Nem hozott sikert Erdogannak a “zsidó kártya” a választásokon. A török államfő hiába támadta a “zsidó médiát” és ígérte “Jeruzsálem felszabadítását”, pártja az elmúlt 12 év leggyengébb eredményét érte el, és elveszítette abszolút többségét a parlamentben. Úgy tűnik, a török választók nem kértek az oszmán birodalom feltámasztásán ábrándozó Erdogan megalomán víziójából.

“Világos, hogy kik a gazdáik. Ott a zsidó tőke a hátuk mögött” - harsogta záró kampánygyűlésén Recep Tayyip Erdogan, aki szerint a New York Times “már II. Abdulhamid szultán óta támadja Törökországot”. Az amerikai lap azzal húzta ki a gyufát Erddogannál, hogy egy tweetben kifigurázta az elnök 1150 szobás új ankarai rezidencáját. “Melyik elnöknek van 30-szor nagyobb palotája, mint a Fehér Ház?” - posztolta a lap.

Ebben a gigantikus palotában fogadta nemrég Erdogan Mahmúd Abbaszt is, panoptikumnak beillő történelmi díszőrséggel:

A zsidókérdés más vonatkozásban is központi szerepet játszott Erdogan kampányában. “A hódítás állította talpra Törökországot” - mondta június elején, azon a nagygyűlésen, amelyen a Konstantinápoly feletti oszmán győzelem 562. évfordulóját ünnepelték. A kereszténység feletti diadalról az elnöknek a dicső elődök győzelmei jutottak az eszébe:

A iszlám zászlaja fog lobogni újra Jeruzsálem felett

- ígérte, utalva a keresztesek elleni sikerre.

A győztes hadvezér, a kurd származású muszlim Szaladdin kultuszát a török kormány tudatosan építi: a választások előtt egy új repülőteret neveztek el róla és az avatáson Ahmet Davutuglu miniszterelnök kijelentette, hogy Szaladdin olyan jelkép, amely “egyesít bennünket. Megszégyenül mindenki, aki azt álltja, hogy a szent város, Jeruzsálem a zsidóké. 

Azért választottuk Szaladdin nevét, hogy megüzenjük a világnak: Allah segítségével, Jeruzsálem újra és örökre a kurdoké, a törököké, az araboké és a muszlimoké lesz.

- ígérte a kormányfő, ám a választási eredmények nem igazolták vissza, hogy a török szavazókat különösebben vonzaná az oszmán birodalmi eszme. Erdogan azt remélte, hogy pártja minősített többséget szerez a parlamentben, amely révén kibővítheti elnöki jogkörét. Két éve még ilyen tömegek álltak mögötte:

Most azonban új választásokkal, vagy kisebbségi kormányzással kell szembenéznie, így Törökország iszlamizációja - legalábbis átmenetileg - megtorpanhat.

Korábbi cikkeink a Magyarországra tervezett török nagymecsetről itt, Jeruzsálem történetéről pedig itt olvashatók.