Lehet, hogy legizgalmasabb találmányaink és új eszméink lesznek az emberiség sírásói? Összegyűjtöttünk nyolc alkotásunkat, amelyek esélyesek lehetnek erre. Csak remélni tudjuk, hogy nem szabadítjuk magunkra a végzetet.

1. A borganizmus
Először Aszimovnál, majd a Star Trek sci-fi sorozatban találkozhattunk a borgokkal, céljuk az univerzum élőlényeit egy közös intelligenciába asszimilálni. “A technológiával való integráció nem csökkenti az individualitást, ezáltal csupán könyebbé válik az egyéniségünk kifejezése egy globális, kollektív tudatban" – állítja Travis James Leland író. Sokak szerint a modern technológia már most lehetővé tenné egy telepatikus nooszféra, azaz egy közös informatikai agy létrehozását. A telekommunikációs és vezeték nélküli internet rendszerek továbbfejlesztésével eljuthatunk az idegrendszerhez is kapcsolódó technológiához. “Borganizmus”-nak is nevezik ezt az emberfeletti össztudatot, amely az egyének korlátain túllépve tömegeket irányító, hihetetlenül komplex célok elérésére is képes lenne.

2. Genetikai kasztok
Francis Fukuyama filozófus szerint a transzhumanizmus napjaink egyik legveszélyesebb gondolata. A génmanipulált ember létrehozása ugyanis egyszer s mindenkorra véget vetne az emberek közötti egyenlőség ideáljának. A génmódosítás technológiájának bevezetésével kasztok jönnének létre, hiszen a gazdagok jelentős genetikai előnyre tennének szert a szegényekkel szemben. Aki megteheti, eldönthetné milyen nemű, milyen magas, milyen bőrszínű gyermeke szülessen. A dizájner-bébik a betegségekkel szemben immunisabbak és a társaiknál erősebbek és intelligensebbek lennének.

3. Szürke ragacs
1986-ban egy Eric Drexler nevű mérnök hívta fel a figyelmet arra, hogy a nano-robotok egyszer még fellázadhatnak az emberiség ellen. A nanotechnológiának számtalan pozitív hatása lehet – rákos sejtek elpusztítása, károsodott DNS helyreállítása. Ugyanakkor molekula-méretű, önmagukat reprodukáló robotok könnyen elkezdhetnének versenyre kelni az élő organizmussal, megemésztve azt és végül az egész élővilágot “szürke ragaccsá” változtatva (angolul: Grey Goo). Ez az elmélet ihlette Michael Crichton Préda című bestseller régényét. A szürke ragacs legyőzésére egyesek szerint léte kellene hozni a kék ragacsot, a nanobotok (nano robotok) olyan alfaját, amely az autonómiára törő, rosszul viselkedő szürke ragacsokkal szemben adna védelmet.

4. Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (MI) primitiv formája már létezik, a sakkozó számítógép, illetve az autónkban működő GPS erre épül. A komplex MI olyan, az emberi intelligenciára jellemző tevékenységekre lenne képes, mint például a gondolkodás, tervezés, tanulás, látás, vagy természetes kommunikáció. A MI támogatóinak célja a szingularitás elérése, amely az a pont, ahol a gépi intelligencia eléri és felülmúlja az emberit. Szerintük ez a szuper-tudat elvezetne az civilizáció fejlődési folyamatainak a megjósolásához is. A milliárdos üzletemberek, Bill Gates és Elon Musk is komoly aggodalmának adott okot az MI továbbfejlesztésével kapcsolatban. Stephen Hawking tudós a következőt mondta: “A komplex MI az emberi faj végét jelentheti. Amint az emberek kifejlesztenék a MI-t, az elszabadulna és önmagát egyre gyorsabb ütemben fejlesztené tovább.”

5. Robo-hedonisták
A Wirehead (szó szerint drótfej) olyan személyekre utal, akik agyuk élvezeti központját elektromos impulzusokkal mesterségesen stimulálják és ettől való totális függőségben élnek. A jelenség egy 1950-ben elvégzett kísérletre alapul, amelynek során James Olds eletródákkal stimulált patkányokat. Az állatok az élvezet javára lemondtak az evéről és alvásról is, amíg éhen nem haltak. A kísérletet később más állatokon és embereken is elvégezték, az utóbbiak rendkívül kellemes érzésekről számoltak be. Létezik egy olyan új, hordozható technológia (Thynk), amely már képes a felhasználó hangulatán változtatni – a függőséget okozó drogok mellékhatásai nélkül. A Thynk elektomos impulzusokat küld az agyba az intelligencia, a tanulási képesség, az éberség javítása céljából. Egy másik modern technológia a Transkraniális Mágneses Stimuláció, amely ideiglenesen képes az agy veszély érzetét megszüntetni, tehát a részegségnél megfigyelhető magabiztosságot hozza létre – az józanság elvesztése nélkül. A technológia ellenzői szerint ez olyan emberek megjelenéséhez fog vezetni, akik bármikor képesek lesznek nemcsak a hangulatukat módosítani, hanem kikapcsolni a félelem vagy empátia érzéseiket.

6. Infomorfok
Charles Platt 1991-ben adta ki Szilikon agy (The Silicon Mind) című regényét, amelyben az emberek úgy kívántak eljutni a halhatatlanságra, hogy a tudatukat számítógépekre töltötték fel. Innen származik az infomorf kifejezés, amikor egy ember agyi struktúráit egy biológiai mátrixról egy elektronikusra másolnák át. A 2014-es Transzendens című film is éppen erről szólt. Ennek előnyei lennének a saját magunk nagyobb intelligenciára és boldogságra való átprogramozása, a fizikai törvényektől való függetlenség, a halál legyőzése. Az ötlet megvalósításának útjában technológiai és morális akadályok is állnak. Az emberi agy rendkívül bonyolult, számos működése a tudomány számára a mai napig rejtély – az öntudat létezésére se tudjuk a magyarázatot. Emellett leheteten lenne meggyőződni arról, hogy az infomorf ugyanaz a személy, mint ami az emberi testben volt és nem csak egy másolat, amely hasonlóan viselkedik.

7. Transzgénikus emberek
A transzgénikus állatokba mesterségesen beültették egy másik faj génjeit. Ezzel a technológiával létrehoztak már a sötétben világító egereket, illetve különböző színekben foszforeszkáló halakat (Glofish). Ugyanezzel a módszerrel próbálják újra feltámasztani a mammutot is. Elméletileg létezik a technológia arra, hogy transzgénikus embereket is létrehozzunk. Az emberek így szert tennének a csak más fajokra jellemző képességekre, mint például a víz alatti szonár-észlelésre, sokkal élesebb érzékszervekre, vagy éppen fotoszintetizálásra.

8. Homo elektrikusz
A kiborg szót először Manfred Clynes és Nathan S Kline használták egy 1960-ban megjelent cikkükben. “Amennyiben az embernek odakint az űrben, amellett, hogy a járművét vezetnie kell, folyamatos ellenőrízéseket és módosításokat kell végeznie, hogy életben maradjon, akkor a gépek rabja lesz.” Ennek a problémának a feloldására javasolták a kiborgok, az ember-gépek létrehozását. A modern kibernetika a közelmúltban nagy előrelépéseket ért el a bionikus karok, az idegrendszernek a gépekhez elektródákkal történő rákapcsolásán, illetve a mesterséges szemkamerán. Juval Noah Harari, a Jeruzsálemi Egyetem professzora szerint kétszáz éven belül az emberek helyett isten-szerű kiborgok fognak élni a földön. Az amerikai hadsereg fejlesztésekért felelős részlege, a DARPA többek között a mesterséges kromoszómák kifejelesztésén is dolgozik. A jövő katonái így képesek lennének alvás nélkül, minimális élelemmel harcolni, emellett infravörös látásuk is lehetne.