Az ENSZ december 21-ei rendkívüli közgyűlésén a tagállamok arról szavaztak, elfogadják-e Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Európai szemmel az eredmény botrányos és szégyenletes: a kontinens nagyhatalmai egységesen nemet mondtak erre a kérdésre. Berlin, Róma, London, Párizs, Madrid és Brüsszel azt a várost tagadták meg, mint a zsidó állam fővárosát, ahol a zsidó Megváltó az életét adta a nemzetekért. A Birodalom örökösei három nappal karácsony előtt Jézussal szemben újra Barabást és Pilátust, Titust és Hadrianust választották.

Az ENSZ 193 tagállama Jeruzsálem státusáról szavazott, miután palesztin kezdeményezésre Törökország és Jemen rendkívüli közgyűlést kezdeményezett annak nyomán, hogy Donald Trump december elején elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A határozati javaslat - név említése nélkül, de egyértelműen - elítélte az amerikai elnök döntését.

Zöld: mellette, Piros: ellene, Sárga: tartózkodott, Üres négyzet: nem vett részt

A szavazás számszerű eredménye szerint 128 ország igennel szavazott a javaslatra (vagyis elutasította azt, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa), 9 ország elutasította (vagyis elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának), míg 35 ország tartózkodott, 21 ország pedig nem vett részt a szavazáson. Az egyes államok döntése a fenti táblázatban látható.

Donald Trump üzenete az ENSZ-nek, magyar szinkronnal

Az eredmény az összesített számokon túl számos fontos tanulsággal szolgál:

1. Ha Izrael legalapvetőbb nemzeti érdekéről van szó, egyetlen egy országra számíthat érdemben: az Egyesült Államokra, amely története során mindig kiállt Izrael mellett (leszámítva Barack Obama 2015-ös döntését, amikor átengedett egy Izraelt megbélyegző Biztonsági Tanács-határozatot). A Jeruzsálem mellett kiálló többi állam (Guatemala, Honduras, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Paulu, Togo) szavazata tiszteletre méltó, ámde súlytalan.

2. Az ígéretes kétoldalú gazdasági kapcsolatok ellenére Kína és Oroszország nem változtatott Izraelt elítélő külpolitikáján. 


3. Jeruzsálem ügyében azok az országok sem álltak ki Izrael mellett, amelyek általában együtt szavaznak az Egyesült Államokkal, mint Kanada és Ausztrália.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet beszéde a Biztonsági Tanács szavazása előtt 

4. Kanada és Ausztrália tartózkodása visszalépés az eddigi álláspontjukhoz képest, de a többi 33 állam tartózkodása - köztük Magyarországé - óvatos, de pozitív jelzés Izrael számára, hogy nem zárják ki a jövőben Jeruzsálemnek, mint Izrael fővárosának az elismerését. Közvetett módon a további 21 ország távolmaradását is lehet így értelmezni.

5. Vannak olyan térségek, ahol ha lassan is, de javul Izrael elfogadottsága, például Latin-Amerikában (Honduras és Guatemala kiállt Jeruzsálem mellett, Argentína, Kolumbia, Mexikó, Dominika, Jamaica, Paraguay, Antigua, Vanutu és Haiti pedig tartózkodott) valamint Afrikában, ahol szintén több ország tartózkodott a szavazásnál.

6. Kiderült, hogy Izrael Európában egyedül a közép-kelet európai országokra számíthat, a kontinens 7 tartózkodó állama mind ebből a térségből került ki. Ezek:

Magyarország, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Románia, Lettország, Bosznia-Hercegovina

Utóbbi ország muszlim többségű, ezért külön tartózkodása kifejezetten bátor lépésnek számít. A térségben távol maradt a szavazástól Ukrajna és Moldova is.

A júliusi budapesti csúcstalálkozó résztvevői közül Szlovákia elutasította Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát

A térségből hat ország szavazott Jeruzsálem ellen: Szlovénia, amely rendszeresen a nyugat-európai országokkal együtt voksol; az iszlám országok mellett rendszeresen kiálló Bulgária; két balti állam, Litvánia és Észtország valamint Szerbia és Szlovákia. A pozsonyi döntés kifejezett csalódás Izrael számára, hiszen a nyáron a V4-es országok budapesti csúcstalálkozóján még Robert Fico is szolidaritásáról biztosította Benjamin Netanjahut.

7. A latin-amerikai, afrikai és kelet-közép európai országok árnyalt döntése azt jelzi, hogy van eredménye az aktív izraeli külpolitikának, mert pont ez a három térség az, ahol Benjamin Netanjahu az elmúlt egy évben körutat tett.

8. Az Iszlám Konferencia Szervezetének 57 tagállama egységesen megszavazta a határozati javaslatot, ami természetesen várható volt. Izrael számára némi biztatást adhat az, hogy a szavazás előtt, a már-már rituálisnak mondható anticionista és Amerika-ellenes felszólalásokból ezúttal az arab országok kimaradtak,

ezt a dicstelen szerepet most Észak-Korea, Pakisztán, Törökország, Kuba, Malajzia, Venezuela és Irán töltötte be.

9. Végül a legszomorúbb és egyben legaggasztóbb eredmény Nyugat-Európa szereplése.

A szégyenlistán ott van minden egyes északi és nyugati uniós tagállam:

Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia.

A mediterrán EU-tagállamok szintén elutasították Izrael jogát Jeruzsálemmel kapcsolatban, ami Görögország és Ciprus esetében kifejezett csalódás Netanjahu számára, mert Izrael ennek a két államnak rendkívül előnyös együttműködési lehetőséget kínált a földközi-tengeri földgázvagyon hasznosításában.

Az EU-n kívüli európai országok sem maradtak semlegesek: Svájc, Norvégia, Monaco, Izland, Lichtenstein Jeruzsálem ellen szavazott (San Marino és Moldova távol maradt. A Vatikán nem ENSZ-tagállam, de Ferenc pápa egyértelművé tette, hogy hol áll, amikor elítélte Trump elnök bejelentését)

Nem kérdés, a szavazás során Európának volt a legnagyobb felelőssége, hiszen Jeruzsálem státusába a mai ható érvénnyel a Római Birodalom avatkozott be, amikor előbb meghódította, majd lerombolta Jeruzsálemet végül pedig Hadrianus rendeletével a város nevét is eltörölte, és végleg elszakította Izraeltől.

A várost Európa soha nem adta vissza jogos tulajdonosainak, akiktől elbitorolta és akiket elűzött.

A 2017-ben felerősödött Jeruzsálem-vita azt jelzi, hogy a történelmi döntések továbbra is hatnak. Berlin, Róma, London, Párizs és Madrid ma újra azon őseik mellé állt, akik eltiporták, és felfalták és összezúzták Izraelt. Döntésük súlyos morális, spirituális és politikai következményeivel e nemzeteknek számolniuk kell - meglehet, már 2018-ban.