A Hetek pénteken megjelenő számában ismertet egy birtokába került dokumentumot, amiből kiderül: részletes építészeti hatástanulmány készült a kormányzat részére a tervezett kőbányai óriásmecsetről. A tanulmány összefoglalja az általános szabályokat is, amiből kiderül: mecsetet építeni nem könnyű Magyarországon. Ha nincs konszenzus egy projekt körül, a hatóságok szinte biztosan találnak okot az elutasításra. De ha a szándék megvan, lehet megoldás.

Bár Tarlós Isván nyilatkozata szerint lekerült a napirendről a tervezett kőbányai mecsetkomplexum ügye, a miniszterelnök szerint foglalkozni kell a kérdéssel. A Hetek megszerezte azt a kormányzati előkészítő anyagot, ami egy ilyen beruházás építészeti engedélyezési feltételeit vizsgálja.

A dokumentum szerint a kritikus pontok:

1. Mecsetet csak Magyarországon bejegyzett vallási közösség építhet, külföldi alapítvány vagy kormányzati intézmény nem
2. Ha liturgikus célra szánt épület tervezett befogadóképessége meghaladja a 300 főt, speciális feltételeknek kell eleget tenni
3. Az érvényes helyi szabályozási tervek a legtöbb helyen olyan magassági korlátozásokat tartalamznak, amelyek mellett nem épülhetnek minaretek. (Svájcban 2009-ben pont ilyen építési tilalmat vezettek be a minaretépítés tilalmáról szóló népszavazáson)
4. Az övezetváltáshoz szükséges folyamat több évig is elhúzódhat

De az építészeti hatástanulmány szerint mindne problémát át lehet hidalni azzal, ha a Belügyminisztérium „leiratot bocsát ki az önkormányzatok számára” arról, hogyan módosítsák helyi szabályozási terveiket a „liturgikus célú épületek létesítését illetően”.

És egy példa arra, milyen amikor keresztény templomot alakítanak át mecsetté, mint ezt Cipruson, a Szent Nikolaosz Katedrálist, ami ma a Lala Musztafa Pasa Mecset nevet viseli.  

További részletek a Hetek pénteki lapszámában.