Egyiptom több mint 80 milliós lakosából 12 millióan élnek nyomornegyedekben. A 18 milliós fővárosban, Kairóban is több híres, vagy inkább hírhedt környék van, ahová turisták nem igen merészkednek. Ezeken a környékeken több millióan próbálnak abból megélni, hogy a mások által kidobott szemetet vizsgálják át és hasznosítják azt, amit még lehet. Közülük nagyon sokan gyerekek, akiknek a jövője kilátástalan. Főként rajtuk igyekszik segíteni egy 65 éves kopt keresztény asszony, Maggie Gobran, más néven Maggie mama, akit 2012-ben Nobel-békedíjra jelöltek.

Az egyiptomi Teréz anyának is nevezett hölgy 1989 óta tevékenykedik azon, hogy segítsen a város nyomornegyedeiben, illetve Felső-Egyiptom elmaradott térségeiben élő keresztény gyermekeken, akiket gyakran a hitük miatt is üldöznek, bántanak. Az „István gyermekei” nevű nonprofit segélyszervezet – amely István vértanúról kapta nevét - elszegényedett muzulmán és bahá’í gyermekeket is felkarol.

A CBN televízió tudósítása Kairóból:

Az alapító Maggie mama felső-középosztálybeli családból származik és marketing menedzserként, valamint a kairói Amerikai Egyetem számítástechnika professzoraként dolgozott. 1989-ben adta fel karrierjét, amikor személyesen is megtapasztalta, hogy milyen körülmények között élnek a nyomornegyedek lakói. Gobran elmondása szerint az emberek ma nagyobb szükségben élnek mint valaha. A 2011-es zavargások, amelyek megdöntötték Mubarak uralmát, hosszú évekig tartó nyugtalanságba torkolltak és ez erősen kihatott a gazdaságra.

 Az „István gyermekei” egészen kisgyermekkortól igyekszik programokat, képzéseket kínálni a gyermekeknek. A szervezet mára közel 90 központot hozott létre és ezzel becslések szerint 30.000 alacsony jövedelmű egyiptomi családon segített.

Azt akarom, hogy minden gyerek tudja, hogy mennyire szeretem őket. Elfogadom őket, tisztelem őket.

- nyilatkozta Gobran.

 A nyomornegyedekben élő kisgyerekek, tinédzserek számára a jövő nem sok jót tartogat. Legtöbbjük szüleinek segít napi néhány dollárért a városból érkező szeméthalom között turkálni, oktatásról, normális lakhatási körülményekről álmodni sem mernek. Sőt, legtöbbjüktől azt sem kérdezte még meg soha senki, hogy mire vágynak, mik a terveik a jövőben. A pártfogoltak közül van, akinek legnagyobb álma az volt, hogy megehessen egy paradicsomot, de olyan kisgyermekkel is kapcsolatba kerültek, aki korábban soha nem aludt ágyban.

Az oktatás kulcs szerepet játszik abban, hogy ezek a családok kitörhessenek a szegénységből.

- állítja Gobran.

Egyiptomban a tanárok bére igen alacsony, ezért legtöbben magán korrepetálásokból élnek meg, amiért keményen fizetniük kell a családoknak. Az ENSZ becslései szerint évente 2,4 milliárd dollárt költenek az országban magánoktatásra, ami viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy egy tanuló sikeresen vizsgázhasson. A Világgazdasági Fórum felmérése szerint az ország 144 közül a 141. helyen végzett az oktatás minősége szempontjából. Bár óriási előrelépések történtek az utóbbi években, az egyiptomi felnőttek közel 30 százaléka a mai napig is írástudatlan.

Azért, hogy ne csak az alapokat tudják megadni, 2012-ben a segélyszervezet megnyitotta első iskoláját az egyik legrégebbi nyomornegyedben, ahová már most óriási a várólista. Maggie mama úgy véli, hogy munkája halála után is folytatódni fog, a tervek már megvannak ehhez. Azzal ő is tisztában van, hogy soha nem mondhatják azt, hogy eleget tettek, látván az Egyiptomban tapasztalható szegénység mértékét.

De bármibe is kerül, támogatjuk őket. És aztán mi tanulunk tőlük.

 - mondja Maggie.

Maggie mamáról és az István gyermekei szervezetről az alábbi angol nyelvű videóból tudhatunk meg még többet:

Korábbi posztjainkat a kopt keresztényekről itt és itt és itt olvashatod.

(írta: space)