"Európa odadobja gyermekeit az iszlám molochnak"
Giulio Meotti: A léha vezetők nem törődnek a jövővel
Mennyit érnek a gyermekek egy hedonista Európában? Mi történt azzal a felelősséggel, amellyel egy uralkodó az állampolgárok védelmére tartozik? – teszi fel a kérdést a manchesteri merénylet után Giulio Meotti olasz újságíró. Az Il Foglio munkatársa az izraeli Arutz Sheva hírportálnak írt véleménycikket. “Mikor döntöttek úgy az európai kormányok, hogy a gyermekeinket Nizzától Manchesterig fel kell áldozni a radikális iszlámnak, és arról, hogy fotótémák legyenek újságok számára?”
Giulio Meotti, az Il Foglio szerkesztője
Európa az ártatlan áldozatokat siratja. Majd visszazökken a közönyös normalitásba és tovább csacsog.
Van ellenség, amelyet le kell lepleznünk, és harcolnunk kell ellene, megfizetve azt az árat, ami a szabadságunk és a nyugati életformánk megvédéséhez szükséges. És igen, ez az ár nagyon drága lesz.
Európának meg kell tanulni úgy válaszolni, mint ahogy az oroszok tették Beszlán után, ahol az oszétiai iskolában iszlám terroristák több száz gyermeket és ártatlan embert mészároltak le. Vagy mint az izraeliek a tel-avivi Dolphinariumban történt támadás után.
Európa eléri azt a pontot, amikor Allah katonáit házról házra járva kell levadászni, mint Moszulban és Rakkában.
“Est regis tueri cives”: A király kötelessége, hogy megvédje állampolgárait. Vagy azt gondoljuk, hogy a lusta életmódunk további élvezetéhez táplálnunk kell az iszlám molochot, mint a karthágóiak istenét, amely gyermekáldozatokat követelt a város megvédelmezéséért cserébe?
Még egy felvetés: Lehetséges, hogy Európa vezetői azért választották a harc elkerülését, mert ők gyermektelenek? Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Stefan Löfven svéd miniszterelnök, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, Nicola Sturgeon skót első miniszter és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker egy dologban egyformák: mind gyermektelenek.
Nem rendelkeznek a legerősebb befektetéssel annak az országnak a jövőjében, amelyet vezetnek.
Akiknek gyermekeik és unokáik vannak, azokat motiválja a szándék, hogy védelmet adjanak nekik, és biztosítsák számukra a legjobb lehetőséget a jövőbeli boldogulásra.
Egy gyermektelen vezető talán nem lát tovább a jövőbe, mint a saját életideje. Izraelben ez elképzelhetetlen lenne.
A demográfiai és kulturális önégetés a bomba az európaiak számára, akik ellenőrzés nélkül muszlimok millióit fogadják be országaikba. Ez pusztító következményekkel jár, és felgyorsítja a társadalom évszázadok alatt felhalmozott kulturális és civilizációs értékeinek a pusztulását.
Gyermekek helyett Európának egy fáradt utolsó kívánsága van.
A jelenlegi európai egzisztenciális helyzetet Emmanuel Macron személyesíti meg: Maradj az egyetemen harmincnyolc éves korodig, ne legyenek gyermekeid, tölts évente két hónapot a nizzai tengerparton, libamájat majszolgatva, és vonulj fel a 28 órás munkahétért.