Barack Obama hirosimai látogatása során nem kért bocsánatot a város elleni atombomba-támadásért. Ez nem jelenti azt, hogy Amerika soha nem kért bocsánatot hivatalosan olyan tettekért, amelyeket az utókor súlyosan elítélt. Igaz, nem túl gyakran történt ilyen bocsánatkérés, összesen ötször. A történelmi példák közül kettő is a második világháborúhoz kapcsolódik.  

1. Klaus Barbie bújtatása

A “Lyoni hóhér” 1951-ig Németországban bujkált, majd Olaszországon keresztül Bolíviába menekült. 1983-ban a New York Times beszámolt arról a vizsgálatról, ami megállapította, hogy a hírhedt háborús bűnöst, Gestapo-parancsnokot az amerikai hadsereg alkalmazta fizetett besúgóként, és magas rangú tisztek adtak neki védelmet, nemcsak Európában, hanem Dél-Amerikában is. Barbie-t végül 1983-ben kiadták Franciaországnak, ahol életfogytiglanra ítélték. (1991-ben halt meg a lyoni börtönben.) Az Egyesült Államok 1984-ben hivatalosan bocsánatot kért Klaus Barbie bújtatása miatt.

2. Japán származású amerikai állampolgárok internálása

10 héttel a Pearl Harbor elleni támadás után Roosevelt elnök elrendelte az amerikai állampolgársággal rendelkező, és az Egyesült Államokban élő japán származású személyek internálását. 120 ezer embert fosztottak meg otthonuktól, javaiktól és személyes szabadságuktól a háború végéig. Amerika csak 1988-ban, a Ronald Reagan által aláírt törvényben (címlapképünkön) kért bocsánatot az internáltaktól, akik 20 ezer dollár jóvátételt is kaptak ekkor.

3. A Hawaii Királyság megdöntése

1893-ben amerikai származású üzletemberek egy csoportja puccsot szervezett Lili’uokalani hawaii királynő ellen. A zendülőket amerikai tengerészgyalogosok támogatták, akiknek sikerült elűzniük a uralkodót. Az új köztársaságot 1898-ban az Egyesült Államok annektálta. A puccs 100. évfordulóján, 1993-ban a kongresszus két háza együttes nyilatkozatában kért bocsánatot a hawaii néptől a lázadásban vállalt amerikai szerepvállalásért.

4. A Tuskagee-emberkísérlet

1932-ben indította az alabamai Tuskagee Intézet – a szövetségi egészségügyi szolgálat tudtával – azt az évtizedes kísérletsorozatot, amelyben több száz fekete férfin vizsgálták a szifilisz hosszútávú hatásait. A tesztalanyokat félrevezették, és nem kaptak gyógyszeres kezelést, jóllehet ezt állították nekik. 399 ember halt meg a kísérletsorozat következtében, amelyre csak 1972-ben derült fény az AP hírügynökség tényfeltáró riportja nyomán. A túlélők 10 millió dolláros kártérítést kaptak, és Bill Clinton 1997-ben bocsánatot kért a törvénytelen emberkísérletekért.

5. A rabszolgaság és a Jim Crow-törvények

Bármilyen meglepő, az amerikai rabszolgaságért és a feketéket diszkrimináló rasszista törvényekért csak 2008-ban kért hivatalosan bocsánatot a washingtoni képviselőház.

Forrás: a Smithsonian magazin gyűjtése