Egyelőre talány, mi okozta az orosz utasszállító gép megsemmisülését a Sínai-félsziget felett. Az Airbus A321 már a levegőben apró darabjaira hullott, és a maradványok 20 kilométeres körzetben szóródtak szét. A Guardian összegyűjtötte a 224 áldozattal járó tragédia lehetséges okait. Frissítés: az amerikai hírszerzés szerint bomba robbanhatott a fedélzeten.

1. Műszaki hiba

Az Airbus A321 nem volt különösebben öreg gép, 18 éve repült. A típus kiemelkedő biztonsági mutatókkal rendelkezik, annak ellenére, hogy az elmúlt 12 hónapban két gépet is baleset ért. A Germanwings tragédiáját a másodpilóta okozta, aki szándékosan vezette a repülőt az Alpok hegyoldalának, míg az indonéz Air Asia A320-as gépének lezuhanását valószínűleg szintén pilótahiba váltotta ki: a gép extrém meredek emelkedés után lendületét vesztve átesett.

Az orosz Metrojet Airbus történetében azonban volt egy súlyosnak mondható baleset: 2001-ben a farokszárny Kairóban a kifutópályán ütközés miatt megsérült. A gépet kijavították, de egy brit repülésbiztonsági szakértő szerint a sérülés érdemben befolyásolhatja a repülő élettartamát, így a vizsgálat egyik fő iránya lesz, hogy kiderítsék, történhetett-e robbanásszerű dekompresszió az Airbus hátsó részében, közvetlenül az üzemanyagtartály felett.

Legalább egy ilyen súlyos baleset már történt, 1985-ben a Japan Airlines 123-as járatát karbantartási hiba miatt katasztrofális légnyomáscsökkenés érte 12 perccel a felszállás után. A gép nem semmisült meg a levegőben, a pilóták 32 percig küzdöttek azért, hogy megmentsék a sérült repülőt, ám végül egy hegyoldalnak ütköztek. Az 520 áldozattal járó baleset azóta is a polgári repülés történetének második legtöbb áldozattal járó tragédiája.

2. Rakétatalálat

A több mint 9000 méteren repülő Airbust aligha lehetett vállról indítható föld-levegő rakétával eltalálni, ám a vizsgálat egyelőre ezt a lehetőséget sem zárja ki. Ennek oka, hogy az egyik ISIS-hoz köthető helyi terrorszervezet ezt állítja, másrészt a nemrég lezárult vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy a malajziai légitársaság MH17-es járatát tavaly júliusban valóban rakétával lőtték le Kelet-Ukrajna felett. Ahogy az ukrajnai tragédia esetében, úgy most a Sínai-félszigeten is egy forgalmas nemzetközi légi folyosón történt az incidens, így érthető, hogy a légitársaságok azonnal bejelentették: járataik elkerülik a térséget.

Ezt az opciót gyengíti viszont, hogy az ISIS birtokában lévő MANPADS légvédelmi rendszerek nem képesek ilyen magasságban célpontot eltalálni. Az Ukrajnában használt BUK-rendszer igen, de annak szállításához komoly járművekre van szükség, és ezt a sivatagi terepen gyakorlatilag lehetetlen álcázni. A vizsgálat során nyilván centiről centire átvizsgálják a Sínai-félszigetről készült műholdfelvételeket, így a rakéta-teória viszonylag gyorsan megerősíthető vagy teljesen kizárható.

Az orosz BUK légvédelmi rendszer

3. Fedélzeti bombarobbanás

Bár a Sharm El Sheik-i repülőtér, ahonnan az orosz járat felszállt Szentpétervár felé, megfelel a szigorú nemzetközi biztonsági előírásoknak, egy fedélzeti bombarobbanás magyarázatot adna arra, miért semmisült meg az Airbus már a levegőben. A konfliktuszónába eső helyszín és az orosz célpont elvileg indokolhatja, hogy az ISIS vagy a vele kapcsolatban álló egyik terrorcsoport így álljon bosszút a szeptemberben indult szíriai orosz katonai beavatkozás miatt. A Reuters által idézett egyik egyiptomi forrás szerint a gép farokszárnya, amit a többi roncstól távolabb és viszonylag épségben találtak meg, a földet éréskor lángolt, ami szintén robbanásra utalhat.