2015. máj 13.

Az ember, aki legyőzheti Darwint

írta: vigyazo
Az ember, aki legyőzheti Darwint

Mi tesz valamit élővé vagy holttá?

jeremy_england_span.jpg

Jeremy England a Harvard egyetemen diplomázott. Magas testalkatú, sovány fiatal ember. Ránézésre pont az a típus, amit egy elméleti fizikustól várunk – a rendezetlen szakállával és kócos hajával. Ugyanakkor a legújabb divatos Adidas cipőt hordja és kipát a fején, de ami még szokatlanabb benne az az, hogy nagyon sokat beszél Istenről. A fiatal tudós azt kutatja mi az a közvetlen lépés, ami megelőzi az élet kialakulását. Munkássága felkeltette a témában jártas professzorok figyelmét, és többek szerint, ha így halad, nagy esélye van a darwini elmélet megdöntésére. 

Englandra a szakmai fórumokon (például a Qunta Magazin vagy a Scientific American) kívül a laikus média is felfigyelt, ki-ki saját szempontjai szerint magyarázva a kutató teóriáját. Az al-Dzsazíra angol nyelvű adásának egyik munkatársa például azt állította, hogy England "brilliáns elmélete rémületbe kergeti a keresztény fundamentalistákat és a kreacionistákat". Az NBC televízió szerint England éppen az evolúció szükségességét bizonyította, az orosz RT csatorna viszont a darwinizmust meghaladó alternatív tudósként mutatta be.  Az ozy.com hírportál pedig a tudomány "felemelkedő csillagaként" ír a hívő tudósról, aki "egy nap meghaladhatja Darwint is".

Jeremy elméletének lényege, hogy megfelelő körülmények között, az atomok bizonyos csoportja spontán elkezd rendeződni úgy, hogy az energiát még hatékonyabban tudja felhasználni. Idővel, és a megfelelő mennyiségű napfénnyel párosítva az atomok ezen csoportja megdöbbentően közel tud kerülni egy olyan elrendezéshez, amit ma életnek nevezünk. Sőt, egyesek szerint: azok a dolgok, amikről ma úgy gondolkodunk, hogy élettelenek lehet, hogy mégis „élnek”. Minden attól függ, hogy hogyan határozzuk meg az élet fogalmát.

Az emberek úgy gondolnak az élet kezdetére, mint egy egyedülálló folyamatra. Jeremy felfedezése az életet fizikai törvényszerűségek sorozataként mutatja be, nem pedig úgy mint valami véletlent

 - mondja Vijay Pande, a Stanford kémikus professzora.

Ez az ötlet még ha hihetetlennek tűnik is,  mégis felkeltette a figyelmét a nagyon magas rangú tudományos köröknek is. Darwin lehet, hogy elmagyarázta a világunk összetettségét, mégsem tudott adni semmiféle választ az intelligens lények megjelenésére. Jeremyt az emeli ki a társai közül, hogy folyamatosan azt kutatja, hogy mi az a lépés, ami megelőzte az élet kialakulását – állítja Carl Franck, a Cornell fizikus professzora., aki közelről kíséri figyelemmel England munkáját.

Minden harmincadik évben van egy óriási nagy előre lépés. Már a nyakunkon van a következő. Lehet, hogy pont ez lesz az. Lehet, hogy  egy modern ortodox zsidótól fog származni, aki tornacipőt visel.

 - mondja Franck.

Jeremy mielőtt  Istenhez fordult – napi háromszor imádkozik – tudós volt. Mióta csak olvasni tud, mindig különböző témájú könyveket bújt a filozófiától elkezdve zenén keresztül a fantasztikus irodalomig, mindent elolvasott. 9 éves korára elérkezett Stephen Hawking Az idő rövid története című művéhez. „Nem igazán értette, mit olvas, de nagyon keményen próbálkozott vele, hogy megértse.” mondja édesapja, Richard England, aki közgazdaságtant tanít a New Hampshire Egyetemen.

Igen, Jeremy apja közgazdász, az anyja pedig tanár. Kiskorukban sokat vitték a két gyereküket múzeumokba, meglátogatták a Harvard Egyetemet. Az idősebb England nem gondolja, hogy neveltetéséből adódna fia kíváncsisága a tudományok iránt. Jeremy egyik gyerekkori barátja emlékszik rá, hogy egyszer, amikor még csak három évesek voltak, Jeremy azt mondta neki: „Tudod Adam, ha a dinoszauruszok kihalhattak, mi is ugyanúgy kihalhatunk.” Jeremy azt mondja, hogy hét éves korában kezdte el gyötörni a gondolat, hogy „még nem tud eleget”. Ez az érzés vitte végig az útján – Harvard, Oxford, Stanford és Princeton egyetemeken, és a három éves MIT tanítói karrierjén is.

51114_img_0450-edit.jpg

Fiatal korában Isten nem játszott nagy szerepet az életében. Az édesanyja zsidó származású, édesapja lutheránusként lett felnevelve ugyan, de nem igazán vonzódott soha ehhez a protestáns gyökérhez, nem voltak túl gyakoriak a vallási témájú beszélgetések a családban. Húsvétkor elfogyasztották az ünnepi ebédet, hannukára meggyújtottak pár gyertyát, de a család nem tartott Bibliát az otthonában. Jeremy anyja Lengyelországban született 1947-ben, egy családban, amit tönkretett a holokauszt. Legtöbb hozzátartozóját – a nagyszüleit is beleértve – a nácik öltek meg. Ezek után a megrázó események után, a judaizmus negatív érzéseket keltett benne, teljesen elhatárolódott attól.

Talán ironikusnak tűnik, de pont az antiszemitizmus taszította bele Jeremyt abba a hitbe, amitől az anyja elfordult. A 2000-es évek elején az Oxford Egyetemen találkozott először Izrael ellenes nézetekkel az osztálytársai között, ami arra ösztönözte, hogy még többet olvasson és emberekkel vitatkozzon és ez által is még többet tanulhasson. Mindez odáig vezetett, hogy öt évvel később, 2005-ben életében először ellátogatott Izraelbe – amibe teljesen „beleszeretett”. 

A Tóra tanulmányozása olyan szellemi elkötelezettséget jelentett, amelyhez hasonlót eddig soha sem tapasztaltam

- meséli Jeremy.

Az embrionális fejlődés témakörében végzett doktori tanulmányai alatt állandóan visszatérő kérdése volt a: Mi tesz valamit élővé vagy holttá? Később publikált is egy egyenletet 2013-ban arról, hogy mennyi energia szükséges ahhoz, hogy megtörténhessen az ön-sokszorozódás. Jeremy számára ez volt a kezdet. „Nem tudtam megállni, hogy ne erről gondolkozzak. Nagyon frusztráló volt.” A következő évben elkezdett dolgozni egy másik anyagon is, amiben felhasználva a múltbeli kutatásainak eredményeit, azt magyarázza el, hogy milyen szigorú feltételek mellett lehetséges az élet megjelenése.

Darwin és a természetes kiválasztás teóriája azt magyarázza meg, hogy az élő szervezet hogyan törekszik a túlélésre. England nem vitatkozik ezzel az állítással, hanem azt állítja, hogy ez így magában még elég bizonytalan. Például  azt mondja, hogy a kék bálna és a fitoplanktonok hasonló környezetben fejlődnek – ami az óceán – de fejlődésük összehasonlíthatatlanul különbözik. Mert bár ugyan mind a ketten hasonló anyagokból épülnek fel, a DNS-ük teljesen különböző.

bchafmzye4uofqye5yvs.jpg

Vegyünk például egy opera énekest, aki egy kristály poharat tart a kezében és énekel a színpadon. Jeremy azt állítja, hogy bizonyos idő elteltével az atomok átrendeződnek a pohárban úgy, hogy az a legjobban tudja felhasználni az énekes hangjából áradó energiát, hogy megvédje az üveg épségét. Akkor most mi is a különbség egy plankton jellegű szervezet, ami generációkon keresztül fejlődik és az üvegpohár között? Élővé válik-e ettől az a pohár?

Érdekes ilyen dolgokon elgondolkozni. Sajnos, Jeremy munkája még semmiféle magyarázatot nem adott eddig a kérdésre, de a professzor kitartóan küzd tovább. Így még előttünk van, hogy meglássuk mi lesz ebből. Az energia felhasználással kapcsolatban több tudós is hasonló nézeteket vall a termodinamikában, de még egyikük sem gondolt arra, hogy ezt az egyenletet az élet keletkezésére alkalmazzák.

Még nem tett le elég kártyát az asztalra.Több bizonyítható magyarázatra van szükség

- mondja Franck.

És mi köze mindehhez Istennek? A kutatásai során Jeremy is eljutott arra a pontra, amikor választania kellett a tudomány és a vallás között. Míg a darwinizmus és a kereszténység ellentétes nézeteket vall, addig a judaizmus nem áll szöges ellentétben a tudománnyal. Az amerikai rabbinikus tanács azon az állásponton van, hogy „az evolúció elméletét, ha helyesen értelmezik, akkor az nem összeegyeztethetetlen az isteni teremtésben való hittel.”

Jeremy álláspontja szerint a tudomány csak magyarázatokat és előrejelzéseket ad, de soha nem mondja meg, hogy mit kellene csinálnunk ezekkel az információkkal. Ez az a pont, ahol a vallás kerül előtérbe. Ez az tudós, aki Darwinnal verseng, az életének elmúlt 10 évét a Tóra tanulmányozására fordította, és arra, hogy szóról szóra átvizsgálva azon gondolkodjon, hogy mit jelent az élet. És mire jutott? Nincsen rá általános magyarázat. Ha megvizsgáljuk a „teremtés” fogalmát, Jeremy azt javasolja, hogy ne úgy gondoljunk rá, mint a Föld megformálására szó szerint, hanem inkább, mint a Föld nevének adására. A Bibliában vannak olyan kifejezések, amiket másképpen is lehet értelmezni, mint ahogyan azt már megszoktuk.

Erre egy jó példa akár József története, akit az álmok embereként ismerhetünk meg, aki Egyiptom egyik legbefolyásosabb emberévé vált a fáraó mellett. Jeremy felveti a kérdést, hogy mi van akkor, ha József nem egy jós volt, hanem egy tudós.

(szerő: perla)

Szólj hozzá

tudomány evolúció kvantum judaizmus Biblia Isten Darwin Stephen Hawking