A feminista és LMBTQ mozgalmak kapcsán egyre többször találkozunk a gender kifejezéssel. De hogyan lett egy szövegelemzési eszközből globális ideológia? Mit is hirdet ez az elméletrendszer valójában? Pontosan ezekre a kérdésekre próbál választ adni Sipos Írisz irodalomtörténész, akinek 2010-es tanulmánya itt olvasható.

A cikk szerzője az Offensive Junger Christen (OJC) német ökumenikus közösség tagja, amelynek egyfajta tanulmányi és kutatási központjaként működik az Ifjúságért és Társadalomért Német Intézet (DIJG). Az Intézet munkatársai a Gender Mainstreaming, azaz a gender-ideológia főáramba terelése ellen küzdenek. További kutatási területeik közé tartoznak a házasság és család, az identitás, a szexualitás, az emberi jogok kérdései. Mindezeket a zsidó-keresztény kultúra tükrében vizsgálják. Honlapjukon számos cikk és tanulmány keretében foglalkoznak a gender kérdésével, amelyek német nyelven itt elérhetőek.

Még 2010-ben készített egy interjút az ELLE Magazin az Intézet vezetőjével, amely magyarul itt érhető el. A beszélgetésből kiderül, hogy az ideológia mainstreammé alakítása 1995-re nyúlik vissza, a Nők Világkonferenciájára, ahol a Pekingi Cselekvési Platform keretében kötelező irányelvvé vált az ENSZ tagállamaiban - habár a mai napig elég homályos, hogy mit is jelent ez pontosan.

Egyesek számára egyszerűen a nemek egyenlőségét elősegítő eljárás, és a nők, illetve a férfiak hátrányos vagy igazságtalan megkülönböztetése ellen fellépő mozgalom.

Ugyanakkor az elmélet radikálisabb vonala a nők és a férfiak közti lényegbeli különbséget kérdőjelezi meg, azt állítva, hogy a külső nemi jelleg a véletlen műve, és mindenkinek joga van meghatározni saját nemét. Christl R. Vonholdt, a DIJG vezetője említést tesz az interjú során egy érdekes, több évtizedet felölelő tanulmányról is, amelyet izraeli kibucokban végeztek. A felmérés tanulsága, hogy a felszámolt hagyományos nemi szerepek és a tudatosan bevezetett egyenlőség (pl. fizetett munka 50-50%-os felosztása) nem hozott megelégedettséget. A nők fokozatosan kiharcolták, hogy több idejük legyen a gyerekekre, és ne nevelők foglalkozzanak gyermekeikkel.

A kibucokban végzett felmérés is arra tanít, hogy akkor valódi az esélyegyenlőség, ha a közösség tekintettel van a nemi szerepek egyedi jellegére és kibontakozására.

- vonja le a következtetést a korábban gyermekgyógyászként és trópusszakértőként praktizáló vezető.

Ez utóbbi tanulmány, valamint weboldalon található további cikkek is felhívják a figyelmet arra, hogy az (esély)egyenlőség és az egyenértékűség fogalmai felcserélődnek a genderelmélet követőinek kommunikációjában. Valójában a GM hívei új tartalommal töltötték fel az egyenlőség fogalmát, táptalajt biztosítva így egy új emberkép kialakításának. Az egyenjogúság, egyenlőség, szabad döntés kulcsszavakat hirdetve igyekeznek a meleg, illetve egyéb queer életformákat elfogadtatni. Nem is annyira nemet, inkább nemiséget értenek a gender kifejezés alatt, amely szerepeket, változó vonzalmak és szexuális preferenciák együttesét jelölik. Éppen ezért a közéletben, társadalmi vitákban a szexuális jellegű kérdéseket firtatják a gender ideológia keretein belül.

Ennek következtében jelennek meg politikai rendelkezések sorában olyan előírások, miszerint az óvodákban kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését vagy, hogy a személyazonossági iratokban ne kelljen feltüntetni a nemet. Az elfogadáson túlmenve, kötelezni kívánják a társadalmat, hogy az egyéni nemválasztást támogassák is. Ugyanis a GM egyik fő célkitűzése a gyerekek és a fiatalok átnevelése. Álláspontjuk alapján a nemek közti egyenlőség és igazságosság körébe tartozik, hogy:

a gyerekekkel minél korábban meg kell ismertetni, hogy nincs különbség a nemek között, és szabadon megválaszthatják szexuális identitásukat is.

A kérdéssel Rainer Mayer cikke foglalkozik, ahol jogi, filozófiai, bibliai és társadalmi szempontból veszi górcső alá a Gender Mainstreaminget.  Azonban nem számolnak azzal, hogy a különbségek sztereotípiákként történő stigmatizálása és ezek lerombolása, komoly elbizonytalanodást okozhat a fiatalok identitásfejlődésében, ami pedig a párkapcsolat alakításban, illetve az élet minden területén nehézségeket fog okozni. 

Éppen ezért „az egyházi in­téz­ményekre és a közéletben szerepet vállaló keresztény személyek­re hárul a felelősség és feladat, hogy a mindannyiunk életét és jövőjét meghatározó irányelvet a biblikus emberképpel és értékrendszerrel összevetve állást foglaljanak a - még egyelőre szabad - vitában.” – hangsúlyozza a keresztények szerepét Sipos Írisz irodalomtörténész.

(Szerző: meme)