2015. aug 10.

7 bizonyíték, hogy Obama elárulta Amerikát

írta: eisen64
7 bizonyíték, hogy Obama elárulta Amerikát

A washingtoni kongresszus még leszavazhatja az iráni atomalkut

obama2.jpgObama elnök az iráni nukleáris megállapodást védelmező beszédében azt mondta, hogy csak kétféle embertípus ellenzi ezt az alkut: a republikánus pártpolitikusok és azok, akik számára mindig Izrael az első vagyis az árulók. Valójában azonban az elnök az, aki elárulta Amerikát írja Caroline Glick chicagói újságíró, aki 7 pontba szedte az Egyesült Államokat fenyegető veszélyeket. A lista drámai, mint Glick alábbi cikkéből kiderül.

Obama az American University campusán azzal ostorozta a republikánus törvényhozókat, hogy ők morális szempontból egyenértékűek az iráni dzsihádistákkal. “Azok az (iráni) keményvonalasok ellenezték legjobban a megegyezést, akik azt kiabálják, hogy ‘Halál Amerikára‘, ... és

ők azok, akik közös ügyet képviselnek a republikánus frakcióval.

(Frissítés:  A beszéd óta ez az állítás már meg is dőlt, miután a szenátus második legtekintélyesebb demokrata tagja, Chuck Schumer New York-i szenátor bejelentette, hogy az elnöki vétó ellen fog szavazni. Miután Obama közölte, hogy megvétózza, ha a kongresszus elutasítja az iráni atommegállapodást ami biztosra vehető , az elnöki vétót csak az írhatja felül, ha a két ház külön-külön kétharmados többséggel leszavazza Obamát. Ehhez a lépéshez a szenátusban 10, a képviselőházban 43 átszavazó demokrata képviselőre lenne szükség. Schumer szembefordulása az elnökkel más demokraták előtt is megnyithatja az ajtót, de az esélyek ma még erre csekélyek  a szerk.)

Ezt követően az elnök Izraelre fordította a figyelmét.

Obama elmagyarázta, alapvetően bizalmi kérdés az, hogy valaki szerint az egyezmény veszélyezteti Izraelt, vagy pedig nem. Ez attól függ, kiben bíznak inkább: benne vagy Benjamin Netanjahu miniszterelnökben. Szerinte pedig biztosabban lehet őrá bízni Izrael védelmét, mint Netanjahura, mert mint mondta –: “Egész pályafutásom alatt Izrael elkötelezett barátja voltam.”

iran_israel.jpgValójában azonban az amerikai törvényhozóknak nem sokat számít az, hogy vajon inkább Obamának vagy Netanjahunak van igaza Izraellel kapcsolatban.

Izrael nem részese az egyezménynek, és nem is köti abból semmi. Ha Izrael úgy dönt, hogy saját magának kell cselekednie, megteszi.

Az Egyesült Államokat azonban kötelezi az egyezmény, ha a kongresszusnak nem sikerül érvénytelenítenie azt szeptemberben.

Így a törvényhozók számára az igazi kérdés az, hogy vajon az alku jó-e Amerika számára? Vajon igaza van Obamának abban, hogy csak a pártfanatikusok és a hűtlen cionisták ellenzik a nagyszabású diplomáciai eredményét? Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez fel kell tenni egy másikat is. Azt, hogy vajon az egyezmény nagyobb biztonságot eredményez-e Amerika számára vagy sem. A legjobb választ akkor adhatjuk, ha számba vesszük mindazokat a lehetőségeket, amelyek révén Irán ma Amerikát fenyegetheti, és összevetjük ezeket az egyezménnyel, vajon az érinti-e ezeket a veszélyeket, és ha igen, csökkenti vagy növeli a kockázatokat?

Irán ma számos módon közvetlenül sérti Amerikát.

iran1.jpg

1. Amerikai túszok Iránban

Ennek a legnyilvánvalóbb példája a négy túszként fogvatartott amerikai állampolgár ügye. Az iráni döntés, hogy a tárgyalások során nem engedik őket szabadon, arra utal, hogy finoman fogalmazva az alku nem segített rajtuk.

Nem nehéz megállapítani, hogy az iráni túszok sokkal rosszabb helyzetben vannak ma, mint mielőtt Obama megkötötte volna július 14-én az egyezményt.

Az Egyesült Államoknak sokkal több eszköz állt a rendelkezésére a túszok kiszabadításához, mielőtt aláírták az egyezményt, mint most. Ma már az irániaknak semmi érdekük szabadon engedni a túszokat, sőt minden okuk megvan arra, hogy továbbiakat ejtsenek.

2. Amerika elleni terrorfenyegetés 

A következő pont az iráni támogatással az Egyesült Államok ellen folyó terrortevékenység.

2011-ben az FBI hiúsított meg egy iráni merénylettervet Szaúd-Arábia washingtoni nagykövetének a meggyilkolására, valamint az amerikai fővárosban működő szaúdi és izraeli nagykövetségek elleni bombatámadásra. A merényletben részt venni szándékozó terroristák egyike a hírek szerint a mexikói határon át jutott be az Egyesült Államokba.

Az USA elleni terrorfenyegetés forrása a Latin-Amerikában található iráni terrorista infrastruktúra. Ez a kockázat a nukleáris megállapodás megkötésével meredeken növekszik. 

Mary Anastasia O’Grady, a Wall Street Journal újságírója júliusban arról írt, hogy az egyezmény alapján a szankciók enyhítése lehetővé teszi Irán számára azt, hogy nagy mértékben növelje a már ma is kiterjedt akcióit Amerika hátországában. Az elmúlt két évtized során Irán és a Hezbollah komoly jelenlétet épített ki Kubában, Venezuelában, Nicaraguában, Ecuadorban és Bolíviában.

3. Elektromágneses bombafenyegetés

A latin-amerikai iráni jelenlét stratégiai fenyegetést is jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonsága számára. Irán már ma képes arra, hogy latin-amerikai műveleti bázisairól irányított elektromágneses lökéshullámot (EMP) kiváltó támadást indítson az Egyesült Államok ellen

ballisztikus rakétáról, műholdról vagy akár egy kereskedelmi teherhajóról.

Az amerikai hadsereg aktív lépéseket tesz egy ilyen támadás átvészelésére, amely lebénítaná az Egyesült Államok elektromos hálózatát. Ennek keretében például az Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokságot (NORAD) visszatelepítette korábbi bázisára, a Colorado Springs közelében fekvő Cheyenne-hegységbe. 

Obama azonban figyelmen kívül hagyta az illetékes kongresszusi vizsgálóbizottság megállapításait, és elmulasztotta az amerikai elektromos hálózat megerősítését az ilyen támadásokkal szemben. 

Szinte felfoghatatlan az, milyen gazdasági és emberi pusztítással járna, ha megsemmisülne az amerikai elektromos hálózat. Most az Obama-féle nukleáris megállapodással Irán olyan tőkeinjekcióhoz jut, mely segítségével szabadon erősítheti EMP-kapacitásait.

4. Tengeri agresszió

A Hormuzi-szoros elleni tengeri agresszió révén Irán az egész világgazdaságot is fenyegeti. A Forradalmi Gárda miközben az Egyesült Államok a nukleáris egyezményről tárgyalt Iránnal törvénytelenül elfogta (magyarul elrabolta) a Marshall-szigeteki zászló alatt hajózó Maersk Tigris nevű teherhajót, és hetekig fogságban tartotta a legénységet.iran.jpgA Tigris teherhajó elleni támadás csupán néhány nappal azt követően történt, hogy a Forradalmi Gárda cirkálói körülvették és követni kezdték az amerikai zászló alatt hajózó Maersk Kensington kereskedelmi hajót, amelyet végül a szoros elhagyására kényszerítettek.

Az irániak az atomegyezményből azt a logikus következtetést vonhatták le, hogy a kalóztevékenység igencsak kifizetődő.

A Hormuzi-szorosban történt tengeri agresszióra nem az amerikai katonai erő volt a válasz, hanem az amerikai stratégiai összeomlás Bécsben.

Kétszeresen igaz ez, ha azt nézzük, hogy Amerika milyen közömbösen szemléli az iráni terveket, amelyekkel huszi szövetségeseik hatalomra jutását támogatták, hogy így érvényesítsék akaratukat a térségben. Jemen birtokában Irán a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger teljes tengeri forgalmát ellenőrzés alatt tudja tartani. Amerika ahelyett, hogy szembeszállt volna a világgazdaságot fenyegető nyílt és egyértelmű veszéllyel, az atomtárgyalások során valamennyi korábbi védelmi alapelvét feladta. 

5. Az al-Kaidának nyújtott támogatás

A következő terület Irán 20 évre visszanyúló partnersége az al-Kaidával.

A 9/11 Bizottság jelentésében megállapította, hogy a szeptember 11-ei terroristák közül négyen érintették Iránt, mielőtt az Egyesült Államokba utaztak volna. Mike Flynn altábornagy, a Védelmi Minisztérium hírszerzési igazgatója a Fox News egyik műsorában tavasszal elmondta, hogy Irán és az al-Kaida közötti együttműködés továbbra is stratégiai jellegű és elmélyült maradt.

Amikor 2011-ben az amerikai kommandósok meggyilkolták Oszama bin Ladent, olyan merevlemezeket foglaltak le, amelyek több mint egymillió dokumentumot tartalmaztak az al-Kaida akcióival kapcsolatban. Ezek néhány tucat kivételével titkosítottak maradtak.

Flynn és egy, a Weekly Standardnak nyilatkozó másik amerikai hírszerzési szakember szerint ezek a dokumentumok bizonyítják, Irán milyen széleskörű együttműködést folytat az al-Kaidával.

Az egyezmény, amit Obama a mollákkal kötött, hátszelet biztosít Irán számára. Irán megerősítése kétségkívül elősegíti azt, hogy a jövőben még erőteljesebben használjon fel al-Kaida-terroristákat az Egyesült Államok elleni közös harcuk során.

6. Nagy hatótávolságú rakéták

Ezen kívül ott van Irán ballisztikus rakétaprogramja.iran_missiles.jpgAz ENSZ Biztonsági Tanácsának két héttel ezelőtt elfogadott határozata feloldotta az Irán számára a hagyományos fegyverzetek és ballisztikus rakéták beszerzését tiltó ENSZ-embargót. Miután a nukleáris megállapodás Iránt olyan fejlett atomtechnológiához juttatja, ami lehetővé teszi a mollák számára, hogy az egyezmény határidejének lejárta után tetszésük szerint atomfegyvereket állítsanak elő, a BT-határozat azt jelenti, hogy Irán a megállapodás lejárta után nukleáris robbanófejekkel és interkontinentális ballisztikus rakétákkal rendelkezhet, amelyekkel atomtámadást hajthat végre az Egyesült Államok ellen.

Obama azt mondta, hogy ha a kongresszus leszavazza az atomegyezményét, akkor “elveszítjük Amerika mint vezető diplomáciai hatalom szavahihetőségét. Pedig Amerika szavahihetősége a nemzetközi rendszer horgonya”.

Sajnos, éppen fordítva van, mint ahogyan Obama magyarázza. Az egyezmény az, ami tönkreteszi Amerika szavahihetőségét, és ezáltal felborítja azt a nemzetközi rendszert, ami az elmúlt 70 évben ezen a szavahihetőségen nyugodott. 

A Fehér Ház veszélyes játéka a birtokukba került al-Kaida-dokumentumok elhallgatásával, csakúgy, mint az Irán tengeri agressziójára adott közömbös válasza, a latin-amerikai iráni jelenlét passzív eltűrése, a Latin-Amerikában zajló iráni terroristatevékenységre adott erőtlen válasz, valamint Obama szándéka, hogy jelentéktelennek tüntesse fel a teheráni rezsim nyíltan vallott célkitűzését Amerika elpusztítására  nos, mindezek már annak a jelei, hogy máris milyen pusztító következményekkel járt az atomegyezmény Amerika szavahihetőségére, sőt nemzetbiztonságára.

7. Atomfegyverkezési verseny

Annak érdekében, hogy védelmezze az Irán megerősítését eredményező politikát, a washingtoni kormányzatnak nem maradt más lehetősége, mint az, hogy Irán ügynökeként lépjen fel. Ez a megállapodás lerombolja Amerika szavahihetőségét a terrorizmus elleni harcban. Azzal, hogy a terrorizmus leghatékonyabb állami támogatóját legitimálja és erősíti, az Egyesült Államok nevetség tárgyává tette az eddigi harci elkötelezettségét.

Az alku az Egyesült Államok szavahihetőségét is lerombolja, hogy szövetségesként lehet számítani rá.     

Amerika azzal, hogy a legrosszabb ellenségük szószólójává szegődött, azt érzékeltette szövetségeseivel, hogy nem bízhatnak az amerikai szövetségi garanciákban. Hogyan is bízhatna Izrael vagy Szaúd-Arábia Amerika védelmében, amikor saját magát is veszélybe sodorja? Az egyezmény lerombolja a 70 éven át folytatott erőfeszítéseket, amelyekkel az Egyesült Államok az atomfegyverek elterjedését akadályozta. Azzal, hogy Irán számára lehetővé teszi az atomhatalommá válást, az Egyesült Államok nevetség tárgyává tette az atomsorompó elvét, és nukleáris fegyverkezési versenyt szabadított el a Közel-Keleten.fordo.jpgMár érezni lehet az alku okozta károkat. Európa, Oroszország és Kína például egymás sarkát tapossák az ajatollahok küszöbén, hogy jövedelmező kereskedelmi és katonai üzleteket köthessenek a teheráni rezsimmel. 

Ha azonban a kongresszus leszavazza az egyezményt, akkor még csökkentheti ezeket a károkat. Egy ilyen döntéssel a a kongresszus demonstrálhatja azt, hogy az amerikai nép nem hajlandó vereséggel levonulni a színtérről. Bizonyítékot adhatnak arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett saját védelme és a világméretű stratégiai hitelesség helyreállítása iránt.

Obama a zsidó vezetőkkel való találkozóján elismerte azt, hogy hazugság azon állítása, miszerint az egyezmény egyetlen alternatívája a háború.

A Fehér Ház szövetségesének számító Országos Demokrata Zsidó Tanács elnöke, Greg Rosenbaum a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy Obama szerint nem vezet háborúhoz az, ha a kongresszus a két ház minősített többségével véglegesen elutasítja a megállapodást. 

Rosenbaum azt állította, hogy Obama szerint ha a kongresszus elutasítja a nukleáris megállapodását, az Egyesült Államoknak légicsapásokat kell végrehajtania az iráni nukleáris létesítmények ellen annak érdekében, hogy ne legyenek képesek atomfegyver készítésére alkalmas dúsított urán előállítására.

“De idézte Obamát egy ilyen csapásnak nem lesz háború a következménye.” Obama szerint Irán inkább az Izrael elleni terrortámadások fokozásával válaszolna egy ilyen csapásra.

Biztosíthatom önöket arról mondta Obama a zsidó vezetőknek , hogy Izrael fogja elszenvedni a többségét azoknak az aszimmetrikus válaszcsapásoknak, amelyekkel Irán válaszolna a nukleáris létesítményei elleni katonai csapásra. 

Azonban annak ellenére, hogy Izrael fizetné a legnagyobb árat, ha a kongresszus leszavazza a megállapodást, az ország mégis egységesen elutasítja az alkut. Ez önmagáért beszél arról, hogy az izraeli közvélemény milyen súlyosnak látja az egyezmény keltette veszélyeket. 

De hangsúlyozzuk, nem Izrael az egyetlen ország, amelyet az atomegyezmény hátrányosan érint. És nem csak az izraelieknek kell aggódni emiatt.

Obama arról szeretné meggyőzni a közvéleményt, hogy az alku ellenfelei vagy pártfanatikusok, vagy olyan árulók, akiket jobban érdekel Izrael, mint Amerika. Azonban egyik állítás sem igaz. Amerika számára a legfőbb ok, amiért ellenezni kell ezt a megállapodást, az, hogy veszélyezteti Amerikát. Következésképp, azok az amerikaiak, akik ellenzik az egyezményt, se nem pártpolitikusok, se nem árulók.

Valódi patrióták.

Szólj hozzá

hatalom Izrael Irán Obama Egyesült Államok Kongresszus Washington atomegyezmény Caroline Glick