A “pokol kapuit nyitja meg a térség és az egész világ számára” Donald Trump, ha áthelyezi az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe – ezzel fenyegette meg január 15-én Mahmúd Abbasz pártjának, a Fatahnak a szóvivője, Oszama Qawasmeh Izraelt és az Egyesült Államokat. A palesztin politikus drámai hasonlata sajnos valóságos terrorveszélyt jelent, de vajon vannak-e a Földön olyan helyek, amelyekre igaz lehet az, hogy a "pokol kapui"? A History Channel dokumentumfilmje öt ilyen helyet is bemutat.

A pokol több vallás és kultúra szerint az örök kárhozat helye, ahová haláluk után jutnak a tisztátalan lelkek. Sokan azonban úgy tartják, hogy az alvilágnak léteznek bejáratai a Földön is – vulkánok, lávatavak és izzó barlangok, amelyeken keresztül betekintést nyerhetünk az örök tűz és szenvedés birodalmába. A "pokol kapui" különböző földrészeken lehetnek: Közép-Amerika, a sarkvidék, a mediterrán térség és az afrikai kontinens egyaránt rejtenek olyan helyszíneket, amelyeket évezredek óta az alvilág bejáratának tartanak.

A mítoszok szerint milliók szállhattak alá a Föld mélyébe, de csak a Biblia számol be arról, hogy valaki vissza is tért: Jézus Krisztus

A History Channel A pokol kapui című dokumentumfilmje az alvilág öt földi kapujához kalauzolja el a nézőket, miközben bemutatja, hogyan változott a pokol koncepciója a történelem folyamán..

Vajon a pokol örök tüze valóban a talpunk alatt ég? Lehetséges eljutni az alvilágba a Földről? Hogy gondolkodtak az ősi kultúrák a másvilágról? 

Masaya-vulkán, Nicaragua

A dél-amerikai bennszülöttek már a kezdetek óta földöntúli erőt tulajdonítottak a hatalmas, füstöt okádó Masayának, amelyre a vulkánisten lakhelyeként tekintettek, előtte gyakran emberi áldozatokkal tisztelegtek. A tűzhányót a 16. században ’boca del infiernó'-nak keresztelték a spanyol felfedezők, ami annyit tesz, a pokol szája. A felderítők leveleikben tűzről, mérgező füstről és feneketlen sötétségről írnak, így a keresztény spanyoloknak meggyőződése volt, hogy az Újvilágban ráleltek az alvilág földi bejáratára…

Hekla, Izland

A Hekla Izland legaktívabb vulkánja, 874 óta több mint 20 alkalommal tört ki. A középkorban úgy tartották, hogy a hegy a pokol tüzét ontja magából, a kitörést kísérő földrengésről és sikolyokat idéző hangokról pedig arra következtettek, hogy a kráterből gonosz lelkek szabadulnak ki, amelyek a környező falvakban előforduló halálesetekért felelősek. Ezért a vulkán a mai napig a ’Pokol Kapuja’ nevet viseli.

Xibalba, a Maja alvilág bejárata, Belize

A maja nép ősi mondavilágában felfedezhető egy, a purgatóriumhoz nagyon hasonló koncepció, a Xibalba (vagy más néven: a ’Félelem Helye’), amelyen a lelkeknek keresztül kell menniük, mielőtt a paradicsomba értek. A mítosz szerint a másvilágra induló szellemeknek először egy skorpiókkal és vérrel teli folyón, majd sötét, késekkel szegélyezett termeken kellett átjutniuk, végül pedig denevérekkel és jaguárokkal küzdöttek meg. Kutatók a belizei Tapír-hegység barlangrendszerének egyik bejáratánál emberi áldozatok maradványaira, egy ősi maja oltárra és egy kikövezett útra bukkantak. A régészek szerint a maják úgy hitték, hogy a barlang belseje maga a Xibalba.

Tainaron, a Tartarosz bejárata, Peloponnészoszi- félsziget

Kutatók szerint a görög mitológiából ismert Tartaroszt minden bizonnyal egy dél-görögországi, elárasztott barlangrendszer inspirálhatta, amely keskeny bejárataival, földalatti folyóival, cseppkövekkel csipkézett üregeivel és végtelen sötétségével valóban olyan hangulatot áraszt, mintha a következő sarkon Hádész várna az odalátogatókra...

Erta Ale, Etiópia

A világ egyetlen lávatava, az Erta Ale Etiópia és Eritrea határán húzódik, neve a helyi afar nyelven annyit tesz: ’Füstölgő hegy’. A vulkán krátere mindössze 85 méter mély, ezért a tűzhányóban fortyogó láva jól látható, sőt néha túl is csordul a peremen. A pokol érzetére tovább erősít a tény, hogy az Erta Ale-nek a világ egyik legforróbb sivataga ad otthont, ráadásul gyakoriak a merényletek is a kelet-afrikai országban.