Míg egyes államok létrejöttét véres háborúk és évtizedekig tartó etnikai feszültségek jellemeznek, úgy tűnik, vannak nemzetek, amelyek minden előzmény nélkül egyszer csak megalakulnak. Sok gyerek álmodozik arról, hogy felnövekedvén király lesz, vagy – ha modern meséket olvas – ő lesz a világ következő megkerülhetetlen ura. Vannak azonban, akik nem akarják vagy nem tudják kivárni, míg a történelem rájuk szabja e kiváltságot, hanem a könnyebb utat választva saját államot hoznak létre.

Államról akkor beszélünk, ha egy emberi közösség rendelkezik területtel, néppel, főhatalommal és szuverenitással. Az azonban sehol sincs meghatározva, hogy mekkora területtel vagy épp milyen lélekszámmal kell rendelkeznie egy közösségnek ahhoz, hogy önálló államiságra aspirálhasson. Ezek az államok területüket és népességüket tekintve is jellemzően kicsik, így ún. mikroállamokként tartjuk őket számon. Hozzájuk képest a közismert miniállamok – például Andorra, San Marino, Liechtenstein, de még a Vatikán is - óriásoknak számítanak.

Ilyen miniatűr államot többféle okból lehet létrehozni napjainkban, de általában vagy valami ellen tiltakozva, vagy szórakozásból jönnek létre. A létrejöttének okától függetlenül az új állam független a többi országtól, és azokkal egyenlő, feltéve, hogy rendelkezik tényleges kormányzattal, ami létezésének egyik alapfeltétele. A különböző társadalmi szervezetektől, közösségektől ugyanis az különbözteti meg az államot, hogy rendelkezik a kényszer monopóliumával és egy olyan jogalkotó hatalommal, akinek a parancsait a polgárai követik. Egy ilyen új állam létrejöttének el nem ismerése a többi állam részéről még nem annulálhatja az állam létezését, legfeljebb annyiban, hogy az el nem ismert állam nem létesíthet külkapcsolatokat. Az alábbiakban néhány érdekes mikroállamot ismerhetünk meg, melyek elismerve vagy sem, de léteznek!

1. Liberland

Íme a legfiatalabb mikronemzet, mely hazánktól nem is oly távol 2015. április 13-án született. Területe mindösszesen 7 km2, és a szerb–horvát határon, a Drávaközben fekszik.

Alapítója, Vít Jedlička egy olyan államot álmodott meg, ami nem nehezíti a tisztességes polgárok életét adókkal és felesleges szabályokkal. Tekintettel arra, hogy a területi elszakadás jogát – egy aktuális határvita miatt – jelenleg mind Szerbia, mind pedig Horvátország vitatja, ezért Liberland közössége jelenleg az interneten szerveződik mindaddig, míg nem tudja ténylegesen birtokba venni államterületét.

2. Hutt River Fejedelemség

Jóval Európa határain túl, Ausztráliában 1970. április 21-én jött létre egy mikroállam, melyet azonban Ausztrália a mai napig nem ismer el független államnak, noha számos országgal van konzuli kapcsolata vagy különmegbízottja. Az államalapító Leonard George Casley, azaz Leonard herceg és felesége, Shirley hercegnő volt, akik társaikkal, családjukkal együtt kihirdették Ausztráliától való elszakadásukat, de kijelentették, hogy hűek maradnak a brit királynőhöz.

A 1970-es években számos vitájuk volt az Ausztrál Adóhivatallal, akik úgy vélték, hogy az egész nem más, mint egy családi vállalkozás, ezért adóelkerüléssel vádolták őket. Mára a Hutt River-i lakosok kötelesek benyújtani jövedelemadó-bevallásukat az ATO-nak, de úgy vannak besorolva, mint külföldi illetékességű állampolgárok Ausztráliában. Ám az ausztrál kormány hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy ez egy magánvállalkozás.

3. EnenKio Királyság

A trópusi paradicsom sem szűkölködik szuverenitásra törekvő kis nemzetekben. EnenKio Királyság az USA fennhatósága alatt álló Marshall-szigetcsoport egyik tagja, területe mindössze 6,5 km2, ahol a helyi lakosok tettek meg mindent azért, hogy szuverén nemzetet hozzanak létre. A kis sziget történelme során már számos nagyhatalom alá tartozott, kezdve az őt felfedező Spanyolországtól Japánon át egészen az USA-ig. Azonban a kis sziget inkább arról lett híres, hogy pénzügyi csalásokhoz használt hamis útleveleket és dokumentumokat bocsátott ki, miközben hivatalosan nem is létezett a királyság.

4. Rose Island

1968-ban egy olasz építész, Giorgio Rosa alig 11 kilométerre az olasz partoktól egy saját szuverén nemzetet épített magának. A vízben épült 400 m2-es építmény egy igen rövid életű, ember alkotta mikronemzet volt, ami helyt adott számos kereskedelmi létesítménynek, étteremnek, szórakozóhelynek, ajándékboltnak és postának. Az olasz kormány nem ismerte el az új állam szuverenitását, sőt azzal vádolták Rosát, hogy az egész vállalkozása csak egy adóelkerülési trükk. A vita odáig fajult, hogy az olasz hadsereg 1969-ben felrobbantotta az építményt. Ez után Rosa önkéntes emigrációba vonult, és azzal vádolta az olasz kormányt, hogy megsértette a nemzetközi jog alapján az állama szuverenitását.

5. Akhzivland 

Eli Avivi 1955-ben költözött be házába családjával Az-Zéeb településre. Az izraeli kormány 1970-ben úgy döntött, hogy ledózerolja a települést, így azt a házat is, ahol Avivi élt a családjával. Tiltakozásképpen 1971-ben Avivi a saját házában létrehozott egy saját államot, Akhzivlandot, alapított egy hostelt és egy múzeumot, így a mikronemzet hamarosan idegenforgalmi központ lett. Az állam demokratikusan megválasztott elnöke Avivi volt, és hamarosan saját zászlóval, himnusszal és útlevéllel rendelkeztek. Avivit hamarosan letartóztatták, de 10 nappal később ki is engedték, miután az izraeli bíróság kimondta, hogy nem lehet olyasmiért felelősségre vonni, hogy „engedély nélküli ország létrehozása”. Avivi beperelte az izraeli államot, de a bíróság kimondta, hogy Avivi bérbe veheti a területet 99 évre, ám a jogi státuszról nem határozott.  

6. Dominion of Melchizedek

Az egyik leghírhedtebb mikronemzet a Dominion of Melchizedek, melynek már a létezése is vitatott, de ennek ellenére nagyszabású banki csalások részese volt a 2000-es évek elején. Magukról azt állítják, hogy léteznek mint egy egyházi szuverén állam a Marshall-szigetek területén, azonban ezt az érintett nemzetek nem erősítették meg. Elvileg 1991. július 7-én lett hivatalosan független állam, amikor alapítói aláírták az alkotmányt és kinyilvánították, hogy államuk demokratikus kormánya egyházi elveken alapul. 2012-ben kiadták az új alkotmányt, melyben újraszervezték az állam belső rendjét úgy, hogy az már a nemzetközi közösség rendjével összhangban álljon. A mikronemzet állampolgárai vízumot kaphatnak például Szudán, Sri Lanka, Thaiföld, Argentína, Kína, Kanada vagy Indonézia területére. Diplomatavízummal beengedik őket Nigéria vagy a Fülöp-szigetek területére, de vízummentesen beléphetnek például Dél-Afrikába.

7. Gleccser Köztársaság

Vannak olyan mikronemzetek, melyek kifejezett céllal alakulnak. Ilyen a Gleccser Köztársaság, melyet Greenpeace-aktivisták hoztak létre 2014-ben azért, hogy így kényszerítsék a chilei kormányt a gleccserek fokozott védelmére. Az új állam Argentína és Chile határán jött létre, és az első tíz napban több mint negyvenezer ember jelentkezett internetes honlapjukon az állampolgárságért. Az alapítók kijelentették, hogy a köztársaság megszűnik, és állampolgáraik azonnal visszatérnek nemzetükhöz, amint a chilei kormány törvényben garantálja az országa területén lévő gleccserek védelmét és integritását, melyet elsősorban a bányászati vállalatok fenyegetnek. A tiltakozás igen nagyszabású, nem egy vagy két gleccser megmentéséről szól, hiszen a Dél-Amerikában található gleccserek 82%-a Chilében található. Addig is a Gleccser Köztársaság már legalább 40 országban nyitotta meg nagykövetségei kapuját, melyek azon országokat jelentik, ahol a Greenpeace International irodái már most is működnek.

8. Whangamomona Köztársaság

Új-Zéland Stratford kerületében van egy kis település, ahova az első telepesek 1895-ben érkeztek meg, majd a gyors fellendülést követően a II. világháború után gyors hanyatlás következett, míg végül 1979-ben bezárt az utolsó iskola is, majd 1988-ban a posta is. 1989-ben az új-zélandi kormány úgy döntött, hogy átrajzolják a területi határokat, így Whangamomona átkerült egy másik régióba. A lakosok ez ellen lázas tiltakozásba kezdtek, míg végül 1989. november 1-jén kihirdették a Whangamomona Köztársaságot. Az első elnök Ian Kjestrup volt, akinek a neve úgy került fel a szavazólapra, hogy nem is tudott róla, ám ez nem akadályozta meg abban, hogy 10 évig lássa el hivatalát. Őt követte Billy Gumboot, egy kecske, aki így az első hivatalosan is államelnökké választott állat volt. Sajnos 18 hónapnyi közszolgálat után elhunyt. Őt egy uszkár váltotta, de egy év után Tai is nyugdíjba vonult. Jelenleg, 2005 óta Murt Kennard látja el a hivatali teendőket, aki úgy tűnik, sikeresebb két elődjénél, mivel már kétszer is újraválasztották.

9. Freetown Christiania

Koppenhága egyik nevezetessége az 1971-ben kikiáltott autonóm városrész, Christiania, mely közel ezer állandó lakossal rendelkezik, de csak alig 1 km2-en terül el. Rendelkezik számtalan üzlettel, étteremmel, vannak bárok, mozi, sőt egy saját színtársulatuk is. A területen nem működik rendfenntartó hatóság, így az anarchia mellett szabadon virágzik a gyengébb drogok kereskedelme és használata. A kommunát a dán hatóságok nem ismerik el önálló államnak és – bár a területnek önálló státusza van – állandó vita tárgya a jogi státusz meghatározása. A kormány többször megpróbálta már felszámolni a „mikroállamot”, de mivel sokan úgy tekintenek rá, mint a felszabadult dán életmód egyik jelképére, ezért a közvélemény támogatja a fennmaradását. Teszi ezt már csak azért is, mert a terület turistalátványosságnak sem éppen utolsó.

10. Mollosia Köztársaság

Közép-Amerika, Nevada állam területén 1977-ben Kevin Baugh megalapította birtokán a saját államát, ahova ha valaki el akar látogatni, bizony útlevélre lesz szüksége. A mindössze 0,11 km2-es területen elfekvő állam eleinte királyság volt, majd Népi Demokratikus Köztársasággá alakult, amely azután Köztársasággá lett. Elnöke Őexcellenciája Kevin Baugh. A Köztársaság saját postával, bankkal, turisztikai látványossággal, online mozival és rádióval rendelkezik, és nem utolsósorban saját haditengerészettel és saját időzónával is büszkélkedhet. A lakosságot az elnök családja adja – jelenleg 6 fő –, és mindent megtesznek azért, hogy függetlenek lehessenek az USA-tól. 

(írta: aretti)