Vágó István és az első zsidótörvény
Utoljára 1938-ban nyilatkozott így magyar politikus
Vágó István mai Facebook-bejegyzésében szinte szó szerint idézte Ravasz László református püspöknek az első zsidótörvény felsőházi vitájában tett felszólalását. Vágó István képzett ember, tudja, hogy“kaftános-pajeszos-kalapos zsidók” rajta kívül kiket idegesítettek még.
„Ateistaként nem érdekel a zsidók és az I.ten (kiírva vagy kipontozva, nagy- vagy kisbetűvel, nekem édesmindegy) viszonya,
nehezen viselem a kaftános-pajeszos-kalapos zsidók látványát,
nem hatnak meg szertartásaik, és semmi közösséget nem érzek velük. És nem is akarok”.
Ezt posztolta ki Vágó István a Facebookra, és mint az atv.hu portálnak megerősítette, az idézet valóban tőle származik, és
fenntartja véleményét.
Nos, a televíziós műsorvezető, a Demokratikus Koalíció politikusa nyilván tisztában van azzal, hogy a “kaftános-pajeszos-kalapos zsidók” rajta kívül kiket idegesítettek még.
Például Ravasz László meggyőződéses antiszemita-rasszista református püspököt, aki 1938-ban az Országgyűlés felsőházában ezzel érvelt az első zsidótörvény elfogadása mellett:
„Üljön csak be egy Nyíregyházára menő harmadosztályú kocsiba, amelyben
60-70 hernyósapkás, kaftános zsidó van,
akinek a szájában habzik a jiddis, kérdezze meg magától: ez a magyar, ez Árpád népe, ez Arany János népe?”
A Horthy-korszak antiszemita keresztény értelmiségének felelősségéről a zsidótörvények megalkotásában Karsai László történész írt tényfeltáró cikket, Fajvédők és csendestársak címmel, ebben idézi Ravasz püspök felszólalását is.
Meglehet, Vágó István csak a pártvezetője, Gyurcsány Ferenc által választási programként meghirdetett harcos keresztény-ellenességre akart rátromfolni. Sikerült.
Vágó István nyilatkozatára eddig sem Karsai László, sem a baloldali-liberális értelmiség más képviselője nem reagált.