Udo Ulfkotte haláláról magyarországi kiadója, a Patmos Records számolt be a Facebookon megjelent közleményében. Ulfkotte a Megvásárolt újságírók című könyvével lett nemzetközi hírű szerző. Művében – ami 2015-ben magyarul is megjelent – a Frankfurter Allgemeine Zeitung volt szerkesztője, aki 17 éven át haditudósítóként is dolgozott, arról írt, miként irányítják a titkosszolgálatok és a pénztőke a német médiát. Egy évvel később a Menekültipar című könyvét is kiadták Magyarországon.

"Kiadónk megdöbbenve értesült arról, hogy 56 éves korában elhunyt Udo Ulfkotte szerző, újságíró. Ulfkotte művei közül két könyvét is olvashatta a közönség magyarul, a Megvásárolt újságírók és a Menekültipar az elmúlt évek legfontosabb kérdéseiről szólt, őszinte és bátor hangon. Udo többször járt Magyarországon, szerette és becsülte a magyarokat.

Személyében nemcsak egy sikerszerzőt vesztettünk, hanem egy barátot és egy igazi európait

– írta Kauzál Márton kiadóvezető.

Ulfkotte az utolsó percig dolgozott, új könyve a napokban jelenik meg. A Hetek című lapnak karácsony előtt adott interjút, ebből idézünk egy részletet:

A tömegmédia az utóbbi időben felkapta az úgynevezett „fake news”, álhírek témáját, mondván: ezzel manipulálták például az oroszok az amerikai elnökválasztást. Ön sze­rint mi a forrása az álhíreknek?

– Mindig mosolygok, amikor azt hallom, hogy a tömegmédia az „álhíreket” ostorozza. Annak idején Szaddám Huszeinről a főáramú média egyszer csak elkezdte terjeszteni, hogy tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, ezért meg kell támadnunk Irakot, hogy ezt a halálos veszélyt megakadályozzuk. Aztán kiderült, hogy ebből semmi nem volt igaz. Nos, ez igazi „fake news” volt, amit politikusok és a tömegmédia terjesztett. Ezért aztán, ha valaki felelősöket keres, és azt sürgeti, hogy az ilyen álhírek terjesztőit állítsák bíróság elé, akkor tessék, el lehet kezdeni az iraki háborús hazugságok terjesztőinél, amelyeknek sok ezer áldozata lett. A „fake news” kategóriát azonban azért találták ki, hogy az alternatív médiát korlátozzák vele, amelyet nem tudnak az ellenőrzésük alatt tartani. Látjuk, hogy betiltanak, lekapcsolnak ilyen oldalakat, de amíg van lehetőség más helyen megszólalni, addig nem kell eltemetni a szólásszabadságot. Németországban nemrég azt javasolták, hogy jöjjön létre egy állami „Igazságminisztérium”, ami megállapítja egy hírről vagy hírforrásról, hogy igaz-e vagy sem. Nos, erre George Orwell is büszke lehetne. Mindenesetre érdekes lenne, ha a politikusokat szembesítenék a hazugságaikkal, és ha erről lenne szó, azt csak üdvözölni tudom.

Lát arra lehetőséget, hogy az amerikai elnökválasztásban nagyon sikeresen szereplő alternatív médiumok – mint például a Breitbart News – mintájára megjelenjenek Európában is nagy befolyású, független híroldalak?

– Pontosan ettől tart a német kormány, hogy az alternatív média egyre nagyobb befolyásra tesz szert az emberek gondolkodásának alakításában. Hadd mondjak egy példát. Idén júniusban írtam egy cikket arról, hogyan befolyásolta Németországban a bűnözési statisztikák alakulását a tömeges bevándorlás. Bebizonyítottam, hogy napi átlagban az országban mintegy 770, új bevándorlók által elkövetett bűncselekmény – lopások, gyújtogatások, erőszakos cselekmények – történik. Ezt követően az ügyvédem kapott az ügyészségtől egy levelet, amelyben azt „tanácsolták”, hogy ne írjak a menekültek által nők és gyerekek sérelmére elkövetett nemi erőszakokról. Feltettem magamnak a kérdést, hogy milyen országban is élek? Természetesen tovább írtam erről is, így másodszor már azzal fenyegettek, hogy vádat emelnek ellenem, mert uszítok a menekültek ellen. Ezért úgy éreztem, hogy ha ezt ennyire el akarják titkolni, akkor nekem kötelességem megírni a tényeket. Több mint 40 könyvet írtam eddig, de most először éreztem szükségét annak, hogy a magam védelmére írjak. Két hónapot töltöttem azzal, hogy összegyűjtsem a 2016-os év összes, menekültek által elkövetett szexuális bűncselekményét, bárhogyan is fenyegetnek, hogy ne tegyem ezt. Elkészültem a könyvvel, nagyon vastag kötet lesz.

Mikor jelenik meg?

– Valamikor a jövő év elején. A kiadóm úgy döntött, hogy nem Németországban nyomtatja ki a könyvet, hanem külföldön, én sem tudom pontosan, hogy hol. Nem akarják, hogy az ügyészség a publikálás előtt elkobozza a példányokat. Valós veszélye van azonban annak, hogy a könyv megjelenése után letartóztatnak a német hatóságok, mert nem engedelmeskedtem az ügyészi felszólításnak, hogy kövessem Angela Merkel „Willkommenskultur” programját. De azért döntöttem úgy, hogy vállalom, mert a Facebookról és a digitális médiából bármikor nyomtalanul eltüntethetnek, de ezt a könyvet kinyomtatják, így marad belőle példány bizonyítékként.

Ha bíróság elé állítanak, felolvasom az egész könyvet, és bebizonyítok minden egyes esetet. 

Megkérdezem a bíróságtól és az ügyészségtől, hogy tessék megmondani, miért állok itt, ha a tényeket írtam le? Hadd mondjak egy példát: nemrég Oldenburg városában egy fiatal lány feljelentett egy menekültet, aki a lába közé nyúlva próbált erőszakoskodni vele. Az ügyészség erre azt válaszolta, hogy ezt tűrnie kell, mert az illető ezzel a mozdulattal „csak az érdeklődését akarta kifejezni”. Nem foglalkoztak az üggyel, így az nem is jelent meg a bűnözési statisztikában. Így persze könnyű küzdeni a bűnözés ellen, pont ezt teszik a banánköztársaságokban is, ahol a statisztikákat meghamisítva tüntetik el a valóságot. A médiának nagy szerepe van abban, hogy ezt ne lehessen megtenni, és végre a Bild Zeitung is vette a bátorságot, hogy lehozza ezt a levelet. Több százezer olvasót veszítettek el a hallgatással, és most kezdik felismerni, hogy ez így nem mehet tovább, mert nevetségessé és hiteltelenné válnak.

A 19 éves freiburgi diáklány, Maria Ladenburger brutális megerőszakolása és meggyilkolása hozott fordulatot abban, hogy a nyilvánosság értesüljön ezekről az esetekről?

– Az eset nagy felháborodást váltott ki, különösen, hogy egy olyan afgán menedékkérő volt az elkövető, aki kiskorúnak állította magát, amikor 2015-ben Németországba érkezett, és ezért nevelőszülőknél lakott. Valójában azonban Görögországban 2014-ben egyszer már elítélték gyilkossági kísérletért, amikor Korfu szigetén kirabolt és a szikláról a mélybe lökött egy húsz­­éves diákot. Tíz évet kapott, de a görögök egy év után kiengedték, és így jutott el Németországba, ahol nem ismerték a múltját. A felháborodás ellenére azonban a politikusok és a szakértők tovább magyarázzák, miért kell nyitottan, befogadóan fordulnunk a menekültek felé. El akarnak bújni az igazság elől, és attól tartok, hogy ha ezt sokáig csinálják, az emberek megelégelik a hazudozásaikat, és fellázadnak ellenük. Akkor pedig polgárháborús helyzet alakulhat ki, nemcsak Németországban, hanem Európa más országaiban – például Svédországban – is, ahol hasonlóképpen eltitkolják az emberek elől a valóságot.

(forrás: Hetek)