18 egyházi vezetőt szólaltatott meg a Heti Válasz arról, hogyan dönt az október 2-ai népszavazáson feltett kérdéssel kapcsolatban. A körkérdés egyik meglepetése, hogy a magyarországi katolikus vezetők részletes érvekkel szinte egyöntetűen a nemzeti szempontok mellett állnak ki, hasonlóan a megszólaltatott evangéliumi protestáns vezetőkhöz. Közülük ketten, Böjte Csaba erdélyi ferences rendi szerzetes és Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze saját fórumaikon álláspontjukat a hetilapban megjelent válaszuknál részletesebben is megindokolják.

Márfi Gyula veszprémi katolikus érsek nemmel fog szavazni, mert elutasítja az Európai Unió szankciókkal való fenyegetéseit, továbbá szerinte a migránsok kvóta szerinti szétosztása ellenkezik az emberi méltósággal.

Szortírozni anyagi javakat szoktunk, nem embereket.

Bibliai példát idézett Beer Miklós, Vác katolikus püspöke, aki szintén nemmel fog szavazni. “Amikor a választott nép az Ígéret Földjének határához ért, Józsué Izrael népét arra figyelmeztette, hogy szabadon választhat. Ugyanakkor hozzátette: de tudjátok azt is, hogy én és a családom hogyan választok. Én is hozzáteszem, hogy a kérdésre nemmel fogok válaszolni. Magyarázatul annyit:

a népszavazás jelzés az unió vezetőinek, hogy így nem lehet megoldani a népvándorlási helyzetet. Ugyanakkor a befogadott embereket sem lehet tárgyként kezelni.

Balás Béla kaposvári püspök nemmel szavaz, “mert magyar vagyok. Magyarságunk ugyanis istenadta kincs, semmivel sem kockáztathatjuk”.

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint “hozzájárulásunk nélkül minden döntés diktatórikus. Ebből pedig nem kérünk”.

Böjte Csaba a Heti Válaszban megjelent nyilatkozatánál részletesebben is megindokolta azt, hogy miért szavaz nemmel a referendumon. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője a szervezet honlapján ezt írta:

„Több mint 5000 gyermeket fogadtunk be, közülük több mint 3000 végzett és kirepült, de mi minden gyermeket nemcsak számba veszünk, hanem szeretettel, jósággal számon is tartunk! Igen, meg vagyok győződve, hogy egy szabad ország számba kell vegye a határain belépő embereket, és emberségesen számon is kell tartsa őket, hogy ki honnan jött, hogy halad, hogy boldogul a nem mindig egyszerű mindennapi életben!

Éppen ezért én, kit szintén befogadott és számon is tart a Magyar Köztársaság, nemmel szavazok minden erőszakra, a lakosság akarata elleni kényszerbetelepítésre!

A kitaposott utat, a Magyar Parlament által elfogadott törvényes letelepedési modellt tartom egyetlen járható békés útnak!” – írta Böjte atya.

A protestáns egyházak közül az evangélikus vezetők, Gáncs Péter és Fabiny Tamás püspökök azt jelezték, hogy részt vesznek a referendumon, de azt nem árulták el, milyen választ adnak a feltett kérdésre.

Az egyetlen református megszólaló, Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője, püspökhelyettese viszont határozottan a kötelező kvótarendszer ellen érvelt: “Ez a jogilag meg nem alapozott intézmény sérti hazánk függetlenségét, és megkérdőjelezi a demokratikus értékrendet. Mindezeken túl

a más kultúrájú migránsáradat ellenőrizetlen beengedése veszélyezteti az európai identitást.

A Heti Válasz két zsidó vezetőt szólaltatott meg, közülük Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke jelezte, nem vesz részt a szavazáson,

Míg Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija szerint "Az elmúlt közel fél évszázad bebizonyította, hogy a Közel-Keletről érkező migráció ügye megalapozott és előkészített beilleszkedési programok nélkül nem csak humanitárius, munkaerő-piaci vagy integrációs, de komoly biztonságpolitikai kérdéseket is felvet.

Ezek a kérdések a zsidó közösségek számára fokozott, a mindennapi fizikai biztonság kockázataihoz kapcsolódnak,

így nem tartanám szerencsésnek, ha a betelepítés bármilyen formája kötelező és ellenőrizetlen lenne.

Az evangéliumi egyházak közül a Baptista Szeretetszolgálat vezetője, Szenczy Sándor szerint az egyetlen lehetséges válasz a nem, mert “az így, ebben a formában feltett kérdésre, véleményem szerint, más válasz nem adható”.

Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője is azt felelte a Heti Válasz kérdésére, hogy nemmel fog szavazni. Indokait saját Facebook-oldalán részletesebben is kifejtette:

“Indokaim: ragaszkodnunk kell a nemzeti szuverenitásunkhoz a nemzetközi presszió, hazánkat lejárató propaganda-hadjárat ellenére is; magyar illetékes szerveknek kell eldönteniük, hogy kinek adják vagy kinek nem adják meg a hazánkban való letelepedés jogát.

A nyugat-európai országokban letelepedett muszlim emberek jelentős tömegét a befogadó társadalmakba nagy áldozatok által sem sikerült integrálni. Hazánk jelenkori állapotát figyelembe véve a muszlim tömegek integrációja számára nem adottak a feltételek. A kormánynak a mélyszegénységben élő milliónyi magyar polgár élethelyzetének javításával kellene elsősorban foglalkoznia, és az itt élő kisebbségeknek kellene emberhez méltó körülményeket teremtenie.

Az unió válságban vergődik, aminek egyik fő oka a muszlim invázió és az ezzel kapcsolatos sorozatos helytelen kormányzati és politikai döntések Brüsszelben és Berlinben. A migránsok szétterítése a válság elmélyülését eredményezné az egész EU-ban, ami a kelet- és közép-európai országok számára beláthatatlan negatív következményekkel járna, mert a válságmenedzselésre, problémamegoldásra lehetőséget nyújtó anyagi-pénzügyi képességeik messze elmaradnak a fejlett, uniós magországokétól.

A migráns tömegek letelepítése által drasztikus mértékben megnövekedne hazánkban is a terrorveszély (ráadásul közel van hozzánk a Balkán), s az ezzel szembeni védekezés szükségessé tenné a rendőri, katonai, titkosszolgálati szervek jelentős megerősítését, ami szinte elviselhetetlen terheket helyezne a költségvetésre, az adófizetőkre, nem beszélve arról, hogy az állam jellege is megváltozna: a polgárbarát jelleg helyett újra militáns hatalmat kellene elviselnünk, illetve küzdenünk vele szemben.

Az eddigi tapasztalatok szerint

a muszlim migránsok többsége eredeti hazája, vallása, kultúrája, normarendszere alapján kíván a befogadó európai országokban élni, amely mélyen át van itatva közel másfél évezred erőszak-tradíciójával, Európa-ellenességgel, zsidó- és kereszténygyűlölettel.

Alapos okkal feltételezhető, hogy amint az unióban növekszik a muszlim lakosság száma, ezzel párhuzamosan egyre agresszívebben lépnek fel a szekuláris és zsidó-keresztény kultúrával, lakossággal szemben.

Ez pedig azt eredményezné, hogy Európa elveszítené az identitását, vagy ennek megőrzéséért véget nem érő küzdelembe, sőt háborúba is keveredhet az EU.

A muszlim tömegek jelentős része nem akar munkát vállalni, mert számosan eddig sem dolgoztak soha, hanem adományokból éltek. Európában is jelentős részük adományokból, állami segélyekből és család-, gyermektámogatásból él. Betelepítésük az ország gazdasági erejét is gyengítené.

A muszlim emberek nagy része nem hisz a demokráciában, és nem is kell neki, illetve Európában felhasználja a demokrácia eszközeit annak destabilizálására, felszámolására, elpusztítására. Az emberi jogokért való küzdelmének is tényleges célja az, hogy az iszlám európai térhódítása számára létrehozza az optimális jogi kereteket,

de a közel-keleti országokban élő keresztények és más vallású emberek jogfosztottságáért nem emelik fel a szavukat.

A politikai szabadságért folytatott hosszú, több évszázados küzdelem demokratikus eredményeit fenyegeti a muszlim lakosság növekedése Európában” – írja nyilatkozatában Németh Sándor.