Sok éve kering már az asztronómiai köztudatban egy tizedik (vagy kilencedik, ha a Plútót nem számítjuk) bolygó létezése. A CalTech tudósainak nemrég közzétett megfigyelései is ezt támasztják alá. A Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársai szerint a Kuiper-öv nevezetű, a Neptunusz keringési pályáján túl elhelyezkedő kisbolygóöv anomáliáira ugyanis az egyik, ha nem az egyetlen magyarázat egy eleddig ismeretlen nagytömegű égitest léte. 

Bár a bolygó jelenleg nem több, mint matematikai modell, már neve is van (bár nem túl fantáziadús): Kilences Bolygó. A feltételezett égitest a hol bolygónak, hol törpebolygónak minősített Plútónál is nagyobb kerületű pályán kering, tömege pedig tízszerese a Földének. Mivel a Neptunusznál is hússzor messzebb van a Naptól, számítások szerint 10-20 ezer évbe telik, hogy megkerülje azt. Az égitest – ha tényleg létezik – valószínűleg borzasztóan hideg és sötét, hogy miért, azt az Index cikke részletesen tárgyalja.

A felfedezésre egyébiránt állítólag már több mint harminc éve is sor került: az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) elnevezésű műhold 1983-ban olyan bizonyítékot tárt fel a tizedik bolygóról, hogy a projekten dolgozó egyik asztronómus szerint "már csak a keresztelő maradt hátra". Miután a Voyager és a Pioneer űrszondák megerősítették ezt az észlelést, és kiderült, hogy a távoli óriásbolygó olyan elnyújtott ellipszis mentén mozog, amely időnként "betör" a Naprendszer belső tartományaiba, az indokolatlan pánik elkerülése miatt a felfedezést titkosították.

Kilenc vagy tíz?

Régóta élnek már spekulációk a köztudatban, hogy létezik egy rendkívül távoli pályán keringő, nagy és rejtélyes bolygó a Naprendszerünkben, aminek felfedezése még várat magára. Közkeletű nevén ez az X-bolygó. Ezek az elképzelések még abból a korból származnak, amikor a Plútót is bolygónak tartották. Hogy ezek után mégis miért nem Tízes Bolygó lett, annak oka jelentős részben keresendő a bejelentők személyében. A publikáció gazdái Konstantin Batygin és Michael Brown: az a Brown, akinek az indítványa nyomán még 2006-ban lefokozták a Plútót, így a Naprendszerben nyolc hivatalos bolygó maradt.

A Nibiru visszatér?

A sumér Enuma Elish agyagtáblákra írt történetéből származik az X-bolygó alapgondolata: egy lakott bolygóról van szó, mely közel 3600-4000 évenként földközelbe kerül. Pesszimista hangok szerint a legközelebbi ilyen alkalom tragikus véget fog érni. A feltételezések szerint az égitest egy szélsőségesen nyújtott elliptikus pályán halad, azaz normálisan nehezen megfigyelhető, ám időszakonként betör a Naprendszer belsőbb zónáiba, jelesül a Föld közvetlen körzetébe is. A Nancy Lieder által a köztudatba bedobott Nibiru-kataklizma pedig egy túl közeli találkozásra utal, melynek 2003-ban kellett volna bekövetkeznie eredetileg. A hölgyet elmondása szerint erről szürke földönkívüliek tájékoztatták.

A mítosz bibliai analógiákat is tartalmaz: a legenda a bolygót benépesítő fajt anunnakinak nevezi, amely sumér nyelven azt jelenti: "akik az egekből jöttek le". Nyelvészek rokonságot vélnek felfedezni az anunnaki és a héber anák, valamint nefilim szavakkal, amelyek szintén az emberi fajon kívüli lényeket jelölnek. De az Újszövetség is utal egy jövőben bekövetkező kozmikus kataklizmára: „a harmadik angyal is trombitált, és

leesék az égről egy nagy csillag, égve, mint egy fáklya,

és esék a folyóvizeknek harmadrészére, és a vizek forrásaira” (Jelenések könyve 8:10).

A friss tanulmány viszont nem szolgáltat kézzelfogható bizonyítékot az égitest létezésére, és különösen nem arra, hogy bármilyen veszélyt jelentene.