Mint arról blogunkon is beszámoltunk, április első hetében két olyan esemény is történt, melyek átfogó, mély változást jeleznek a Közel-Keleten: a Trump-kormány célzott rakétatámadása egy szíriai légibázis ellen Aszad közelmúltban végrehajtott, civilek ellen irányuló gáztámadásának megtorlására, valamint Oroszország meglepetésszerű bejelentése, miszerint elismeri a város 1967-es újraegyesítésének 50. évordulója közeledtével Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Mindkét drámai esemény megdöbbentette a világot azzal, hogy közel egyidejűleg két nemzetközileg elfogadott status quót rúgott fel. A Jerusalem Post szerkesztőségi elemzése.



Eddig Aszad gáztámadásai csupán a közel-keleti barbár folyamatok egy újabb részét jelentették, melynek megfékezésére ugyan az előző amerikai elnök, Barack Obama naivan ígéretet tett, ám a szavakat mégsem követte egy katonai akció sem. Hirtelen azonban "új seriff jelent meg a városban", aki megtörte a diplomáciai mozdulatlanságot egy régen várt akció kivitelezésével.

Míg a következmények összességének kibontakozására egyelőre várnunk kell, hiba lenne figyelmen kívül hagyni a szinte általános vágyat a régóta esedékes normalizálódásra.

 Ehhez az érzelemhez járult hozzá közel egyidejűleg Oroszország váratlan bejelentése, mellyel elismerte Jeruzsálemet Izrael örök fővárosának.

E drámai döntéssel Vlagyimir Putyin Donald Trump riválisaként lépett fel egy teljesen új nagyhatalmi versengésben, melynek tárgya nem más, mint Jeruzsálem.



Számos amerikai és izraeli zsidó ember vár hosszú ideje türelmetlenül arra, hogy Trump betöltse kampánya alatt tett ígéretét, és átköltöztesse az amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe. 

Az amerikai mellébeszélések atmoszféráját kihasználva azonban Putyin hirtelen bejelentette, hogy minden korlátozó előfeltétel nélkül, azonnali hatállyal elismeri Izrael fővárosát.


Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatának szövege a következőképpen szól:

“Megerősítjük elkötelezettségünket az ENSZ által elfogadott palesztin–izraeli megállapodás alapelvei mellett, mely tartalmazza Kelet-Jeruzsálem státuszát a jövőbeni Palesztin Állam fővárosaként, ezzel együtt ki kell jelentenünk, hogy ebben a kontextusban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosának tekintjük.”



Az amerikai konzulátus Jeruzsálemben

Az orosz döntés azonnali politikaváltást jelent Izrael fővárosa fölötti szuverenitását tekintve, függetlenül attól, hova helyezi majd a Palesztin Hatóság a jövőbeni Palesztin Állam fővárosát. Putyin nyilatkozata váratlan friss levegőként hatott. 

Emellett a bejelentés nem hivatalos módon egy új "Jeruzsálem maraton", a nagykövetség-futam kezdetét is jelezte. Vajon fog-e Putyin Trump ígéretéhez hasonlót tenni, és versenybe szállni, hogy melyik ország fogja elsőként átköltöztetni nagykövetségét az izraeli fővárosba?

Egy ilyen lépés megvalósíthatóságával kapcsolatos minden hagyományos aggály – hogy az arab világ soha nem fogadná el, és a palesztinok válaszként újabb intifádát indítanának stb. – elhalványul az új realitással szemben. 

Mindebből érdekes forgatókönyvek bontakozhatnak ki, attól kezdve, hogy Oroszország felhasználja vétójogát a Biztonsági Tanácsban, hogy a költöztetés elmarasztalását megakadályozza, de akár az is, hogy az orosz és amerikai nagykövetségek egyidejű visszatérése az 1980-ban Jeruzsálem újraegyesítése miatt a várost elhagyó 13 nagykövetség visszatérési hullámát is elindítja. 



Moszkva döntése fokozza részvételét a stagnáló békefolyamatban, megerősítve "támogatását a kétállami megoldással mint optimális opcióval kapcsolatban, mely eleget tesz a palesztin és az izraeli nép nemzeti érdekeinek, kik mind baráti kapcsolatban állnak Oroszországgal, valamint a régió többi országa, és az egész nemzetközi közösség érdekeinek is".


Ennek ellenére Putyin bejelentésének időzítése arra is szolgálhatott, hogy tompítsa a szíriai gáztámadásokra adott izraeli választ, különösen Trump azon célkitűzésének fényében, hogy összehozza az évezred békemegállapodását. Izrael fővárosának elismerése annak is drámai jelzése lehet, hogy Szíria folyamatban levő önfelszámolása ellenére Oroszország aktívabb szerepet kíván játszani a békefolyamatban. 



Az orosz ortodox misszió központja Jeruzsálemben

1989-ben Izrael egy jeruzsálemi földterületet adott bérbe Amerika új nagykövetsége számára. A 99 éves lízing, mellyel fenntartja az építési jogot az üres telken Jeruzsálemben, Amerikának csupán 1 dollárjába kerül. Ezzel kapcsolatban számos izraeli úgy véli, egyszerűbb lenne a jelenleg Arnona városrészben található amerikai konzulátust nagykövetséggé alakítani, hisz csak egy táblát kellene kicserélni homlokzatán. 

Oroszország már számos tulajdonnal bír a jeruzsálemi orosz negyedben, melyek könnyedén elszállásolhatnák nagykövetségét.

A verseny tehát elindult: melyik nemzet költözteti át nagykövetségét Izrael fővárosába először?

(fordította: Sara K)

Kapcsolódó videók: