá alakította át a fiatal Jobsban. A fiatal zseni ugyanis ekkor ekkor még magányos, visszahúzódó alkat volt, de a sokak szerint mágikus kisugárzású Friedland rögtön meglátta a benne rejlő lehetőségeket. Tanítványaként fejlesztette ki magában azokat a kommunikációs képességeket, amelyek miatt Jobsot később a világ legjobb előadójaként tartották számon. Mesterétől tanulta meg, hogyan lehet szinte bármit elérni a személyes varázzsal . Az ő példájára kezdte el a tükör előtt rendszeresen gyakorolni azt a rezzenéstelen és metsző tekintetet, amivel sokszor képes volt manipulálni mások akaratát.

Az egyik trükkje az volt, hogy meredten bámulta beszélgetőpartnerét. Belebámult a szemgolyójába, majd kérdezett valamit, és azt akarta, hogy válasz közben egy pillanatra se mozduljon el a másik ember tekintete.

- írta le munkatársa később az egyik hatékony Friedland-módszert.

Akkori legjobb barátja, Daniel Kottke így írja le döbbenetes átalakulását és Friedlanddal való kapcsolatát:

„Friedland tanította meg Steve-nek a valóságtorzító mezőt. (Jobs híresé vált képessége, amellyel tudatosan rávette környezetét arra, hogy úgy fogadják el a valóságot, ahogyan ő.) Karizmatikus volt, egy kissé szélhámos, és a helyzeteket erős akarata szerint tudta irányítani. Könyörületes volt, magabiztos és egy kissé diktatórikus. Steve csodálta ezt, és maga is ilyenné vált, ahogy egyre több időt töltött Roberttel. Amikor először találkoztam Steve-vel, félénk volt és visszahúzódó, nagyon magának való. Azt hiszem, Robert sok mindent tanított neki az üzletről, és arról, hogyan bújjon ki a csigaházából, nyíljon meg, és vegye át az irányítást bizonyos helyzetekben. Friedlandnek rendkívül erős kisugárzása volt. Ha bejött a szobába, azonnal észrevetted. Steve abszolút az ellentéte volt ennek, amikor a Reedre érkezett. Azután, ahogy egyre több időt töltött Roberttel, korábbi vonásainak egyes elemei kezdtek lekopni róla.”

Ahogy Jobs kezdte átvenni mestere zsarnoki természetét, egyre kevésbé tudtak kijönni egymással. Később végül teljesen összevesztek, mikor kiderültek Friedland pénzügyi csalásai. Bár Jobs továbblépett, hatását jól mutatja, hogy a guru kommunája, a 90 hektáros kaliforniai buddhista almafarm adta az ihletet Jobsnak, hogy egy gyümölcsről nevezze el az aprócska garázscégét.

Az életművész Friedland ma jól menő bányatulajdonos és 2 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.

 3. Albert Hofmann: LSD, mint a megismerés kapuja 

Jobs sose tagadta le, hogy drogfüggő volt, sőt mindvégig élete egyik legfontosabb és legmeghatározóbb élményének tartotta a betépett időszakait. Elmondása szerint a drog hatása alatt vált kreatív emberré:

Tudatosságunkat a zen ébresztette fel, no meg az LSD.

Számára az LSD és a vallás szétválaszthatatlan volt és az önmegismerés és a meditáció eszközeként tekintett a kábítószerre:

„Az LSD nagyon mélyen hatott rám, az életem egyik legfontosabb élménye volt. Az LSD megmutatta, hogy minden éremnek két oldala van - amikor már nem hat a szer, nem emlékszel rá, hogy milyen, de tudod, hogy van. Megerősítette bennem az érzést, hogy mi fontos: nagyszerű dolgokat alkotni, nem csak pénzt keresni, visszahelyezni a dolgokat a történelem és az emberi tudatosság fősodrába, amennyire csak tőlem telik.” 

Annyira hitt abban, hogy a kábítószer az alkotás elengedhetetlen velejárója, hogy nagy riválisának, Bill Gatesnek is azt üzente, hogy “nyitottabb arc lenne, ha legalább egyszer tolt volna bélyeget”

Személye ma a drogliberalizációs törekvések egyik meghatározó ikonja. Elévülhetetlen “érdemei” voltak abban is, hogy megindult a tudatmódosító szerek legalizálása Amerikában. Az LSD feltalálója, Albert Hofmann, még egy levelet is írt neki, amiben kérte, segítsen neki a szer kreativitásra gyakorolt hatásának vizsgálatában. 

 4. Hét hónap egy halott után Indiában! 

Elmegyek, megkeresem a gurumat.

- állított be '74-ben fönökéhez a mezítlábas, hippi Jobs, hogy pénzt kérjen tőle indiai útjához.

A videojátékokat gyártó ATARI vezére végül csak úgy engedte el, hogy ha előtte Münchenbe utazik a cég egyik gyártójához dolgozni egy időre, majd onnan lép le Indiába. Mivel a német mérnökök hamar idegrohamot kaptak tőle, nem kelett sokat várnia, hogy elindulhasson megkeresni két fent említett szellemi példaképének, Friedlandnek és Ram Dassnak mesterét, Neem Karoli Babát. Jobs ugyanis még mélyebbre akart merülni a buddhizmusban, sőt azon is gondolkozott, hogy ő maga is zen papnak álljon, ahelyett, hogy mérnökként dolgozzon valamelyik kaliforniai tech-cégnél. Baba azonban egy évvel korábban meghalt, így ez a terve meghiúsult. A meditációval és utazgatással töltött hét hónap azonban nagyon mély nyomokat hagyott benne. Felismerte, hogy a didaktikus európai tudományos gondolkodás önmagában kevés és az alkotáshoz szükség van arra a fajta "szellemi inspirációra", ami ezt a kultúrát annyira átitatja. 

Egy másik nagy rajongó...

Az intuíciójuk sokkal fejlettebb, mint bárhol máshol a világon. Véleményem szerint a megérzés nagyon erőteljes dolog, több erő van benne, mint az intellektusban. Ennek nagyon nagy hatása volt a munkámra.

"...A nyugati civilizációk nagy eredménye, a racionális gondolkodás nem veleszületett, hanem tanult emberi tulajdonság. Az indiai falvakban ezt sohasem tanulták meg. Valami mást tanultak meg, ami bizonyos tekintetben ugyanannyira értékes. Ez az ösztönös megérzés és a tapasztalati úton szerzett bölcsesség ereje.” 

- foglalta össze tapasztalatát Jobs arról, hogy miként lehet a nyugati világ racionalitását összekötni a spirituálissal. Miután egy vérhasjárványban kis híján az életét vesztette, hazatért az Államokba. Rituálisan leborotvált fejel és vászonruhában. Keresztény szülei fel sem ismerték a hosszú “spirituális utazás” után. Ezt követően fanatikusan kereste, hogy megtalálja küldetését. Reggel-este meditált és órák hosszat tanulmányozta a zen könyveket. 

 5. Kobun Csinó: A zen mester  

Bár a lázadó és helyét kereső Steve Jobs azt várta, hogy igazi mesterét Indába találja meg, végül mégis egy San Francisco-i zen központban lelt rá arra a spirituális vezetőre, aki “keresett”. Kobun győzte meg arról, hogy nagy jövő vár rá az üzleti életben, ezért ne hagyja ott a technológiai szektort. Napi szinten találkoztak és közösen meditáltak. Jobs itt önteltté, magabiztosá és hihetetlenül céltudatossá vált. Hitte, hogy léteznek különleges és kiválasztott emberek és Kobun sikeresen meggyőzte arról, hogy ő is közéjük tartozik. A találkozásuk után alig egy évre rá alapította meg az Apple-t, amit már kezdetől fogva többnek tekintett, mint egy egyszerű vállalkozást. Az Apple-t saját spirituális utazásának legfontosabb részeként írja le:

Ha tudni akarod, mit gondolok, nézd meg a termékeinket

- szólt a szállóigévé vált mondata.  

A negyedmillió négyzetméteres új Apple központ (a világ legnagyobb alapterületű épülete), a zen legfontosabb szimbóluma, a Ensō, a zen kör ihlette.

A zen a cég formatervezésének valamennyi pontját áthatja. A japán irányzatú buddhizmus nagyon nagy hangsúlyt helyez a formákra és az egyszerűségre. A “dizájnnak” vallásos és szellemi szerepet tulajdonítanak. Szerintük az egyszerűség és a tiszta formák közelebb visznek a belső békéhez. Az, hogy ez mennyire beleivódott az Apple filozófiájába és identitásába, jól mutatja, hogy 2014-ben az iPad és az iPhone új grafikus képességeinek bemutatását egy virtuális japán zen kerten keresztül mutatták be:

“Ha csak ülsz és figyelsz, észreveszed, milyen fáradhatatlan az elméd. Ha megpróbálod lenyugtatni, az csak ront a helyzeten, de egy idő után mégis csak megnyugszik, és amikor ez megtörténik, képes leszel arra, hogy az egészen finom dolgokat is meghalld. Ez az, amikor az intuíciód kezd kibontakozni, kezded a dolgokat sokkal tisztábban látni, és kezdesz sokkal inkább a jelenben élni. Az elméd szépen lelassul, és a pillanat hatalmasra tágul. Sok olyat meglátsz, amit azelőtt nem láttál. Ez az elmélet, ezt kell gyakorolni.”  - nyilatkozta Jobs a termékfejlesztés során végzett meditációs gyakorlatairól. 

Kobun vezette Jobs esküvői szertartását, mély és tartós kapcsolata végig kisérte az Apple-nél töltött éveit, egészen 2002-ig, amikor is a zen pap szerencsétlenül egy svájci tóba fulladt ötéves kislányával együtt. Lelki vezetőjének tragikus halála után egy évvel Jobsnál diagnosztizálták a később halálát okozó rákot. Ez, és mesterének sorsa mélyen megrendítette Jobsot. Ez inspirálta híres beszédét a halál fontosságáról a Stanfordon 2005-ben:

Emlékezni arra, hogy nemsokára halottak leszünk, az általam valaha látott legfontosabb eszköz, ami abban segít, hogy nagy válaszutak előtt döntsünk az életünkben.

 6. Az Apple alapja a szex, drog és a rock-and-roll!  

“Az Apple alapja a szex, drog és a rock-and-roll” - mondta Luke Dormehl, a cég sikerének titkát kutató egyik népszerű könyv szerzője. Jobs megszállottan rajongott Bob Dylan és Beatles, azon belül is különösen John Lennon zenéjéért. 

Jobs mindig is kívülállóként predesztinálta magát, egy művészként, aki termékein keresztül alkot és hoz létre maradandó dolgokat. Hitte, hogy az olyan különleges emberek, mint ő, képesek megváltoztatni a világot. Ez a gondolat köszön vissza a híres reklámjukban, az “őrültekben”:

A klip eredeti változata Jobs narrációjával.

“Ahogy John Lennon is üzente a világnak himnuszában (Imagine): ne félj álmodni! A körülöttünk lévő emberek visszatartanak, mert nem akarnak alkotni, újítani vagy eredetinek lenni” - szívta magába Jobs a 60-as, 70-es évek lázadó rock-and-roll kultúrájának alapfelvetését. Cégét is ennek a szemléletnek a jegyében pozicionálta a konkurenseivel szemben. (IBM, Microsoft, Google) A kapitalista versenyt a jó (Apple) és a rossz (konkurensek) harcává egyszerűsítette le a cég kommunikációjában. Lásd a legendás 1984-es Super Bowl kampányt:

 7. Arthur Janov és az Ősüvöltés-terápia 

Jobs Apple előtti zaklatott éveinek egyik legfőbb indikátora az a tény volt, hogy örökbe fogadták. A nemkívántság ténye nagyon mély lelki sebeket okozott benne. Ahhoz, hogy ettől megszabaduljon, elsajátított egy Arthur Janov nevű pszichoterapeuta módszerét, az Ősüvöltés-terápiát. Ezt a terápiát arra a freudi elméletre alapozta, miszerint a pszichológiai problémák a gyermekkorban visszafojtott fájdalmakból erednek. Janov szerint ezek a problémák orvosolhatók, ha újraéljük az „ősi” pillanatok szenvedését, és teljes mértékben - néha üvöltéssel - kiadjuk magunkból a fájdalmat.

Ezen nem kellett gondolkodni! Csak csinálni kellett. Becsukod a szemed, visszatartod a lélegzeted, felugrasz, és máris tisztábban látod a helyzetet.

- beszélt Jobs a módszer hatékonyságáról, amit előszeretettel használt lelki problémáinak a kezelésére. 

Példaképe, John Lennon 1970-ben szintén alávetette magát ugyanezen ősüvöltés-terápiának.  Ekkor adta ki a  „Mother” című dalát. Lennon így dolgozta fel az érzéseit azzal kapcsolatban, hogy apja elhagyta őt, anyját pedig megölték, amikor tizenéves volt. A dal végén már egy ismétlődő üvöltésbe megy át a "Mama, ne menj el! Papa, gyere haza!" refrén. Ez Jobs egyik kedvenc száma volt és gyakran hallgatta:

 8. Arnold Ehret: Nyálkakúra 

Mint mindent, Jobs az étkezési szokásait is alávetette spirituális útkeresésének. A vegetarianizmus a buddhizmus szerves része, de fanatizmusában ő még ezen is túl ment. Egy Arnold Ehret nevű táplálkozási szakértő könyve alapján elhitte, hogy csak gyümölcsöt és keményítőt nem tartalmazó zöldséget szabad ennie. Szóval tej, kenyér, gabona kizárva. Haverjaival sokszor heteken keresztül csak almán éltek, hogy megszabaduljanak a káros nyálkáktól, így testileg és lelkileg is kitisztuljanak.  

Egy hét után kezded magad fantasztikusan érezni. Sokszorosan nyered vissza az életerődet, mert nem megy el az energiád arra, hogy azt a sok ételt mind megemészd. Nagyon jó formában voltam. Úgy éreztem, bármikor, amikor csak kedvem tartja, képes lennék elgyalogolni San Franciscóig

Környezete (a kúra miatt nem fürdött) és önmaga szerencséjére ezzel hamar felhagyott, de természetellenes étkezési és egészségügyi szokásai később is megmaradtak. Sokak szerint ez végül az életébe is került, amikor 9 hónapig nem hagyta, hogy megoperálják hasnyálmirigy-rákját. Böjttel, diétával, akupunktúrával próbálkozott és egy “léleklátó” segítségét is kikérte az orvosok tanácsával szemben. A műtét sikeres volt, de a kialakult áttétek miatt a rák később visszatért. 

Vegetarianizmus és zen buddhizmus, meditáció és spiritualitás, drog és rockzene. Ezek formálták az ifjú Steve-et és rajta keresztül az Apple-t azzá az ikonikus céggé, aminek ma ismerjük. A 60-as, 70-es évek lázadó Amerikájának terméke azonban mára "mesze esett a fájától" (bocs, nem lehetett kihagyni :). Már nem egy kívülálló művész, meg nem értett szubkultúra, hanem egy országnyi bevétellel és befolyással rendelkező világméretű vállalat, ami napi szinten százmilliók kommunikációját és életmódját határozza meg. Egy új Apple van kibontakozóban és ezt a folyamatot már egy olyan ember irányítja, aki pontosan tudja, mi az a cég küldetése a 21. században: Eljutni és bekapcsolódni minden egyes ember életébe. Róla szól majd sorozatunk következő része.

(Forrás: Walter Isaacson: Steve Jobs)