A budapesti olimpia ellen kampányoló Momentum mozgalom nem csak egy ügy mellett elkötelezett. Még az idén párttá kívánnak szerveződni, és programjukban helyet kapna a melegházasság bevezetése és az ÁFA-csökkentés is. “Jogegyenlőségre lenne érdemes törekedni, vagyis a meleg párok számára ugyanúgy biztosítani kell az olyan jogokat, mint az örökbefogadás” – nyilatkozta a Heteknek Hajnal Miklós, a mozgalom elnökségi tagja. Ezt az Átlátszónak adott interjúban Orosz Anna vezetőségi tag is megerősítette, szerinte a melegházasság számukra alapkérdés: "A jogegyenlőség mindenek felett áll, és azt gondoljuk, hogy ez a kiindulópont, az origó."

Színre lépésük óta sokan igyekeznek megfejteni, hogy a jobbos-balos politikai koordinátarendszerben hol helyezkednek el. Ön hova helyezné saját magukat?

– Három alapelv mentén dolgoztuk ki hamarosan megjelenő programunkat: szolidaritás, teljesítményelvűség és egészséges nemzetkép. Ennek egyik eleme az ÁFA-csökkentés, amely a szolidaritást erősíti – hiszen a szegényeknek ez sokkal nagyobb segítség, mint a gazdagoknak –, és egyúttal a teljesítményelvűséggel is összefügg, hiszen amennyiben csökken ez az adónem, változik a piaci verseny, és kisebb lesz a kísértés az ÁFA-csalásokra.

Hogy egy másik példát is említsek, a melegházasság kérdésében a jogegyenlőségre lenne érdemes törekedni, vagyis

a meleg párok számára ugyanúgy biztosítani kell az olyan jogokat, mint az örökbefogadás.

Ugyanakkor az egyházak szabadságát meg kell hagyni, hogy eldöntsék, kiket adnak össze vagy kiket nem.

Kulcsfontosságúnak tartjuk azt is, hogy a helyi problémákat feltérképezzük, a különböző régiókban ugyanis más és más megoldásokra van szükség. Kelet-Magyarországon a minimálbér súlyosabb problémákat vet fel, mint Nyugat-Magyarországon.

Önök előtt már több politikai formáció is fellépett azzal az igénnyel, hogy megváltoztassa a magyar politikai közéletet, de ez eddig nem igazán sikerült. Mit gondol, hol rontották el?

– Szerintem a kulcs a közösségszervezés. Ma Magyarországon nincs olyan párt, amely a kisközösségekre és ezek aktivitására tenné a hangsúlyt.

Mérsékelt sikerrel próbálkozott ezzel az SZDSZ, a polgári köröket létrehozó Fidesz vagy a Magyar Gárdát felépítő Jobbik is.

Mi az önfenntartásban hiszünk, vagyis abban, hogy nem felülről kell irányítani ezeket a közösségeket, ugyanis ebben az esetben, miután a vezetőik bejutnak az országos politikába, megszűnik a motiváció. Ilyen módon a társadalom elválik a politikától, ami a politikusoknak sem jó, hiszen a többség megbélyegzi őket, így nehéz a visszatérés a civil életbe, egyfajta kényszerpályára kerülnek. Alulról építkezve, a helyi ügyeket előtérbe helyezve viszont két lábbal a földön maradunk, és a politikai utánpótlás is megmarad: nem ugyanazok az arcok ülnek évtizedeken át a parlamentben.

Szegeden és Miskolcon például már kialakultak helyi közösségeink, de kaptunk megkeresést minden megyeszékhelyről, kisvárosokból, sőt falvakból is. Szeretnénk, ha a tagság jelentős része nem budapesti lenne – ez az arány még csak 20-30 százalék.

(Forrás: Hetek)