A kuvaiti al-Dzsarida napilap szerint Benjamin Netanjahu mérsékelt arab államokkal összefogva szeretné megakadályozni Barack Obama tervét arra, hogy az ENSZ főtitkára legyen. Mint arról korábban blogunkon írtunk, a Jerusalem Post 2016-os újévi előrejelzésében írt arról, hogy az amerikai elnök megpályázná Ban Ki Mun posztját, miután lejár elnöki mandátuma. Most a kuvaiti lap megerősítette az izraeli sajtóértesülést. Mint írják, Obama már tárgyalt a tervről demokrata és republikánus képviselőkkel is.

Az "Obama-projektet" azonban az al-Dzsarida szerint az izraeli miniszterelnök szeretné megakadályozni.

Nem volt elég nyolc év Obamából?

"Nyolc olyan év volt, amelyben folyamatosan akadályozta Izraelt, és most arra készül, hogy új nemzetközi pozícióból okozzon nekünk további nehézségeket" – idézi a kuvaiti lap izraeli forrását. 

A hírt Netanjahu környezetében sem cáfolták. Az izraeli miniszterelnök nem feledte el, hogy tavaly az elnök keresztülvitte Iránnal az atommegállapodást, és ezzel mentesítette az iszlám köztársaságot a nemzetközi szankciók alól. Az al-Dzsarida szerint az izraeliek további panasza Obama ellen, hogy elnöksége alatt Washington közeledett a Muszlim Testvériséghez, megbuktatta Mubarakot és szövetséget keresett a politikai iszlámmal. 

Izrael a kölcsönös érdekek alapján jó kapcsolatokra fog törekedni a térség mérsékelt államaival, miután Obama távozik hivatalából

– idézi a kuvaiti lap Netanjahu tanácsadóját.

Ban Ki Mun főtitkári mandátuma 2016. december 31-én jár le, Barack Obama pedig 2017. január 20-án távozik a Fehér Házból. A két dátum közelsége technikailag lehetővé teszi azt, hogy Obama megpályázza – a november 8-ai elnökválasztás után – a világszervezet első számú posztját. A kérdés csupán az, hogy akarja-e ezt Obama, és ha igen, megválasztanák-e?

Obama soha nem titkolta, hogy szívesebben beszél az ENSZ közgyűlése előtt, mint például a Kongresszusban, ahol kritikusai vannak többségben. Ha továbbra is aktívan részt akar venni a politikában, akkor nem sok választási lehetősége marad.

Támogathatja esetleg – Bill Clintonhoz hasonlóan – felesége elnöki ambícióit. A feltételezés nem is annyira elrugaszkodott, mint elsőre hangzik: a Forbes tavaly nyáron egy cikkében jobb jelöltnek tartotta Michelle Obamát Joe Biden alelnöknél arra, hogy Hillary Clinton kihívója legyen, ám ez a vonat úgy tűnik, már elment – legalábbis 2016-ra. (Bár ha Hillary egy újabb komoly botrány vagy egészségügyi okok miatt esetleg mégis visszalépne, még újra előkerülhet Michelle neve, például akkor, ha kevés idő lenne hátra a választásokig, és a demokraták már nem tudnának végigvinni egy újabb előválasztási folyamatot.)

A másik lehetőség az amerikai elnöknek a politikai továbblépésre, ha Washingtonból New Yorkba vált, az ENSZ élére. Állítólag erre van is Obamában hajlandóság, de a bejelentéssel meg akarja várni az elnökválasztás eredményét. Egy republikánus győzelem után aligha jelentkezne be Ban Ki Mun utódjának, ám ha tovább tudja adni a stafétát Hillary Clintonnak, győztesként nevezhetne a világszervezet főtitkári posztjára. (Persze az is igaz, hogy ha komolyan felmerül Obama ENSZ-jelöltsége, a republikánusok még egy érvet kapnának arra, hogy összezárjanak Hillaryval szemben.)

Nem kérdés, hogy Obama politikai világnézete minden elődjénél jobban illeszkedik a globalizmus célkitűzéseihez. Az elnök többször beszélt arról, hogy a globalizmust nem veszélynek, hanem óriási lehetőségnek látja Amerika és a világ számára – hasonlóan például Ferenc pápához, aki szintén a globális összefogásban látja az emberiség jövőjét. Nem véletlen, hogy sok konzervatív kritikusa szerint már amerikai elnökként is valójában a globalizmus céljait szolgálta. 

Megválasztása új életet lehelne az ENSZ-be, amelyet sokan a világháború utáni korszak relikviájának tartanak. Főtitkárként nemzetek feletti pozíciójából szabadon szónokolhatna kedvenc témáiról, a klímaváltozástól az igazságos világ megteremtésén át a vallások és kultúrák közötti integrációig. 

De vajon megválasztanák-e? Jó eséllyel igen. Megkapná az európai szavazatok nagy többségét, miután népszerűsége töretlen a kontinens vezetői között. Latin-Amerika a társadalmi forradalmárt és a világ javainak újrafelosztóját látja benne, így onnan is megkapná a szavazatok többségét. Az ENSZ 57 muszlim tagállama nem felejtette el Obama 2009-es kairói beszédét, amelyben példaképnek állította az iszlámot, így ez a blokk is mellé állna.

Bár Netanjahu kész minden követ megmozgatni az "Obama-projekt" megbuktatására, reálisan csak Putyin tehet keresztbe az ambiciózus céloknak. Tavaly ősszel látványosan üzengettek egymásnak az ENSZ közgyűlésén, de kérdéses, hogy az orosz elnök – hacsak nem sikerül valaki óriási tekintélyű nemzetközi nevet megnyernie az indulásra – az egy ország-egy szavazat rendszerben fel tudna-e annyi államot lázítani Obamával szemben, ami elég lenne megválasztásának meghiúsításához.